Bencsik János (Fidesz)

BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Önök egy tapasztalt, felkészült és dörzsölt energetikai minisztert választottak. Gratulálok! Sok mindenben egyetértünk Kapitány miniszter úrral, de a részletkérdéseket azért másként látjuk, így a lemezt meg fogom fordítani a későbbiekben, és a másik oldalról is néhány számot szeretnék ismertetni önökkel.

Teljes egészében egyetértünk kormánypárti képviselőtársammal is abban, hogy a hálózatfejlesztés elengedhetetlen. Az én szájízemhez képest egy kicsivel több fotovoltaika került beengedésre a rendszerbe az elmúlt években. Ezt a kisfeszültségű trafókörzetek nem bírták el, ezért kellett beavatkozni két évvel ezelőtt, meg kellett állítani a további csatlakozásokat, rovancsot kellett tartani, fel kellett mérni a trafókörzeteket, hogy melyik mennyit tud még befogadni, és hol van szükség rendszerszintű fejlesztésre.

A mögöttünk hagyott két évben ilyen jellegű beruházások százmilliárdos nagyságrendben megvalósultak, így Kapitány miniszter úréknak egy kicsi, hogy mondjam, könnyebbség volt elindulni, hogy néhány hét alatt ezeket a pályázatokat ismételten ki lehessen írni, hiszen mind az MVM, mind az OPUS TITÁSZ, a DÉMÁSZ keretein belül ezek a hálózatfejlesztési projektek, mintaprojektek sikerrel befejeződtek az okosmérési rendszerekkel, itt-ott-amott ipari léptékű akkumulátortározók telepítésével. Tehát azt gondolom, hogy ebben egyetértünk. De hozzá kell tenni azt, hogy ez az 537 milliárdos beruházás a hazai hálózaton leginkább csak arra lesz elegendő, hogy a meglévő feszültségeket valamilyen szinten tudjuk kezelni, de olyan nagyon nagy mozgásteret új, megújuló energiás csatlakozásokra ez még nem fog tudni biztosítani.

A napirend előtti felszólalások legelején miniszterelnök úr említette, hogy új korszak vette kezdetét a mai napon. Ha elolvastuk tüzetesen ezt a törvényjavaslatot, akkor ez való igaz, mert megkezdődött a külföldi tőkebefektetők stratégiai pozíciófoglalása. Gyakorlatilag, ha megnézzük, ennek a törvényjavaslatnak a gerince azokat az engedélyezési eljárásokat, természetvédelmi, környezetvédelmi, építéshatósági eljárásokat, előírásokat teszi áramvonalassá, amelyek lehetőséget biztosítanak egy gyorsított eljárásban megvalósítható szélerőmű-fejlesztésre. Leszögezzük, hogy a hálózatfejlesztési törekvések teljesen adekvátak, szükségesek, meg kell valósítani. Arra azért oda kell figyelni, hogy ez a domináns tőkeérdek nehogy maga alá gyűrje a társadalmi igazságosság szempontjait.

Említette miniszter úr, hogy nem kell aggódni, ezek a dinamikus fogyasztásmérésre, -szabályozásra, vételezésre alkalmas okoseszközök nem fogják magukkal hozni a rezsicsökkentés intézményrendszerének a megváltoztatását. De ha már ez így szóba került, azért élünk a gyanúval, hogy esetleg, ha nem is a jövő héten, de azért a közeljövőben ez napirendre kerülhet. Jegyzőkönyvben van immáron, így fél év múlva visszatérhetünk majd erre a kérdésre is.

Maga a törvényjavaslat az így szól, hogy kiemelt cél, hogy elősegítse a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében meghatározott energetikai reformok végrehajtását, valamint az azokhoz kapcsolódó mérföldkövek követését. Gyakorlatilag azt is mondhatjuk, hogy ez egy uniós megrendelés, még akkor is, ha mi az Unióban vagyunk, egy egységes hálózat részeként, energetikai hálózat részeként éljük az életünket, de azért ez mégiscsak egy uniós megrendelés.

A következő pont a preambulumban, hogy a törvény előremozdítja a szélerőművi beruházások megvalósítását. Valóban, a kérdés az, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor ez most micsoda, egy nyílt és egyértelmű piacszerzési törekvés, vagy pedig az Európai Unió segítségnyújtása a magyarországi villamosenergia-hálózat megerősítésére. Ez a törvényjavaslat könnyített pályát épít a meglehetősen erős, mondhatjuk azt, hogy a magyar tőkeviszonyokhoz, a vállalkozók feltőkésítettségéhez képest végtelen tőkeerővel rendelkező nemzetközi mamutvállalatok számára, és ebben a versenyben ‑ ezt miniszter úr is nagyon jól tudja ‑ nem adnak külön pontot a magyar címeres mez viseléséért.

Tehát itt mindenki egyenlő feltételekkel indul, de akinek több pénz van a kosarában, a puttonyában, az nagyobb lehetőségekkel indul. Akinek komplett technológia van a fiókjában, az sokkal nagyobb előnnyel indul ahhoz képest, aki mondjuk, nem a turbinák gyártásában, hanem az aggregátori szerep betöltéséhez szükséges tudás és innováció birtokában kell hogy legyen. Ezekben a pályázatokban a szakmai hozzáértésen, felkészültségen túlmenően alapvetően a pőre tőkeerő fog számítani, és eszerint fognak majd augusztus végén eredményt is hirdetni.

Szerepel a törvényjavaslatban, hogy a cél a megújuló energiával kapcsolatos beruházások engedélyezési eljárásának egyszerűsítése, felgyorsítása gyakorlatilag a rendeleti kormányzás elmélyítésével. Kapitány úr rendeletben jelölheti ki azokat a könnyített térségeket, amelyeket már említett, melyek keretében a környezeti, természetvédelmi eljárások szabályait ugyancsak rendeletben határozhatja meg a továbbiakban. Tehát azért ez egy visszalépés, akárhogy is csűrjük-csavarjuk; a gyorsítás, a könnyített engedélyezés érdekében, de mégiscsak természetvédelmi és környezetvédelmi szabályozási szinten belül ez egy visszalépés, törvényi szintről megyünk kormányrendeleti, majd miniszteri rendeleti szintre.

Jut eszembe, hogy holnap 600 forint fölé fog emelkedni a 95-ös benzin ára, a dízelé pedig 600-615 fölé, de megvan a lehetősége miniszter úrnak, hogy rendeleti szinten saját hatáskörben korrigálja, ha szükségét látja. Jelzem, hogy a védett ár fölé emelkedik már a benzin, a gázolaj pedig el fogja érni ezt a szintet. Volt egy vitánk néhány héttel ezelőtt, amikor én azt mondtam, hogy elhamarkodott a döntés, mert a Hormuzi-szoros békéje nem fog helyreállni, tehát nem kellene elkapkodni a védett üzemanyagárak kivezetését. De miniszter úrnak természetesen megvan a rendeleti felhatalmazása.

Ami nagyon érdekes ebben a törvényjavaslatban, hogy az engedélyezési hatóságnak 85 napja van az engedélyezési eljárás lefolytatására: integrált környezet-, természetvédelmi és építéshatósági eljárás.

(17.10)

Amennyiben túllépi ezt a 85 napot, akkor az igazgatási díjon felül annak további 10 százalékát jelentő büntetést kell visszafizetnie az engedélyt kérő, potenciális engedélyes számára. Azért ez felvet egy kérdést, hogy a nagy igyekezetben minden szempontra való tekintettel születnek‑e meg azok a környezetvédelmi és természetvédelmi döntések, engedélyek kiadásai, amelyek a helyben és a környéken élők szempontjait is figyelembe veszik.

A könnyített térségekben transzformátorállomások és ipari léptékű akkumulátortelepek létesítésére is egy ilyen egyszerűsített eljárásban kerülhet sor. Ha megnézzük azt, hogy itt egy 4 gigawattnyi szélerőműkapacitás-fejlesztésről beszélünk ‑ és benne van a törvénytervezetben rejtve a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű napelemparkok esetében is egy könnyített engedélyezési eljárás a mögöttes, szükséges ipari léptékű akkumulátortárolókkal együtt ‑, akkor bizony elmondhatjuk azt, hogy itt egy ilyen 60-70 ipari léptékű akkumulátortelep építésére kerülhet sor. Most fog csak a vidéki Magyarország igazán akkumulátor-nagyhatalommá válni, de vélhetően ezek már jó akkumulátorok lesznek.

Mindeközben szűkíteni fogják a helyi közösségek érdekérvényesítésének a lehetőségét is, lesz beleszólása az önkormányzatoknak, de korántsem olyan mértékű, mint amit az eddigi jogszabályok biztosítottak.

Tehát valóban, a törvénymódosítás hozzájárul a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növeléséhez, az okosmérők telepítése lehetőséget biztosít a dinamikus árazásra, az aggregátorpiaci szereplők is nagyobb lehetőséget kapnak, kérdés az, hogy ezek az aggregátorok ki tudnak‑e kerülni a magyar piacról versenyképesen, vagy pedig külföldi, intézményesített befektetők fognak érkezni. Illetve a kérdés az, merthogy ennek ára van, az aggregátori tevékenységnek is, a szabályozásnak, a kiszabályozásnak is, hogy ennek az árát ki fogja majd megfizetni, készül‑e a kormány a rezsicsökkentés átalakítására, és miként fogja megvédeni a fogyasztókat az aggregátorokkal szemben, ha szükséges.

Azért azt látni kell, hogy a szélpiac sem akkora piac, legalábbis a Shell éppen most adja el a portfólióját, a német tengeri offshore-portfólióját, és gázalapú erőműveket épít, tehát fosszilis erőműveket, mert jobb üzlet kiszabályozási energiát fosszilis alapon előállítani a szélerőművek és a fotovoltaika számára, mint fotovoltaikával vagy szélerőművekkel energiát előállítani.

Mekkora üzletről van itt szó? Ugye, 4 gigawatt teljesítmény, 600 szélerőmű ezzel a 199 méteres magassággal. Ez önmagában egy ilyen 2000-2500 milliárd forint, amit majd a befektető fog fizetni. Egy kedvező csatlakozási feltételt biztosítunk mi Magyarország részéről, amit, ebből nem derül ki, hogy meg kell‑e fizetniük, vagy nem kell megfizetniük, de azt kell látni, hogy 4 gigawatt ilyen teljesítménynek az integrálásához nem elegendő az 537 milliárdos beruházás, további 2000 milliárdra lesz még szükség.

Hol fognak bekapcsolódni itt a hazai vállalkozások? ‑ ez egy fontos kérdés. Egy ilyen beruházásban a turbina 60-70 százalék részesedéssel vesz részt. Ilyet Magyarországon nem gyártanak. A dánok, a Vestas, a Siemens Németországban a spanyolokkal együttműködve ‑ tehát vélhetően a 60-70 százaléka ennek a beruházásnak onnan fog érkezni. Ha megnézzük, akkor az alapozás 10-15 százalék, ott a svájci cementgyárak fogják elvinni a nagy hasznot. A sóder, folyami kavics innen kerülhet ki. Talán a Siemens a csatlakozási feltételek kialakításánál valamit a magyarországi üzemeiből be tud szállítani. Logisztikában, a szállítmányozásban keveset fogunk szerepelni, talán néhány daru rendelkezésre bocsátható. De azt kell mondani, hogy összességében olyan túlságosan nagy hazai kkv-részvételre vagy hazai központtal rendelkező gazdasági társaságnak a beruházásokban való részvételére visszafogott esély van.

Mit jelent ez összességében? Azt jelenti, hogy az Európai Unióból érkező RRF-pénzeknek egy jelentős része az Európai Unióba megy vissza, és az ottani nagy gazdasági társaságoknak a bevételét és profitját fogja majd erősíteni.

Van még egy feszültségi pont, miniszter úr, a történetünkben, a közös történetben, hogy a 4 gigawattnyi szélkapacitás mellett még van az energiastratégiában 4 gigawattnyi naperőmű-fejlesztés is. Ki kellene venni szerintem, vagy jól át kellene gondolni, mert extrém piaci hatások várhatók, ha benn marad: a negatív áramár még több órában fog napközben kialakulni, gigantikus akkumulátorparkokat kell létrehozni. A termelői és fogyasztói oldali lekapcsolásokra is el kell azért majd készíteni egy-egy beavatkozási ütemtervet, ha erre sor kerül. Lesznek kockázatok, költségek, amelyek itt maradnak, a hazai energiapolitikának és az energiakormányzatnak a feladatait, szöszét fogja majd meggyűjteni, a haszon pedig gyakorlatilag az EU-ba fog visszamenni. Míg a vidékben, ha szeretjük, ha nem szeretjük, a megújuló energiának vagy szivattyús-tározós, vagy gázerőműves kiegyenlítési energiája van, vagy pedig ipari léptékű akkumulátorparkokat kell létesíteni. (Sic!)

Végül még egy gondolat a geotermiáról. Kiszámítható és egyszerűbb jogszabályi környezetet szeretne itt is a kormányzat teremteni, megszünteti ezzel a bányafelügyelet mellett működő szakmai tanácsadó testületet ‑ de szerintem nem kellene. Tehát a Geotermikus Energia Bizottság éppen a szakmaiságot képviselte a bányafelügyelőség mellett, merthogy itt többes haszonvétekről, egymással konkuráló haszonvétekről van szó, a termálfürdőkről, a termálkertészetekről, a lakossági intézményi távfűtésekről, és ha összevissza furkálunk, és nem vesszük figyelembe a szakmához hozzáértők véleményét és a tanácsát, itt könnyen elüthetjük ezeket a haszonvéteket, egyiket a másikkal, és a végén nem lesz termálfürdő (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), nem lesz távfűtés és nem lesz majd turisztikai hasznosítási lehetőség vagy mezőgazdasági lehetőség sem. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból. Szórványos taps a kormánypárt padsoraiból.)