Kapronczai Balázs (TISZA)

KAPRONCZAI BALÁZS oktatási és gyermekügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány programjában vállaltuk, hogy biztosítjuk a nevelési-oktatási intézmények szervezeti, szakmai és gazdálkodási autonómiáját. További vállalásunk volt, hogy megerősítjük a munkavállalói érdekképviseletek jogait, és újjáépítjük a valódi érdekegyeztetést a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között.

Jelen törvényjavaslatunk e vállalások első lépéseként az első száz napban megvalósítható módosításokat tartalmazza. Az intézményi autonómia megerősítése körében a nevelőtestületek visszakapják a tőlük korábban elvont döntési, véleményezési, egyetértési jogokat, mégpedig két fő területen: az intézményi belső dokumentumok elfogadásánál, valamint az igazgató megbízásával kapcsolatosan. Ez tehát egyfelől azt jelenti, hogy az intézmény igazgatója és a nevelőtestület együtt dönt a szervezeti és működési szabályzat, az éves munkaterv és a pedagógiai program tartalmáról. Az szmsz elfogadásához ki kell kérnie az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék és a diákönkormányzat véleményét is. A fenntartó nem a teljes dokumentumot hagyja jóvá, csak azokhoz a pontokhoz kell a jóváhagyása, amelyekből rá nézve többletkötelezettség hárul, kivéve az egyházi intézményeket, ahol a hitéleti szempontok továbbra is érvényesíthetők.

Másfelől, az igazgatói megbízás tekintetében a munkáltatói jogkört gyakorló, azaz a fenntartó döntését meg kell előznie a nevelőtestület vezetői programról szóló véleménynyilvánításának, valamint a jelölt személyéről az alkalmazotti közösség támogató vagy elutasító véleménye kikérésének. A véleményezés garanciális okokból titkos szavazással fog történni.

A munkatársak felett az alapvető munkáltatói jogokat az önkormányzati, a magán-, az egyházi fenntartású intézményeknél az igazgatók gyakorolják, a tankerületi fenntartású intézményeknél azonban e jog a tankerületi igazgatót illette.

(19.20)

Az intézményi autonómia kiszélesítéseként a tervezet a tankerületeknél is az intézmény vezetőjét jogosítja fel az érdemi döntés meghozatalára. A tankerületi igazgatónak csak akkor lesz ebbe beleszólása, ha az adott döntés ‑ így a kinevezés, a jogviszony megszüntetése, a besorolás és a havi illetmény megállapítása ‑ jogszabályba ütközik, vagy a költségvetési fedezet nem áll rendelkezésre. Mindezekkel kapcsolatban távlati tervünk az, hogy a tankerületi központok működési rendszere átfogóan is felülvizsgálatra fog kerülni. A mostani lépések azok, amelyeket viszonylag gyorsan, a következő tanítási év kezdetéig el lehet fogadni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatunk másik nagy célkitűzése a közoktatásban dolgozók kollektív munkaügyi jogainak helyreállítása. Az első ezek közül a köznevelés területén működő szakszervezetek sztrájkjoga előtti korlátozások lebontása. A korlátozás elvi alapja az volt, hogy a gyermekek, tanulók egészséges fejlődéshez, művelődéshez való jogát az Alaptörvény a munkavállalók sztrájkjogához hasonlóan védi, ezért a sztrájk alatt is biztosítandó még elégséges szolgáltatást az előző Országgyűlés a sztrájktörvény felhatalmazása alapján külön törvénnyel határozta meg. A még elégséges szolgáltatás fenntartását mi is szükségesnek tartjuk, de annak mértéke nem lehet a sztrájkjog ellehetetlenítésének eszköze, nem vehetik ki a nyomásgyakorlás fegyverét a munkavállalói érdekképviseletek kezéből. A sztrájk lényege ugyanis pont az, hogy mindenkinek fáj, fáj a munkáltatónak, fáj a munkavállalónak, de a szolgáltatás igénybe vevőjének is.

A törvényjavaslat a sztrájk alatti intézményi gyermekfelügyeletet 17 óra helyett csak 15 óráig javasolja biztosítani, amelyre összevont intézményi keretek között is sor kerülhetne. Az órák megtartását pedig nem minden diák, csak az érettségizők számára írja elő, és ebben az esetben is csak az érettségit megelőző három hónapon belül megtartott sztrájk esetén, és csak akkor, ha a sztrájk időtartama egybefüggően vagy egy hónapon belül összesen az öt munkanapot elérte.

Természetesen a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel érintett gyermekek fokozott védelmét, valamint a kollégiumban elhelyezett tanulók felügyeletét is biztosítani kell. Megítélésünk szerint ezáltal a jövőben egészséges egyensúly valósulhat meg a sztrájkjog és a gyermekek jogai között.

E megoldás további előnye az is, hogy a sztrájkot nem kell hogy esetről esetre megelőzze a még elégséges szolgáltatásról való egyeztetés, ami a sztrájkfolyamatot is indokolatlanul lelassítaná. Hangsúlyozzuk, hogy az elégséges szolgáltatás megállapítása mindenkinek fontos, a sztrájkról szóló törvény értelmében ugyanis, ha a felek nem tudnak megállapodni az elégséges szolgáltatás mértékéről, arról a bíróság dönt. A bíróság döntéséig pedig a sztrájkjog nem gyakorolható.

Ugyanakkor azt is fontosnak tartom kiemelni, hogy az elégséges szolgáltatás mértéke elsősorban nem a munkáltató, munkavállaló érdekeiről szól, hanem a gyermekekről, tanulókról és a szüleikről. Ahogy az például a közlekedési sztrájkok esetén is elvárható, hogy legalább minimális körülmények között járjanak vonatok, úgy elvárható, hogy a köznevelés terén bekövetkező sztrájkjog esetén is a legsérülékenyebb vagy a legfontosabb élethelyzetben lévő gyermekek, tanulók neveléshez, oktatáshoz való joga ne sérüljön.

A munkavállalói jogok tekintetében további fontos változás, hogy visszaállítjuk a munkáltatónak a szakszervezeti tagdíj levonására és átutalására való kötelezettségét; természetesen ezt csak abban az esetben, ha a foglalkoztatott erre megbízást ad.

Nagy jelentőségű lépés az ágazati és munkáltatói érdekegyeztetés kiszélesítése is. A konzultációs jog gyakorlásának már nem lesz feltétele a 10 százalékos tagság, elegendő az, ha az adott szakszervezet az ágazatban működik, illetve az adott munkáltatónál képviselettel rendelkezik.

Tisztelt Országgyűlés! A kormányprogram vállalása alapján a törvényjavaslat benyújtását a korábbi gyakorlathoz képest szélesebb körű egyeztetés előzte meg civil szervezetekkel, beleértve az oktatás szakmai szervezeteit, a munkavállalók érdekképviseleteit és a nem állami fenntartókat is. Az egyeztetésen tett számos észrevételt beépítettük a tervezetbe, például az ágazati érdekegyeztetésben való részvétel feltételeinek meghatározását vagy az igazgatói pályázatok kapcsán az előkészítést érintő jó gyakorlatok további alkalmazásának lehetőségét.

A társadalmi egyeztetés során a civil szervezetek megelégedéssel nyugtázták az egyeztetési folyamatok kiszélesítését, amelynek fenntartása továbbra is kiemelt célkitűzésünk. Arra kérem tehát a tisztelt Országgyűlést, hogy ha egyetértenek az ismertetett szabályozási javaslatokkal, támogassák ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm mindenki megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárt soraiból.)