Pósfai Gábor (TISZA)

PÓSFAI GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A tisztelt Ház elé terjesztett, az egyes törvényeknek a rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat célja, hogy a magyar rendészeti szervek feladatellátása korszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá váljon, miközben megerősíti Magyarország közbiztonságát és a magyar emberek védelmét.

Természetesen a belügyi ágazatban is vannak jó dolgok, de azt is ki kell mondani, hogy a közbiztonság helyzetén van mit javítani. A problémákról már az elmúlt hetekben is rengeteget beszéltünk. A rendvédelem feladata most nem az, hogy a korábbi szervezeti struktúrát őrizze, hanem hogy a lehető leghatékonyabban garantálja az emberek biztonságát. A TISZA-kormány többek között azt vállalta, hogy helyreállítja a rendvédelem helyzetét. Ez nemcsak a bérrendezést, a jogállami működés biztosítását, hanem bizonyos esetekben strukturális változtatást is jelent. Utóbbi esetben azt is szögezzük le: a cél nem a működőképességek lebontása, hanem azok még hatékonyabb összehangolása.

A biztonság az ország működésének az alapja. A magyar állam egyik legfontosabb feladata, hogy garantálja polgárai biztonságát, megvédje az ország alkotmányos rendjét, valamint biztosítsa a közrend és a közbiztonság fenntartását. Ugyanakkor a magyar emberek joggal várják el, hogy biztonságukat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon, a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználásával garantálja a magyar állam.

A biztonsági környezet az elmúlt években alapvetően megváltozott. A XXI. század biztonsági kihívásai gyorsabb információáramlást és szorosabb együttműködést követelnek meg, ez az átalakítás pedig ezt a célt is szolgálja. A rendvédelmi szervek racionalizálása során a Belügyminisztérium átfogó vizsgálatot végzett a rendvédelmi szervek feladatellátásának rendszerében. A feladatok ellátása csak olyan rendészeti szervezetrendszerrel lehetséges, amely gyorsan reagál a változó biztonsági kihívásokra, hatékonyan működik, és a rendelkezésre álló emberi, technikai és pénzügyi erőforrásokat a lehető legcélszerűbben használja fel.

Az elmúlt évek tapasztalatai is azt mutatták, hogy a rendészeti szervezetrendszerben több olyan feladat- és hatáskör alakult ki, amely részben átfedéseket eredményezett az egyes szervezetek között. Ezek a párhuzamosságok nemcsak többletadminisztrációt és többletköltséget jelenthetnek, hanem lassíthatják is a döntéshozatalt és a feladatok végrehajtását. Ezenfelül volt és van több olyan feladat, amit a különböző szervek párhuzamosan láttak el, és az azonos feladatot végzők között sokszor indokolatlan volt a bérkülönbség. A kormány tehát ennek korrigálásáról, a rendvédelmi rendszer strukturális megújításáról döntött. Ezt a kormány az egységes rendőrségi feladatellátásról szóló kormányhatározatban egyértelművé tette. Olyan rendészeti szervezetrendszer kialakítására törekszik, amely mentes a felesleges átfedésektől, gazdaságosabban működik, ugyanakkor megőrzi mindazon speciális képességeit, amelyek a magyar rendvédelem eredményes működését szolgálják.

A reform alapelve: egy feladat, egy felelős szervezet. Olyan rendvédelmi struktúrát hozunk létre, amelyben minden szervezet egyértelmű profillal, világosan meghatározott felelősségi körrel és közvetlen szakmai irányítás mellett működik. Ennek érdekében felülvizsgáltuk a jelenlegi szervezeti struktúrát, és arra a következtetésre jutottunk, hogy indokolt azoknak az átfedéseknek a megszüntetése, amelyek mellett a speciális szakmai képességek változatlanul megőrizhetők és továbbfejleszthetők.

(18.20)

Az integráció célja tehát egy egységesebb, hatékonyabb és átláthatóbb rendészeti struktúra kialakítása, amely biztosítja az azonos feladatokat ellátó szervezetek egységes szakmai irányítását és működési feltételeit. Ezeknek az átalakításoknak vagy ennek az átalakításnak a fő célkitűzései a következők: egységes rendőri irányítás kialakítása a különböző rendészeti feladatokat végző szervezetek felett; a párhuzamos feladatellátás lehetőség szerinti megszüntetése vagy minimalizálása; az eltérő szervezeti, technikai és bérezési rendszerek egységesítése; a működési hatékonyság növelése; azonos vagy hasonló tevékenység esetén egységes bérstruktúra kialakítása; a szervezetek közötti rivalizálás megszüntetése; a rendészeti és bűnügyi feladatok kiegyensúlyozottabb elosztása; a meglévő szakmai képességek, valamint a vezetői és végrehajtói állomány megtartása, különös tekintettel a speciális képességekre.

Tisztelt Ház! A kormány és a Belügyminisztérium az integrációt több lépcsőben tervezi végrehajtani. Elsőként lezajlott az érintett rendészeti szervek, azaz az Országos Rendőr-főkapitányság, a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, valamint az Országgyűlési Őrség feladatainak és működésének teljes körű átvilágítása, a párhuzamos feladatok feltérképezése és a szervezeti racionalizálás lehetséges irányainak számbavétele. Ezt követően a szakmai egyeztetéseket az egyes szervezetek vezetőivel lefolytattuk, és a javaslat társadalmi egyeztetésére is sor került, melynek eredménye az elkészült, most benyújtott, jelenleg is tárgyalt törvényjavaslat.

Itt szeretném megköszönni az összes szervnek, többek között a Terrorelhárítási Központ megbízott főigazgatójának, tábornok úrnak a segítségét is ‑ aki egyébként most jelen van velünk a parlamentben ‑, mert nagyon sokat dolgoztunk közösen ennek a javaslatnak a kidolgozásában. (Taps a kormánypárt soraiban.) Amennyiben az Országgyűlés megszavazza ezt a törvényjavaslatot, amiben számítunk az önök támogatására, további lépésként kerül sor az új struktúra kialakításához szükséges jogi, személyügyi és gazdasági intézkedések megtételére a teljes átállás végrehajtása érdekében.

A javaslat fontos módosítása a Terrorelhárítási Központ önálló rendvédelmi szervként történő működésének megszüntetése, valamint feladatainak és speciális képességeinek a rendőrség szervezetébe integrálása. A Terrorelhárítási Központ, vagyis a TEK, a nevét megőrizve a Belügyminisztérium közvetlen irányítása helyett az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alá kerül, ezzel is elősegítve a szakmai irányítást. Országos hatáskörű szervezetként a Készenléti Rendőrséggel azonos jogállásban működik tovább, és vezetője az országos rendőrfőkapitány különleges egységeiért felelős főkapitány-helyettese lesz.

Fontos hangsúlyozni, hogy a terrorizmus elleni fellépés képességei nem szűnnek meg, éppen ellenkezőleg, a cél az, hogy ezek a képességek egységes vezetési rendszerben még hatékonyabban és szorosabban működjenek együtt a továbbiakban. A terrorcselekmények megelőzésével, felderítésével, megszakításával, valamint a veszélyes személyek elfogásával kapcsolatos feladatok továbbra is kiemelt rendőrségi feladatot jelentenek. Ezért a TEK minden olyan képessége megmarad, amely a terrorizmus elleni fellépéshez vagy a magas kockázatú rendőri műveletekhez szükséges, mindez úgy, hogy a rendőrségen belül egységes vezetési rendszerben működik tovább.

A Terrorelhárítási Központ profilja tehát letisztul, és a jövőben azt a két fő feladatkört fogja ellátni, amit megalapításakor feladatul kapott, vagyis: speciális műveleti tevékenységet Magyarországon, vagyis belföldön, ezenfelül személyvédelmi feladatokat belföldön és külföldön egyaránt. A TEK innentől kezdve egységesen látná el valamennyi védett vezető személyvédelmét. Ezzel megszűnik a Terrorelhárítási Központ, a Készenléti Rendőrség és az Országgyűlési Őrség által ez idáig ellátott három különálló személyvédelmi rendszer. Egységes szakmai irányítás, felszerelés, képzés és bérrendszer jön létre.

A törvényjavaslat másik jelentős szervezeti változtatása az Országgyűlési Őrség jelenlegi formájában történő megszüntetése. A kormány álláspontja szerint azok a feladatok, amelyeket jelenleg az Országgyűlési Őrség lát el, különösen a létesítménybiztosítás és a személyvédelem egyes elemei, megfelelő szervezeti keretek között a rendőrség által is biztosíthatók. Az Országgyűlési Őrség eddigi feladatai tehát meg fognak oszlani: a személyvédelem a jövőben az átalakuló TEK-hez, az objektumvédelem pedig a Készenléti Rendőrséghez kerül. Ezáltal egyszerűbbé válik a feladatmegosztás, csökkennek a párhuzamos működésből fakadó költségek, miközben az Országház és az állami vezetők biztonsága továbbra is maradéktalanul garantált.

Ugyanakkor itt is fontos hangsúlyozni, hogy elismerve az Országgyűlési Őrség objektumvédelmi feladatainak specialitásait, az általuk őrzött létesítmények kiemelt közjogi szerepét, méltóságát, az Országgyűlési Őrség a jövőben a Készenléti Rendőrségen belül önálló igazgatóságként működik tovább, állományának tagjai megőrzik a rendőrökétől eltérő egyenruhájukat, illetményüket. Fontos, hogy a tárgyalási rend fenntartásához kapcsolódó, az Országgyűlési Őrség közreműködésével végrehajtható kivezetési feladatkört a rendőrség nem veszi át. A szabályozásból hatályon kívül helyezésre kerülnek azok a rendelkezések, amelyek az Országgyűlési Őrség e tárgykörben fennálló közreműködésére, illetve a tárgyalási rend fenntartásával összefüggő testi kényszer alkalmazására vonatkoznak. A hatalmi ágak megosztása és az Országgyűlés autonómiája tehát nem sérül.

A Készenléti Rendőrség is profiltisztításon megy keresztül. A szervezettől kikerülnek a személyvédelmi és a Nemzeti Nyomozó Iroda működéséhez kapcsolódó bűnügyi feladatok, ugyanakkor idekerülnek az Országgyűléshez és a képviselői irodaházakhoz kapcsolódó létesítménybiztosítási feladatok. Ezzel a feladatrendszere letisztul, a bevetési jellegű feladatoktól rendszeridegen nyomozó hatósági feladatokat a jövőben nem látja el.

Kikerül a Készenléti Rendőrségből és országos hatáskörű területi szervként folytatja tovább a tevékenységét, és ezenfelül bekerül a tevékenységei közé a terrorfelderítés a Nemzeti Nyomozó Iroda esetében. Innentől kezdve az operatív és nyílt nyomozati tevékenység egy helyen lesz a Nemzeti Nyomozó Irodán belül. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv belső felépítését érintő, ugyancsak a rendőrségi feladatok racionalizálására irányuló módosítások a jelen törvényjavaslat elfogadását követően a kormánynak a rendőrség szerveit, valamint feladat- és hatáskörét tartalmazó kormányrendeletének a módosítása útján hajthatóak végre.

Az előzőekben bemutatott feladatracionalizálás nem jár képességvesztéssel. Megmarad a TEK valamennyi speciális műveleti képessége, objektumai, felszerelése, az Országgyűlési Őrség összes szakmai képessége, a speciális ruházata, az infrastruktúra is, és minden más is, ami a hatékony munkához szükséges. A TEK jelenlegi állománya a jövőben is ugyanezt a feladatot fogja végezni, mint eddig, nem feltétlenül ugyanebben a szervezetben, ugyanakkor az állomány úgy őrzi meg illetményét, hogy ezzel a szervezeti változással kinevezésre kerülnek beosztásokban. A TEK ez idáig nem rendelkezett saját állománnyal, az itt feladatot ellátók más rendvédelmi szervek állományából kerültek idevezérlésre, mely vezénylés bármikor megszüntethető volt. Fontosnak tartjuk a speciális képességek és az azt biztosító állomány megtartását, ezért azt a döntést hoztuk, hogy az állomány védelmében teszünk azért, hogy a vezénylésükből adódó bizonytalanság megszűnjön. A TEK-nek a jövőben saját állománya lesz.

Az előzőekben bemutatott változás közel 1900 főt érint, közülük nagyságrendileg 1700-an látnak el olyan személyvédelmi, objektumvédelmi vagy terrorfelderítő feladatot, mely kiemelt jelentőségű. Ezen állománycsoportok tagjai megőrzik illetményüket, sőt egyes esetekben illetményük emelkedni is fog. Őket közel 200 fő funkcionális feladatot ellátó jogász, személyügyes, gazdasági, logisztikai munkatárs segíti. Mivel az ő feladatrendszerük lényegi elemeiben nem különbözik a rendőrségen hasonló feladatkörben foglalkoztatott kollégáikétól, így esetükben az ugyanezen feladatokat ellátó, más szerveknél dolgozó kollégák bére lesz az irányadó.

(18.30)

Célunk, hogy azonos feladatért közel azonos bérezésben részesüljenek az érintettek, különben az egyes eltérések feszültséget okoznak a rendszerben, ahogy az eddig is volt.

A szervezeti változásokkal összhangban számos törvény technikai és tartalmi módosítása is szükségessé vált. Ezek a módosítások biztosítják, hogy a hatáskörök, eljárási szabályok és jogszabályi hivatkozások minden érintett jogszabályban egységesek és egyértelműek legyenek.

A kormány meggyőződése, hogy a biztonságos Magyarország alapja a jól szervezett, hatékonyan működő és korszerű rendészeti rendszer. Olyan szervezeti és jogi kereteket alakít ki, amelyek megszüntetik, egyszerűsítik a feladatellátást, ezáltal hatékonyabbá is teszik a tevékenységet, ugyanakkor változatlanul biztosítják mindazokat a speciális képességeket, amelyek a magyar emberek biztonságának védelméhez nélkülözhetetlenek. A javaslat egyszerre szolgálja a közbiztonság megerősítését, a hatékony állami működést és a felelős gazdálkodást.

Az átalakítás eredményeként a rendvédelmi rendszer szerkezete többé nem a szervezetek közötti történeti kompromisszumokat, hanem a feladatok természetes szakmai kapcsolódását követi. A reform célja változatlan: minden meglévő képesség megőrzése mellett egy korszerűbb, áttekinthetőbb és erősebb rendvédelmi rendszer létrehozása.

A változtatások hatására a rendvédelmi szervek gyorsabban, összehangoltabban és hatékonyabban tudnak reagálni a biztonsági kihívásokra. A magyar emberek biztonsága nem csökken, hanem tovább erősödik, és mindamellett a törvényi, bírói kontroll, az ügyészi felügyelet és a parlamenti ellenőrzés változatlanul megmarad. Röviden összefoglalva tehát: a törvényjavaslat célja kevesebb párhuzamosság, világosabb felelősségi rend, gyorsabb döntések, erősebb rendvédelem.

Mindezekre tekintettel kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)