Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében vállalt energetikai reformok jogi megalapozása; a továbbiakban majd ennek a rövidített verzióját fogom mondani: HET.

Miniszter Úr! Rögtön az első kérdésem ‑ és ne vegye zokon tőlem ‑, hogy képes lesz‑e ez a terv ellenállni a globális energiavállalatok profitéhes nyomulásának. Ez csak egy ilyen előzetes kérdés a miniszter úrhoz, azért is kértem, hogy ne vegye zokon tőlem. Miniszter úr nyilatkozata szerint európai uniós forrásokból mintegy 1,5 milliárd eurót, azaz ‑ ahogy hallhattuk is ‑ 537 milliárd forintot fordítanak a hazai villamosenergia-hálózat korszerűsítésére, valamint a megújuló energiaforrások integrálására; hát, ez nagyon jó, és ennél még többet kellene, mert nyilván a rendszer meg is kívánja.

Nem értünk egyet az EU erőltetett zöld- és digitális átállási tervének feltétel nélküli végrehajtásával, amely a HET, azaz a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv alapját képezi, de nem nagyon látunk benne ilyen különböző feltételeket. Nem tartjuk helyénvalónak, hogy az Európai Unióban az energiapolitikát kritikátlanul a klímapolitikának rendelik alá. A Mi Hazánk Mozgalom a hibrid energiapolitikát támogatja ‑ ezt a múlt ciklusban is folyamatosan említettük, és most is fontosnak tartom kiemelni ‑, amelyben ugyanúgy helye van az atomenergiának, mint más egyéb megújuló energiaforrásoknak.

Az energiafüggetlenség elérése a cél, és nem hiszem, hogy ebben a Házban van olyan képviselőtársam, akinek nem ez volna a célja, hogy Magyarország energiafüggetlensége mindenképpen kiépüljön. Mi nem akarjuk az atomenergiát kivezetni, mert konstans, kiszámítható energiának tartjuk, azonban nem értünk egyet a fosszilis tüzelőanyagok kiszorításával sem. Magyarországon csak fosszilis energiaforrásokból rendelkezünk elegendő tartalékkal, ami akkor is igaz, ha a megújuló energiaforrásaink jelenlegi 13 százalékos részesedését akár 5-10 éven belül meg is lehet kétszerezni. Prioritásaink közé tartozik a Makói-árokban lévő óriási földgázkészlet kitermelése, amely egyes szakemberek szerint 60-200 év közötti időtartamra biztosítaná a teljes magyar ellátást.

Miniszter úr említette az expozéja során, hogy a magyarországi kitermelés alacsony szinten áll. Kérdezem miniszter urat, hogy miért; miért nem lehet esetleg a hazai kitermelést fejleszteni, és annak fejlesztésére pluszforrásokat biztosítani, hiszen a magyar embereknek ‑ valljuk be őszintén ‑ ez lenne a valódi érdeke, hogy legalább a földgáz tekintetében el tudjuk magunkat látni.

Tisztelt Országgyűlés! Támogatjuk a fenntartható energiaellátás irányába mutató jó intézkedéseket; az energiahatékonyság javítását a hosszú távú energiastabilitás kialakítása végett is indokoltnak látjuk. A szántóföldekre ‑ és itt megemlíteném: a jó minőségű szántóföldekre ‑ telepített villamosenergia-termelő fejlesztések támogatása helyett a hangsúlyt az energiatárolási megoldásokra helyeznénk, azon belül a háztartási akkumulátoros technológiákra és a szivattyús-tározós energiatározókra alapozva.

A mikrovállalkozók támogatása érdekében H-tarifát vezetnénk be, hogy versenyképessé tudjuk tenni azokat a vállalkozásokat, amelyek megújuló energiaforrást is használnak. A napelemek és akkumulátorok beszerzését, telepítését finanszírozó otthoni energiatároló programot az előző kormány határozatlan időre felfüggesztette, melynek indoka a források kimerülése és az áramhálózati kapacitáshiány volt. Sajnos, ennek esik áldozatául a szaldóelszámolás és vele együtt a háztartási napelemek teljes addigi megtérülési modellje. Jó lenne, ha ebben is történne esetleg valamilyen változás, hogy ez ne essen áldozatul, és nemcsak tíz évig, hanem egyéb időtartamban is lehessen folyamatosan tovább biztosítani ezt a fajta elszámolást, hiszen vannak emberek, akiket pont ezzel lehetett arra rávenni ‑ és látták is ennek a racionalitását ‑, hogy akkor beruházzanak. A lakossági energiatermelés fejlődésének egyik legfontosabb feltétele ugyanis a kiszámítható és méltányos energiaelszámolási rendszer megléte, de a mostani törvényjavaslattal ezt nem látjuk biztosítottnak.

Kérdésként merül fel tehát, hogy a kormány hogyan kívánja orvosolni a háztartások és a kisebb termelők által a hálózatba visszatáplált villamos energia átvételi árát, valamint a fogyasztói oldalon fizetett villamosenergia-árak közötti jelentős különbséget, mert a lakosság által visszatáplált áram óriási, és úgy gondolom, hogy égbekiáltóan alacsony, botrányos az a felvásárlási ár az eladási árhoz képest, ahogy átveszik a lakosságtól a többlettermelést.

A törvényjavaslat alapján az okosmérővel rendelkező háztartások és a mikrovállalkozások önkéntes alapon dinamikus árazású áramvásárlási szerződést köthetnek, amit miniszter úr említett is, és opcióként természetesen; ez egy opció. Jelenleg mintegy közel 700 ezer hazai háztartásban van okosmérő, és a 2030-as cél 950 ezer új mérő. Ezt egy nemrég indított, 54 milliárd forintos uniós támogatású program segítené. A dinamikus árazás bevezetése kockázatot rejt magában, erre szeretném azért felhívni a figyelmet, ugyanis, ha a vevők felhasználásának nagyobb része a napi országos csúcsidőszakra esik, akkor jó eséllyel sokkal drágábban fogják vásárolni az áramot. Emiatt kérdésként merül fel, hogy az okosmérők felszerelése esetén feltétlenül a dinamikus árszabást kellene‑e választani. Ezt azért érdemes lenne átgondolni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat enyhíti a szélerőművek telepítési szabályait; ez egyrészt lehet jó hír is. Miniszter úr nyilatkozata szerint 2030-ig uniós támogatással a jelenlegi szint több mint tízszeresére nőhet a szélerőművek kapacitása Magyarországon, a széltornyok eddigi 130 méteres magassági korlátját, ahogy hallhattuk is, 199 méteres váltja fel, de ezzel azért van egy olyan burkolt üzenet: nem úgy néz ki, hogy a háztartási szélerőművek létesítését fogják támogatni, hanem inkább az ipari jellegét; a védőtávolság pedig a beépítésre szánt területek határától számítva az eddigi 12 kilométer helyett 700 méter lesz. Tehát, ha belegondolunk, hogy azért egy település végén, egy családi ház vagy kertjének közelében, 700 méterre lesz, azért nem biztos, hogy annyira fognak örülni az ott élők, ráadásul megjelenik a könnyített térségek fogalma, ami annyit jelent, hogy az átlagosnál kedvezőbb széljárású területeken a hatóság gyorsított eljárásban és enyhébb feltételekkel adhat engedélyt a beruházóknak. Nyilván bízom benne, hogy miniszter úr objektíven fogja ezeket kezelni, és nem szubjektív módon. Első lépésként augusztus 31-én jelenik meg egy pályázat legalább 700 megawattnyi új szélerőmű-kapacitás hálózatra csatlakoztatására, ami mintegy egymilliárd eurós beruházást jelent.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Megmondom, hogy mi fogalmazódott meg bennem, én ezt gyorsan le is írtam. A kérdés, ami megfogalmazódott bennem, hogy a NER-közeli cégek után ‑ mert tudjuk, hogy azért az eléggé rátelepedett gyönyörű országunkra ‑ a TISZA-kormány a külföldi nagytőkés vállalkozásokat fogja előnyben részesíteni ezeknél a beruházásoknál. Ha így lesz, akkor lesz egy új fogalom: ez nem a NER lesz, hanem a „KER”. Tudják, hogy az mi? A „külföldi együtt bűnözés rendszere”. Azért erre érdemes odafigyelni, ugyanis azért nem szeretnénk azt megtapasztalni, ami a rablóprivatizáció idején volt, hogy mondjuk, francia szolgáltatócégnek fizettük a villanyáramot (Balla Mihály: Meg a vízdíjat.); ez csak egy ilyen intő jel ezzel kapcsolatban.

A villamosenergia-hálózat fejlesztése nyilván évtizedek óta várat magára, pedig ezzel is sok energiát lehetne megspórolni, hiszen a hálózati veszteség éves szinten a belföldi felhasználás 6-8 százalékát teszi ki; ez nagyon jelentős, 2025-ben 2818 gigawattóra volt, ami egyébként magában foglalja sajnos az illegális áramvételezés során szabálytalanul felhasznált áram mennyiségét is. Ezzel több tíz milliárd forintos kárt okoznak az üzemeltetőknek, akik ‑ azért ne legyünk szerények ‑ sajnos ezt a fogyasztók számláiba építik be, tehát azok fizetik ki ezeknek az árát is, akik tisztességesen fizetnek. Azért ez ellen hatékonyabb hatósági munkával eredményesen lehetne fellépni, hiszen nagyon sok helyen a napnál is világosabb és látványos, hogy pókhálóként mennek a vezetékek az oszlopokra akasztott kampókon át a nemfizető fogyasztókhoz. Ha ezen a területen sokkal keményebb fellépés lenne, akkor ez nyilván kevésbé terhelné meg a tisztességes áramfogyasztók költségeit.

(17.40)

A HET keretén belül például a köznevelés részben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni erre a problémára. Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm szépen a figyelmét és a bólogatását, bízom benne, hogy ez is mindenképpen megvalósul majd.

Összességében a törvényjavaslat egyetlen, fenntartások nélküli támogatható pontja ‑ főleg a részemről is ‑ a geotermikus projektek támogatása. Egyes szakemberek már évtizedek óta mondogatják, hogy Magyarország egy geotermikus nagyhatalom lehetne, csak ezt jól ki kellene használni, és nyilván elengedhetetlen lenne a szakmával, a szakma képviselőivel való egyeztetés és az ebben való sokkal nagyobb bővítés.

Én bízom benne végezetül, hogy a HET alapjaiban csak nem az történik, hogy míg a Fidesz ipari napelemekkel pakolta tele az országot, addig a TISZA-kormány az EU elvárásának megfelelően majd szélerőműveket fog telepíteni a külföldi nagytőke bevonásával? Tehát reméljük, hogy nem ebbe az irányba megyünk el, és ezáltal az uniós források jelentős része ‑ sajnos nekem van egy ilyen gyanúm, de ne legyen igazam ‑, a profit majd nem hazánkban fog hasznosulni, hanem visszakerül tulajdonképpen külföldi kezekbe vagy az EU-ba.

Tehát én nagyon bízom benne, hogy ez a törvényjavaslat nem ennek ágyaz meg. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)