Czirbus Gábor (Fidesz)

CZIRBUS GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A T/340. számú törvényjavaslat tartalmaz támogatható elemeket, azonban számos pontja kérdéseket vet fel a végiggondoltságot és a valós szándékokat illetően. Éppen ezért különösen fontos, hogy ne csak azt nézzük, milyen új jogosítványokat sorol fel a törvényjavaslat, hanem azt is, hogy ezek közül melyek azok, amelyek a gyakorlatban is javítják az iskolák működését, és melyek azok, amelyek talán inkább az újabb bürokratikus terhek növelését eredményezik.

A kormány egyik fő érve az, hogy erősíti a nevelőtestületek szerepét. Valóban, a javaslat szerint a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv, valamint az intézményi beszámolók elfogadása a nevelőtestület döntési jogkörébe kerül. Üdvözlendő, hogy a javaslat erősíteni kívánja a nevelőtestületek szerepét az intézmények életében. Ez első hallásra jól hangzik, de ha megnézzük a gyakorlatot, már korántsem ilyen egyszerű a képlet. Jó példa erre a köznevelési törvény 27. § (3) bekezdésének módosítása. Ne értsenek félre, nem vagyunk az ellen, hogy egy pedagógusközösségnek beleszólása legyen a saját magát érintő éves munkatervbe; ez eddig is így volt, csak világos és egyszerű felelősségi körökkel.

Eddig az igazgató csinált egy munkatervet a nevelőtestület bevonásával, majd azt a fenntartó jóváhagyta. Eddig is, és az új szabály szerint is erre 30 napja volt, lesz. Az új rendben visszaáll a 2020 előtti bonyolultabb rendszer. Az igazgató előkészíti, a nevelőtestület meg kell hogy szavazza minden évben, és ezt követően jön a fenntartó, aki pedig egyetértési jogot gyakorol a munkaterv azon elemei tekintetében, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul. Ez egy háromszereplős döntéshozatali rendszer, amely könnyen hosszabb egyeztetéseket, több adminisztrációt és lassabb döntéshozatalt eredményezhet.

Felmerül, hogy a három, különböző jogokkal rendelkező szereplő közötti bonyolult egyeztetési folyamat nem jelent‑e majd további terhet, vagy más esetben ennek elkerülése érdekében a gyakorlatban nem a korábbi dokumentumok konzerválását eredményezi-e. Tehát vajon nem az lesz‑e a következmény, hogy a konfliktusok és az újabb egyeztetések elkerülése érdekében évről évre ugyanazokat a dokumentumokat veszik majd elő, minimális változtatásokkal?

Tisztelt Ház! Beszélnünk kell egy másik fontos aggályról is. A javaslatban több olyan pont is van, ami nem vált ki valódi joghatást. Nem szeretnék bizalmatlan lenni, de ezekről nehéz eldönteni, hogy valójában jelentéktelen technikai módosítások‑e, vagy olyan törvényhelyek megnyitásai, amelyeket a bizottsági szakaszban módosítani kívánnak. Például a köznevelési törvény 55. § (1) bekezdésében szereplő szövegcsere: ez a szakasz rendezi a tanuló kötelező tanórai foglalkozásról való felmentésének szabályait, amennyiben a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Felmerül a kérdés, hogy a részletesvita-, illetve a TAB-szakaszban ehhez hozzá kívánnak‑e nyúlni, vagy valóban törvénymódosítást tartottak indokoltnak azért, hogy betűket számokra írjanak át.

A köznevelési törvény 31. §-a kapcsán tisztázni kell azt is, tervezik‑e a nem állami fenntartású, például egyházi iskolákban a felvételi szabályok módosítását, vagy terveznek‑e változtatni azon szabályokon, hogy a települési önkormányzat csak óvodát tarthat fenn. Esetleg a pedagógusok életpályájáról szóló törvényben érdemben is módosítani kívánják‑e a határozott időre való kinevezés szabályait, vagy valóban azért tartottak fontosnak törvényt benyújtani, hogy a három évre való kinevezhetőség szabályai esetében a hármast immáron ne betűvel, hanem számmal rögzítse a törvény. A TISZA zászlajára tűzött átláthatóság megkövetelné, hogy erre a kormány világos választ adjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A legegyértelműbb aggályaink azonban a sztrájkszabályok módosításával kapcsolatban vannak. A veszélyhelyzet idején bevezetett korlátozások felülvizsgálata indokolt lehet, de ez nem jelentheti azt, hogy közben megfeledkezünk a gyermekekről és a családokról. A javaslat szerint a sztrájk idején kötelezően biztosítandó gyermekfelügyelet délután öt óráról három órára csökken az általános iskolákban.

Egy iskolai sztrájk esetében is kiemelten fontos a gyermekek és szülők jogainak és érdekeinek szem előtt tartása. Ne a dolgozó szülőket, a kisebb gyerekeket büntessük, hozzuk nehéz helyzetbe azzal, hogy a felügyelet délután 3 után már nem biztosított. Ki fog vigyázni arra a nyolcéves gyermekre délután fél 4-kor, akinek a szülei csak 5 órakor végeznek a munkahelyükön? Ez a módosítás a dolgozó szülőket és a gyerekeket hozza nehéz helyzetbe, különösen azokat a családokat, ahol nincs nagyszülő, nincs segítség, és ahol a munkahely nem alkalmazkodik az iskolai sztrájkhoz.

A vitánk nem a sztrájk intézményéről szól, hanem arról, hogy józan, a tanulók és a családok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás szülessen.

(19.40)

Ugyanígy az érettségiző tanulók esetén javasoljuk, hogy az érettségiző évfolyamok számára továbbra is a tanórák száz százalékát tartsák meg az érettségi tantárgyakból, ne a gyerekek lássák kárát az iskolai sztrájknak.

Ugyancsak komoly aggályokat vet fel az érettségizők felkészítésének új szabályozása. Ma egyértelmű garancia védi az érettségire készülő diákokat: a kötelező érettségi tantárgyakból biztosítani kell a szükséges felkészítést. A javaslat ezt a garanciát fellazítja: mostantól az órák száz százalékának megtartása attól függne, hogy a sztrájk pontosan mikor történt, hány napig tartott és milyen időszakot érintett, de egy 12.-es diák továbbtanulási esélyei nem függhetnek ilyen feltételektől. Az érettségin senki sem kérdezi, hogy volt‑e az osztályban többnapos sztrájk. A felvételi ponthatárok nem alkalmazkodnak ahhoz, hogy egy adott évben kevesebb felkészítő óra jutott a diákoknak. Ezért továbbra is indokoltnak tartjuk, hogy az érettségiző évfolyamok számára minden esetben biztosítani kelljen a teljes felkészítést.

De aggályosnak tartjuk azt is, hogy a többi tanuló tekintetében eltörlésre kerül, hogy valamennyi tantárgyra vonatkozóan megtartandó a tanítási órák 50 százaléka. Ezekről módosító javaslatot is be fogunk nyújtani. Persze felvetődnek olyan technikai kérdések is, hogy hol és milyen körülmények és biztonsági garanciák mellett fognak majd megvalósulni az 50 fős összevonások és a felügyelet, hiszen a köznevelési intézmények infrastruktúrájának figyelembevételével ekkora befogadókapacitású tanterem aligha áll rendelkezésre, az iskolák auláját pedig a sztrájkhoz igénybe szokták venni a sztrájkolók, az iskolai tornatermekben viszont a balesetek előfordulásának kockázata 50 fős közösség és a jogszabálytervezetek által a gyermekfelügyeletekre kijelölt munkakörök figyelembevételével kiemelt.

Tisztelt Ház! Ez a törvényjavaslat tartalmaz előremutató elemeket, de annak támogathatóságáról addig nem tudunk nyilatkozni, míg a fent említett aggályokat nem rendezik, és nem kapunk megnyugtató válaszokat a javaslat egyes részeit érintő valódi politikai szándékról. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)