Dr. Hargitai János (KDNP)

DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Ha nem Magyar Péter alakított volna kormányt, hanem a Jóisten jelölte volna ki a minisztereket a lehetséges kínálatból ‑ most tekintsük csak a képviselőket ‑, ön nyilvánvalóan akkor is az energetikai kérdések minisztere lett volna (Taps a kormánypárt, a Fidesz és a KDNP soraiból.), mert az előélete önt erre predesztinálja. Tehát akkor, amikor én ellenzéki képviselőként ‑ nem szakemberként ‑ megszólalok, akkor nem ezt a tényt vitatom, sőt erre ráerősítettem, amikor nem is az, hogy kételyeket fogalmazok meg, én előre akarom bocsátani, hogy ellenzéki képviselőként ugyanúgy érdekeltek vagyunk mi mindannyian abban, hogy ez a program sikeres legyen, mint ahogy a TISZA képviselői és ön személy szerint is nyilvánvalóan ebben érdekelt, kérdő mondatokat egyszerűen a pozíciónkból adódóan megfogalmazunk. Ezt tette az előbb Bencsik János képviselő úr is.

Most azért vagyunk együtt, hogy Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének megvalósítása érdekében energetika terén törvényeket módosítsunk. A dolog nem előzmény nélküli, ’21-ben nyújtotta be az Orbán-kormány először ezt a tervet, és aztán amikor az oroszok kirobbantották Ukrajna ellen a háborút, ’23-ban, tehát már a háború kirobbantása után, ez a terv módosult. Milyen vállalásokat tettünk? ‑ erre akarok röviden kitérni, és arra is, hogy eddig, ’26 közepéig mit valósítottunk meg ezekből a tervekből. És ezt a munkát folytatja most nyilvánvalóan a TISZA kormánya.

Vállalásaink voltak: energiahatékonyság javítása magán- és középületeket megcélozva. Sőt, az energiaszegénység csökkentése érdekében is tenni akartunk, és tenni is tudtunk, azt gondolom.

A megújuló energiaforrások arányát növelni akartuk. Ezzel a projekttel, ami itt most indul, 537 milliárd elköltése, nyilvánvalóan a megújuló energiaforrások aránya még inkább jelentős lesz a magyar energiamixben.

(17.20)

A villamosenergia-hálózat fejlesztésére annak a sokszorosát el tudnánk költeni, mint amire itt lehetőségünk van, nyilvánvalóan az is kevés lenne, hogy ezeket a megkezdett folyamatokat ideális állapotba hozzuk. Az energiaimport-függőség csökkentése is a vállalási céljaink között volt, a miniszter úr erre a kérdésre mindjárt az expozéjának indítása elején is kitért. A közlekedés villamosítása különböző programok indításával, illetve folytatásával, ez a vállalási elem is erősödni fog. Energiahatékony vállalkozások, ilyen programok is indultak, hogy a vállalkozásaink energiahatékonyabban működhessenek, a kkv-k esetében erre nyilvánvalóan a továbbiakban is lehetőség van.

Mi az, ami teljesült konkrétum kapcsán? Én ilyen számadatokat tudok, hogy a lakossági napelemes programhoz 35 ezer háztartás tudott csatlakozni. A villamosenergia-hálózat fejlesztése nyilvánvalóan éppen csak hogy elindult, most a folytatása várható. Az energiatárolók, akkumulátorok telepítésének programja elindult. A kkv-k ‑ amelyekre már utaltam ‑ energiahatékonyságának a növelését szolgáló programokat az előző kormány is indított. Az energiamobilitást segítő töltőhálózat kiépítése elindult, és nyilvánvalóan zajlik.

A mostani, beterjesztett törvénymódosításban öt célt azonosítottam, amelyet ezekkel a módosításokkal akar megvalósítani a kormány, és itt az elsőről érdemes sokat beszélni, mert talán az a leghangsúlyosabb: a megújuló energiaforrások bővítése kapcsán elsősorban a szélenergiára helyez hangsúlyt ez a törvénymódosítás. És itt jön az első kérdésem, és ez is összefügg az ön előéletével: az Alaptörvény módosítása során is elmondtam, hogy a jövőben mindig célszerű vizsgálni azt, hogy a költségvetés jövedelemtulajdonosai között milyen pozícióátrendezés történik a jövőben. Erre nyilvánvalóan a mindenkori költségvetések fognak választ adni, de ez a törvény is rámutat már erre. Akkor is megfogalmaztam azt, hogy az elmúlt időszakra, az Orbán-érára visszatekintve, azt gondolom, hogy a költségvetés jövedelemtulajdonosai közül a magánemberek mint jövedelemtulajdonosok jövedelempozíciója erősödött, a hazai vállalkozások pozíciói erősödtek, az állam mint jövedelemtulajdonos pozíciója erősödött. És ha valakiké nem erősödött ‑ ezt nyilvánvalóan sérelmezik is ‑, azok a vállalkozások közül a multivállalkozások, amelyektől jelentős forráselvonás történt azért, hogy bizonyos programokat, mondjuk, a rezsicsökkentést, működtetni tudjuk, hogy működtetni lehessen ezt a projektet. Ez a jövedelemátcsoportosítás súlyos százmilliárdok kapcsán sok éven keresztül megtörtént. Mindig vizsgálni fogjuk azt, hogy mikor látunk visszarendeződési lehetőségeket.

Mennyire volt az Európai Bizottságtól elvárás, hogy ha ti, drága magyarok, meg akarjátok szerezni ezeket a forrásokat ‑ mi a választási vereségünkkel nagyban hozzájárultunk ahhoz, hogy önök sikeresen megszerezhessék ezeket a forrásokat; mennyire volt elvárás a Bizottságtól az, hogy ‑, ezt a szélenergia-programot, ha úgy tetszik, indítani kell? Saját akaratunk volt, vagy bizottsági elvárás is erőteljesen megfogalmazódott? Mert ha bizottsági elvárás is megfogalmazódott, akkor én is azt gondolom, amire itt Bencsik képviselőtársam is utalt, hogy az a piacszerzésre is lehetőség a multivilág esetében, mert ön is utalt arra, hogy ezeket a projekteket magántőke-bevonással fogjuk megoldani, és azt olvastam ki a szavai közül, nyilvánvalóan a magyar ipar lehetőségeit, tudását ezen a területen valamelyest sejtve, hogy itt, ha úgy tetszik, szükség lesz a nemzetközi cégek szerepvállalására. Pont egy nappal vagy egy héttel előtte, korábban beszélünk erről a kérdésről, mert a 15‑e itt van egy karnyújtásnyira, 15‑e után önök hírt adnak majd arról, hogy kik nyerték meg ezeket a lehetőségeket; akkor már talán fel sem kellene tennem ezeket a kérdéseket. De itt, miniszter úr, az ön válaszát várom ilyen szempontból.

Aztán a következő cél, amit megjelölhetünk, most már a szélenergiától ellépve, a villamosenergia-hálózat rugalmasságának növekedése, hogy képesek legyünk, jobban képesek legyünk arra, hogy a megnövekedő naperőművi kapacitást, szélerőmű-kapacitást az egész rendszer fogadni tudja; hogy erősödjön a hálózatok digitalizációja; hogy az okosmérési lehetőségek megvalósuljanak. Itt megint van egy kitérőm. Az az anyag, amelyet én ismerek, azt fogalmazza meg nekem, jogásznak, a témában laikusnak, hogy a rezsicsökkentés áttörésére ez a törvény ilyen szempontból már lehetőséget biztosít. Mi a miniszter úr szándéka? Nemcsak holnapután, hanem legalább ebben a ciklusban mi várható a rezsicsökkentés kapcsán, akár ezeknek a fejlesztéseknek az utóhatásaként is?

Az energiatárolás ösztönzése fogalmazódik meg itt, az előterjesztésben mint a harmadik ilyen cél. Negyedikként az energetikai infrastruktúra fejlesztését hozom szóba, a hálózatfejlesztés kérdéseit, ami nyilvánvalóan üdvözlendő.

Összességében nyilvánvalóan az a cél, hogy 537 milliárd forintot jól költsünk el, ez mindannyiunk érdeke, mert ez szolgálja a magyar gazdaság érdekeit.

Ahhoz, hogy ehhez a feltételeket megteremthesse ez a törvénymódosítás, öt törvénybe nyúlunk bele, öt törvényben történik változtatás. Az első a bányászati eljárásról szóló 1993. évi XLVIII. törvény; a másik a környezet védelméről, annak általános szabályairól szóló ’95. évi LIII. törvény; aztán még a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt; negyedikként az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt és utolsónak a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényt kell itt megemlítenünk. Ennek kapcsán Bencsik képviselő úr is tett néhány megjegyzést, amelyre én csak ráerősítek. Itt a vizsgálódás tárgya a mi részünkről nyilvánvalóan az, hogy a helyi közösségeknek, a településeknek milyen befolyása marad ezekre a megvalósuló beruházásokra.

Ugye, itt a 199-es építési magasság válik általánossá. Én egyébként elfogadom öntől azt az érvet, hogy ha már szélerőműveket csinálunk, akkor azok legyenek hatékonyak, és ne akarjunk kisebb szélerőműveket megépíteni, amikor a 199-es magasság, mondjuk, optimálisabb energiatermelést biztosít. Önnek volt egy olyan mondata, hogy ezeket a magas szélerőműveket csak ezekben a bizonyos térségekben fogják megvalósítani, de a törvény ennél többre is lehetőséget ad. Amikor tehát innen egy kicsit a településeknek is beszélünk, a polgármestereknek, akkor azt is látniuk kell, hogy a jövőben a törvény kinyitja a lehetőséget arra is, hogy máshol is épüljenek ilyen magasságú szélerőművek.

És igen, az a megjegyzés is fontos, hogy a törvényi szabályozás, ami a mi kezünkben van, sok mindent kivesz a törvényalkotó kezéből, illetve pontosabban: a törvényalkotó úgy dönt, folytatva azt a tendenciát, ami eddig is megnyilvánult, hogy sok kérdést az energetikai miniszter hatáskörébe tesz. Mondom, az előélete minderre predesztinálja önt, de éppen ezért ellenzéki képviselőként az ön tevékenységét is figyelni fogjuk. De azt kívánom ellenzéki képviselőként, hogy racionálisan, jól sikerüljön felhasználni ezeket a forrásokat, mert a magyar gazdaság érdekei ezt kívánják. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. ‑ Szórványos taps a kormánypárt soraiban.)