Szűcs Dóra (TISZA)

SZŰCS DÓRA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon, a T/340. számú törvényjavaslat tárgyalásakor ismét nagyon fontos lépést teszünk az oktatási rendszerünk megújítása érdekében. Tesszük ezt az iskolai autonómia megerősítésével és a pedagógusok sztrájkjogának rendezésével.

A minőségi, értékalapú oktatás valódi szupererő, mellyel megváltoztathatjuk, jobb hellyé varázsolhatjuk a világot. Ahhoz pedig, hogy a jövőben létezzen egy sikeres, versenyképes Magyarország, ezt a szupererőt kell minden magyar fiatal számára teljes egészében hozzáférhetővé tennünk. Kell‑e, lehet‑e ennél nemesebb feladat a közügyekkel foglalkozók számára? Aligha.

Ugyanakkor nehéz szívvel állok itt, mert látom, mekkora károkat okozott az elmúlt kormányzati ciklusok alatt a korábbi vezetés az oktatásban. Látom azokat a tanárokat, akik pedagógusi munkájuk legproduktívabb éveit kiüresített hatáskörrel bíró intézményvezetők, esetleg a rendszerrel küzdő igazgatók vagy a legtöbb esetben pártpolitikai bólogató Jánosok kicsinyes irányítása mellett töltötték. Láttam, hogy milyen a józan ésszel értelmezhetetlen adminisztratív keretek között dolgozni, és láttam, milyen lemondani az intézményi önállóságról. De láttam diákokat is, akik már nem is terveztek ebben a hazában tanulni, dolgozni, családot alapítani, mert tudták, hogy a politikai elit rátelepedett az üzleti, a tudományos, az egyetemi rendszerekre, felszámolta a függetlenségüket, kiüresítette a tehetségre, szakértelemre épülő rendet Magyarországon. És kérem, ízlelgessék a következő mondatot: láttam rendőri irányítás alatt működni az oktatást 2026-ban, Európában.

Képviselőtársaim! Az oktatás egyik legfontosabb alappillére a gondolkodás szabadsága, az iskola, az intézmények autonómiája. 1088-ban Bolognában az egyetemisták már tudták, mit jelent az oktatási intézmények autonómiája. És odajutottunk, hogy 938 évvel később, 2026-ban azért dolgozunk, hogy újra szabadság költözhessen az iskolák falai közé.

Báró Eötvös József, a Batthyány- és Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszterének szavai nem lehetnének aktuálisabbak: „Csúnya a zsarnokság, de a fortélyos elnyomás még undokabb.” Gondoljunk csak a státusztörvényre, melynek egyes elemeit próbáljuk most korrigálni.

Magyarország az orbáni kormányok alatt megtett mindent annak érdekében, hogy az oktatás irányítása sem demokratikus, sem kiszámítható ne legyen, és az oktatásban részt vevők képviseleti jogai megsemmisüljenek. A parlamentnek bemutatott törvényjavaslat elsődleges célja, hogy az orbáni esztelen edukációs irányítás útján visszaforduljunk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Élőláncot, virrasztást, szolidaritási kiállást szerveztem, és tüntetéseken vettem részt, mert nem tűrhettem a tanárok meghurcolását, a karaktergyilkosságokat. Kérdem én, ki kér elnézést a tanári társadalomtól, ki adja vissza ezeket az éveket a gyerekeknek. Kedves ellenzéki képviselőtársaim ‑ keresem a tekinteteket ‑, ki fogja ezt megtenni?

(19.30)

De örülök, mert ennek a rendszernek vége, és mert pontosan tudom, hogy tanítani valódi szenvedély. Tudom, mennyire hálás feladat sok száz pedagógussal és több ezer diákkal együtt dolgozni, vagy akár ingyenes oktatási felületet biztosítani számukra, amely a legkétségbeesettebb időkben támaszt nyújthat nekik. És tudom, milyen fontos felélénkíteni a kíváncsiságot, a kritikus gondolkodást, megértetni az élethosszig tartó tanulás fontosságát a fiatalokkal, és hogy ez mekkora, soha el nem fogyó erőt biztosít számukra.

Ezért vagyok büszke, hogy 2024 őszétől részt vehettem a TISZA oktatáspolitikájának kidolgozásában. A működő Magyarország koncepciója garancia arra, hogy végre elkezdődjön az érdemi közös munka. Ebben a koncepcióban az iskolaigazgató szövetséges, nem ellenség, akinek valódi munkáltatói és gazdálkodási jogosítványai vannak.

A diák a legnemesebb érték. A tanár egyenrangú partner, aki mentor, közösségépítő, akinek jogai vannak a kötelezettségei mellett, akinek szakmai önállósága van, és a szülő a legfontosabb támasz. Ebben a koncepcióban az önállóan gondolkodni képes, a helyi viszonyokat jól ismerő és azokhoz az intézményi működést organikusan illeszteni képes szakember valódi szövetséges.

A működő Magyarország oktatáspolitikája támasz ahhoz, hogy Magyarország elmozdulhasson az összeszerelő ország státuszából. De nincs sok időnk, tempót kell váltanunk, mert a világ elszáguld mellettünk; nincs idő várakozni, nincs idő tétlenkedni. A nyugati termelői értéklánc nyitottabb természetű: a munkaerőképzésre, a felnőttkori tanulásra is tud hangsúlyt helyezni, és szívesen veszi a magas hozzáadott értékű beszállítói partnerek munkáját. Ez a magasabb hozzáadott érték pedig kizárólag megfelelő színvonalú, nyitott és autonóm oktatással érhető el, és ennek fontos kulcsa maga a pedagógus.

A pedagógusi aktivitás, az ösztönző tanári hozzáállás, a fejlesztésre, fejlődésre való törekvés a jövő oktatásának alapfeltétele. Az ilyen pedagógusi karakterjellem egyáltalán nem magától értetődő, ezért nagyon fontos, hogy visszaállítsuk a pedagógusok megbecsülését és a pedagóguspálya presztízsét. Mert gondoljunk csak bele: biztos nyugdíjrendszert szeretnénk a jövőben? Ehhez jól képzett, versenyképes munkaerőt kell képeznünk. Vagy esetleg biztos egészségügyet szeretnénk? Ehhez felkészült gazdasági vezetőket, modern tudással felvértezett orvostársadalmat kell képeznünk. És nem utolsósorban: egy jobb hazát szeretnénk? Ehhez magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező, az összetett problémák kapcsán együttműködő megoldásokhoz szokott generációt kell nevelnünk.

Az oktatáspolitika modernizálása, felszabadítása szükségszerű, hiszen a ma aktív, dolgozó társadalmi rétegnek az utánuk jövők munkája fogja nyújtani a biztonságot generációról generációra, és így tovább. A képzettebb elmék és a gondolkodó dolgozók a magyar gazdaság beindításának hosszú távú, évtizedekre szóló biztosítékai. Hiszem, hogy valódi értékteremtéssel, erős pozícióval, büszke magyarként, emelt fővel állhatunk a világban.

És végül mint képviselő és háromgyermekes édesanya szólok önökhöz: mit kívánhat egy szülő többet, mint azt, hogy a gyermekének legalább egy kicsivel jobban menjen a sorsa, mint az övé? Ehhez a munkához, ennek a célnak az eléréséhez kérem minden jóérzésű magyar támogatását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az oktatás közös ügyünk, ezért kérem önöket, hogy pártállástól függetlenül támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a TISZA soraiból.)