Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Tulajdonképpen Tarr Zoltán örökbecsű mondatát is beleiktathatták volna az Alaptörvénybe, hogy választást kell nyerni, és utána mindent lehet, mert tulajdonképpen ennek a részletes kifejtése az, amit most az Alaptörvény tizenhetedik módosításában látunk, meg a tizenhatodik is már hasonló volt, és lehet, hogy még hasonlók következnek. Az lett volna talán az őszinte és az őszinte becikkelyezése a TISZA Párt alkotmányos gondolkodásának.

Az elmúlt napokban kialakult egy vita Magyar Péter miniszterelnök úr és Áder János volt köztársasági elnök között, és azt üzente az őt ért kritikákra válaszként Magyar Péter Áder Jánosnak, hogy „Ha csendben maradtál volna, bölcs maradtál volna.”. Áder Jánosnak voltak közjogi érvei, voltak jogi okfejtései, hogy miért tartja veszélyesnek azt a közjogi módosítást, amiről most is tárgyalunk. Erre a válasz a miniszterelnök részéről nem egy közjogi ellenvélemény volt, nem a saját javaslatának a megindokolása, nem nemzetközi példák felsorolása, hogy miért emeljük át ezt a szabályozást, amit más országban láttunk, és ott valamiért előnyös, hanem személyeskedett, támadott és ilyesfajta fenyegető mondatot mondott, hogy „Ha csöndben maradtál volna, bölcs maradtál volna.”. Ez annak a jelzése mindenki számára a volt köztársasági elnökön keresztül, hogy itt mindenki maradjon csöndben, mert ha bárki megszólal, az azzal nézhet szembe, hogy akkor indul ellene a hergelés, hazugságokat terjesztenek róla, jön a gyűlöletkeltés vele szemben. (Közbeszólások.) Ez az üzenet mindenki számára a miniszterelnöktől, hogy senki ne merjen ez ellen az alaptörvény-módosítás ellen megszólalni; a köztársasági elnöknek volt egy közjogi megalapozottságú véleménye, amelyre nem érveket kapott válaszként, hanem személyeskedő támadást és lejáratási kísérletet. Ez a miniszterelnök üzenete mindenki számára, aki kritikát mer megfogalmazni az általa tollba mondott Alaptörvény módosításával szemben.

Önök arról beszéltek itt ma már többen többször, hogy a jogállamot kell helyreállítani, mert 16 év alatt megszűnt Magyarországon a jogállam, valamelyest a demokrácia is. Persze hogy akkor önök hogyan kerültek hatalomra, ezt a zárójelet most nem nyitom meg, hanem egy másikat. Önök azt mondják, hogy amikor az új Alaptörvény elfogadásra került, azzal a közjogi szervezetrendszer kikerült a jogállamiság köréből. De akkor hadd kérdezzem már meg ‑ mivel ez az alaptörvény-módosítás az első ciklus elején volt, 2010 és 2014 között ‑, hogy Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott ’14-ben a Fideszre. Ha önök azt mondják, hogy a Fidesz 2010 és 2014 között felszámolta a jogállamot, ő miért hagyta ezt jóvá a 2014-es szavazatával? És miért hagyta jóvá a 2018-as szavazatával is? És miért szavazott 2022-ben is arra a rendszerre, amelyre önök itt azt mondják most, hogy nem jogállami rendszer? Olyan alaptörvényi szabályokat változtatnak meg, amelyek az alkotmányozás során születtek 2010 után szinte kivétel nélkül, és az önök miniszterelnöke ‑ persze az ország miniszterelnöke, de az önök pártjának a miniszterelnöke ‑, Magyar Péter pedig ezeket a saját szavazatával, közjogi döntésével háromszor erősítette meg. Háromszor erősítette meg azokat a döntéseket, amelyeket önök itt antidemokratikusnak tartanak, nem jogállaminak tartanak, feudálisnak tartanak, vazallusnak tartanak, sokféle jelző volt rájuk; ő mégis ezt háromszor a saját közjogi legerősebb döntéseivel, a szavazatával megerősítette.

Önök azt mondták, hogy mindenki, aki ebben a rendszerben volt, az tulajdonképpen egy törvénytelen rendszerben volt, és az egész arról szólt, hogy valakik ebből meggazdagodjanak. De amikor ő diplomata volt, Diákhitel Központ-vezető volt, amikor Magyar Közút-vezető volt, Volánbusz-vezető volt… (Derültség.), vagy Volánbusz igazgatósági tag volt (Derültség és taps a kormánypárti padsorokban.) ‑ van egy ilyen társaság ‑, vagy az MBH Banknak volt az egyik vezetője a felügyelőbizottságban, amiket önök támadnak, amiket önök törvénytelennek vagy a közérdekkel ellentétesnek tartanak, a közvagyonnal való gazdálkodással ellentétesnek tartottak, akkor Magyar Péter miniszterelnök ezeket a tisztségeket miért töltötte be? (Közbeszólások.) Hogyan tudják önök azt a kettőt összeegyeztetni, hogy ami rendszert támadnak, annak a rendszernek volt a vezetője Magyar Péter miniszterelnök?

Ami az expozét is illeti, a demokrácia helyreállításában tényleg az embernek kicsit olyan érzése volt, hogy most egy lépést hátralépünk, hogy aztán két lépést előrelépjünk: most bizonyos demokratikus intézményeket korlátoznak, de majd egyszer jön egy új Alaptörvény, egy új alkotmány, amely egy nagyon széles körű vita végén fog megszületni, és onnantól kezdve minden demokratikus lesz Magyarországon. Egyelőre csak az egy lépés hátrát látjuk.

Elhangzott az expozéban, hogy meg kell erősíteni a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat. Ez hangzott el szó szerint, hogy meg kell erősíteni a kormánnyal, a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, de akik az ellensúlyt képezik jelenleg a közjogi rendszerünkben, akár alkotmánybíróságként, köztársasági elnökként vagy bármilyen más módon, azokat szinte mind lefejezik, amire lehetőségük nyílik. Hogy lehet az ‑ tényleg orwelli, amiben vagyunk, ebben igaza volt Áder Jánosnak, orwelli ‑, hogy valaki azt mondja, hogy úgy erősíti meg a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, hogy akik ott ülnek ezekben a tisztségekben, azokat mind eltakarítják a TISZA Párt útjából, és önök neveznek majd ki új embereket. Ez nem az ellensúlyok megerősítése, hanem pontosan a meggyengítése! Pont ellentétes az, amit csinálnak, és amit mondanak, ami az expozéban elhangzott.

Viszont az nagyon fontos volt miniszter asszonytól ‑ és köszönjük szépen, hogy ezt elmondta és elismerte ‑, hogy az ezzel az alaptörvény-módosítással meneszteni szándékozott közjogi vezetőknek szabályos volt a megválasztása, teljes mértékben törvényes volt a megválasztása. Köszönjük ezt az elismerést, mert ez azt jelenti, hogy az eltávolításuk csak politikai alapú, hiszen ha valakinek szabályos volt a megválasztása, akkor utána egy politikai ízlés miatt távolítják el önök. Teljes mértékben jogszerűen kerültek abba a székbe, ahova kerültek, és jogszerűen gyakorolták azt, amit az Alaptörvény nekik feladatként ír, hiszen ha nem jogszerűen gyakorolnák, akkor megfosztási eljárást indítanának ellenük. Tehát ön elmondta, hogy jogszerűen lettek megválasztva, nem indítanak jogszabálysértés miatt megfosztási eljárást, és ez azt jelenti, hogy csak és kizárólag politikai okokból menesztik ezeket az embereket, mert nem az önök politikai ízlése szerint valók. És önök úgy erősítik meg ‑ csakhogy visszautaljak az előző mondatra, miniszter asszony ‑ az ellensúlyokat, hogy aki a politikai ízlés szerint önöknek nem tetszik, azokat eltávolítják a pozíciójukból.

A cinizmust lehet fokozni. Miniszter asszony nagyon helyesen elítélte a személyre szabott jogalkotást. Na most, egy olyan alaptörvény-módosítás expozéjában ítélte el a személyre szabott jogalkotást, amelynek van egy mondata, amely Sulyok Tamás mandátumát megszünteti; ez nem az előző köztársasági elnökökre vonatkozik ‑ ez helyes, mert visszamenőleg nem lehet jogot alkotni ‑, nem a következő köztársasági elnökre vonatkozik, vagy mostantól minden köztársasági elnökre, csak egyre: csak és kizárólag Sulyok Tamásra, hiszen ő van most hivatalban. Ez a mondat csak őrá vonatkozik! Egy olyan alaptörvény-módosítás vitájában, amely egy személyre szabott jogalkotás, egyetlenegy köztársasági elnökre vonatkozik, és az ő mandátumát szünteti meg, ön arról szónokol tényleg gyönyörű szép veretes mondatokban, hogy nagyon rossz dolog a személyre szabott jogalkotás. Ennél magasabb szintű személyre szabott jogalkotás a magyar közjog történetében szerintem nem volt, és ön azt mondja, hogy ezt azért fogadjuk el, hogy ne legyen személyre szabott jogalkotás. Ez akkora ellentmondás, akkora cinizmus, akkora orwelli világ, hogy szerintem ilyen példát valóban keveset találunk az egész európai jogtörténetben.

A következő, amit szintén mondott a miniszter asszony ‑ nagyon fontos, nagyon szép mondat, bármelyik tankönyvbe beleillik ‑, hogy ne egy politikai központból érkezzenek a közjogi tisztségviselők. Ez mindenhova beírható, csakhogy olvastam Magyar Pétert. Mit nyilatkozott? Hogy az új köztársasági elnök jöhet akár a TISZA Pártból, jöhet akár a kormányból. A TISZA Pártnak van körülbelül 29 tagja, tehát nem olyan széles a közeg, és a széles demokrácia jegyében egy 29 tagú pártban hozzák a döntéseket. Én még nem láttam fényképet a TISZA Párt taggyűléséről, ahol elnököt vagy alelnököt választanak. Biztos összegyűltek, biztos egy helyen voltak, biztos szabályos volt, biztos minden úgy történt, ahogy a törvényekben meg van írva, de egyetlenegy fényképet sem láttunk arról, hogy mikor választották meg a TISZA Párt vezetőit, vagy hogy fogadja el a költségvetését a párt, vagy hogy jelöli az országgyűlésiképviselő-jelöltjeit. Tehát semmi ilyet nem látunk egy 29 fős párt esetében, mégis lehet, hogy innen jön, tehát ebből a 29 főből, vagy nem tudom, a 16-20 fő körüli kormányból jön.

(11.10)

Tehát miközben ön itt egy nagyon szép jogelvet mond el nekünk, hogy ne egy politikai központból érkezzenek a közjogi tisztségviselők, Magyar Péter elmondja, hogy dehogynem, hát jöhet a kormányból is, meg jöhet a 29 tagú pártból is, nincs ebben semmi probléma; miközben a mostani köztársasági elnök nem párttag, nem a pártból jött, nem egy pártból jött, nem a kormányzatból jött. Tehát önök azt mondják, hogy önök majd hoznak a TISZA Pártból egy köztársasági elnököt, hogy helyreállítsák a demokráciát, hogy fékek és ellensúlyok legyenek a magyar közjogi rendszerben, és személyre szabott jogalkotással ‑ a személyre szabott jogalkotás ellen szónokolva ‑ leváltják azt a köztársasági elnököt, aki egy köztiszteletben álló jogász, az Alkotmánybíróság elnöke volt, elismerik a tevékenységét (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Ki?!) politikai oldalaktól függetlenül (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Ki?!), és sohasem volt párttag. Így állítják önök helyre a demokráciát a saját szavaik szerint a köztársasági elnök kapcsán. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

Szintén gyönyörű szavak hangzottak el a TISZA Pártból: az európai alkotmányos demokráciák közös jogi elveivel összhangban van ez a javaslat. Kérem szépen, tényleg, mutassanak a közös európai demokratikus családból egyetlenegy országot ‑ egyetlenegy országot! ‑ az utóbbi évtizedekből, ahol egy köztársasági elnököt így távolítottak volna el valaha. Egyetlenegyet mutassanak! (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Mutassanak egyetlenegyet, ahol közben az Alkotmánybíróságot is lefejezték, ahol az egész bírósági szervezetrendszer élén, ez már részletesen kifejtésre került ma, hogy milyen változást hajtottak ott végre. Mutassanak egyet, ahol minden közjogi ellensúlyt, minden közjogi tisztségviselőt egyetlenegy huszárvágással eltávolítottak Európában! Hol? Hol volt ez? Svédországban? Spanyolországban? Belgiumban? (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Melyik országban történt ilyen? Mert ön azt mondta, hogy az európai alkotmányos demokráciák (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) közös jogi elveivel összhangban történik ez. Mutassanak már egy országot, amellyel összhangban történik ez! (Velkey György László közbeszól.)

12 éves szabály. Nem is értem. 8 év szerepelt a különböző Facebook-bejegyzésekben és a választási ígéretben, hogy lett a 8 évből 12? (Közbeszólás a Fidesz soraiból: És miért?!) Miért lett plusz egy ciklus? (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Mikor lett? Miért lett? Hogyan lett? Semmifajta indokolást nem hallottunk, hogy a választási ígéretben szereplő nyolcéves szabály hirtelen hogyan lett 12 éves szabály az Alaptörvényben. Erről egy szó sem esett. (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.)

Gyönyörű volt, valóban, hogy jogkiterjesztés az, hogy a választójogot korlátozzák. Ez is orwelli, gyönyörű. (Velkey György László közbeszól.) Ön mit üzen Manfred Webernek? Ő, ugye, 22 éve európai parlamenti képviselő. Tehát elmondták, hogy mennyire szörnyű (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.), ha valaki több cikluson át európai parlamenti képviselő. Hát neki mit üzen, aki két évtizede van az Európai Parlamentben, vagy azoknak, akik tényleg akár itt, a magyar parlamentben is, az elmúlt másfél évszázadban hosszabb ideig gyakoroltak képviselői jogokat? Őket ön mind-mind ilyesfajta joggal visszaélő embernek tartja, akik nem a választói akaratot képviselik, és akik igazából csak terhet jelentenek a jogállamiságnak? Kíváncsi vagyok, hogy Webernek ezt önök el merik‑e mondani valaha is.

És hát, valljuk meg, miről szól ez! Miről szól? Mert lehetnek ilyen szép elvek mögötte, de arról szól, hogy mindenkit, akit nem Magyar Péter időszakában választottak meg országgyűlési képviselőnek, mindenképpen ki akarja űzni a közjogi rendszerből, akik ‑ és ez egy személyes bosszú is ‑ nem ismerték fel a Fidesz-KDNP-ben az ő személyes kvalitásait, a személyes grandiózusságát, azok most megkapják a magukét (Velkey György László közbeszól.), amiért nem ismerték fel időben, hogy ki az a csillogó tekintetű elme, aki itt az ország vezetésére alkalmas lenne. Hát, most ő ezt üzeni vissza, és ez a fajta személyes bosszú az, ami megjelenik ebben a jogszabályhelyben is. (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.)

Elmondta a miniszter asszony, hogy a törvényalkotás gördülékenységét biztosítja a javaslat. Milyen törvényekre készülnek, amelyeknek a gördülékenységét akadályozta volna ezek szerint a köztársasági elnök meg az Alkotmánybíróság? Mert azt mondta, hogy gördülékeny kell hogy legyen a törvényalkotás, ezért kell eltávolítani (Velkey György László közbeszól.) ezeket a közjogi tisztségviselőket. Kicsit aggasztó.

Aztán mindnyájan ismerjük az Európai Bíróságnak, az Emberi Jogok Európai Bíróságának a gyakorlatát Baka-ügyben, Jóri-ügyben, hogy ilyen esetekben milyen döntést hoz ‑ (Dr. Törőcsikné dr. Görög Márta felé:) úgy látom a mosolyából, hogy ön is ismeri. Mindnyájan tudjuk, hogy amikor ilyen pereket indítottak korábban, egy sokkal összetettebb közjogi módosításkor, nem egy ilyen gyors lépésnél, akkor ezek a nemzetközi jogi fórumok megítélték a ciklusuk hátralevő idejére való összeget azoknak a tisztségviselőknek, akiknek időközben szűnt meg a mandátumuk; ami azt jelenti, hogy ha ilyen pereket elindítanak az érintettek, önök milliárdokat fognak a végén kifizetni. Többet fognak ennek a közjogi átalakításnak a kártérítéseire költeni közpénzből, mint amennyit kórházi klímákra költenek. Többe fog kerülni ezeknek a számlája a végén. Átgondolták ezt? (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.)

Az is nagyon elgondolkodtató szabály volt számomra, majd el fogok gondolkozni pár évtized múlva, mert az hangzott el, hogy azért kell bevezetni az alkotmánybíróknál a 70 éves korlátot, hogy biztosítva legyen az Alkotmánybíróság függetlensége. Tehát amikor majd ‑ remélem, megérem ‑ a 70. születésnapomat ünneplem a gyerekeimmel, reményeim szerint az unokáimmal közösen, akkor fogom ezek szerint elveszíteni a függetlenségemet, amikor elfújom (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.) a 70 gyertyát a tortán. Majd visszaemlékszem erre. Nem tudom, akkor ez az alaptörvényrész (Közbeszólás a kormánypárt soraiból.) még hatályban lesz‑e vagy sem, de ezek szerint jó tudni, hogy 71 évesen mindnyájan elveszítjük a függetlenségünket (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban.), addig függetlenek vagyunk, utána már nem. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

A közjogi lefejezés kapcsán: valóban, mindnyájan arra vagyunk kíváncsiak, mire készülnek önök (Molnár Zoltán: Tisztességes kormányzásra!), mi az, amire a TISZA Párt készül, és amihez útban volt önöknek vagy útban van önöknek (Közbeszólás a kormánypárt soraiból.) a köztársasági elnök is, az Alkotmánybíróságnak a vezetője is, és még sok más közjogi tisztségviselő, akit eltávolítanak. Miért kell őket eltávolítani? Mire készülnek önök, hogy elveszik a Költségvetési Tanácsnak ‑ amely afelett őrködik, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, ne növekedjen az államadósság ‑ a vétójogát a költségvetéssel kapcsolatban? Mire készülnek önök? Mire készülnek önök az államadósság kapcsán? (Közbeszólások a kormánypárt soraiban.) Mire készülnek önök akár a nemzeti vagyon kapcsán? Mire készülnek önök a jövő évek pénzügyi döntései kapcsán? (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.)

Miért veszik ki a sarkalatos törvények közül a földtörvényt? (Vitályos Eszter: Vajon miért?! Na, vajon miért?!) Miért veszik ki a sarkalatos törvények közül a földtörvényt?! (Dr. Lőrincz Viktória: És Sulyok Tamás zsebszerződései?!) 2010-ben egy olyan országot örököltünk, amely zsebszerződésekkel volt tele. Magyarországon végre a magyar gazdák művelik a magyar földet, tulajdonosként is. Miért veszik ki a földtörvényt a sarkalatos törvények közül? Mire készülnek? Mi a céljuk? Miért nem mondják el, hogy mi a céljuk azzal, hogy a nemzeti vagyontörvényt és a földtörvényt kiveszik a sarkalatos, tehát a legjobban bebiztosított törvények közül? Önök a nemzeti vagyon védelmére hivatkoznak ezen jogszabály kapcsán, és pont a nemzeti vagyontörvény védelmi szintjét csökkentik kétharmadosról felesre. Ez is egy elég nagy ellentmondásnak tűnik. Miért nem mondják el? Miért kell eltörölni a Költségvetési Tanács vétójogát? Miért kell eltörölni a földtörvény és a vagyontörvény kétharmados, sarkalatos részét, intézkedéseit?

Állami vagyonhivatal ‑ ÁVH. Nincs még egy olyan eljárás valószínűleg (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.), ahol egyrészről egy szervnek ennyiféle ‑ ennyiféle! ‑ jogosítványa van a nyomozástól kezdve a vádképviseleten át a jogorvoslatig, a fellebbezésig (Velkey György László közbeszól.), és mindemellett, hogy ilyen széles körű jogosítványa van, amire a magyar közjogban valóban nem nagyon volt példa, sőt, merem állítani, hogy nem is volt példa, emellett jogorvoslatot az érintetteknek minél kevesebb mértékben biztosít. Tényleg az jut eszébe az embernek, hogy aki osztályidegen, azzal szemben az ÁVH mostantól intézkedni tud. (Vitályos Eszter: Diktatúra!) Mi lehet ennek a célja? Az egyik, nyilván van egy jó cél (Velkey György László közbeszól.), van egy jó cél, amellyel egyetértünk: a közvagyon védelme, de a közvagyon védelmét sokféle más módon meg tudták volna valósítani a mostani körülmények között is, a mostani lehetőséggel, a mostani különböző ügyészségi, rendőrségi és más eszközökkel; mégsem ezt választották, hanem létrehoznak egy új szervet. És látjuk az RMDSZ példáján keresztül, hogy amikor Romániában létrehoztak egy hasonló szervet, akkor az bizony a külföldi érdekérvényesítésnek egy erős, politikát is befolyásoló szerve lett. És nem látjuk a garanciákat ebben a javaslatban, pontosan a jogorvoslatok alacsony szintje miatt, amelyekkel itt kellő mértékben jogállami eljárásokat lehetne lefolytatni.

Van két aggodalmunk ennek kapcsán. Nem a nemzeti vagyonnal kapcsolatban, mert annak, ahogy mi is mondjuk, legyen kétharmados védelme, ne csökkentsük a védelmi szintet; indítsanak eljárásokat, ahol csak ezt jogállami keretek között meg tudják tenni! (Velkey György László közbeszól.) De itt két dolgot látunk. Az egyik, hogy a megfélemlítés eszköze lehet ez az ÁVH, másrészről pedig a multik érdekében a magyar gazdasági élet átrendezésének az eszköze lehet (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.), hiszen itt olyan ideiglenes intézkedéseket tudnak ‑ akár gazdasági szereplőkkel szemben is ‑ majd a későbbiekben megvalósítani, amelyek az ő piaci helyzetüket befagyasztják, és addig abba a légüres térbe, abba a vákuumba a multik be tudnak nyomulni.

Önök a korrupció kapcsán multikról sohasem beszélnek, mindig csak magyar vállalkozásokról. Nyilván a korrupciót, akár multi, akár magyar vállalkozás követi el, üldözni kell, felelősségre kell vonni, elfogadhatatlan, nulla toleranciára van szükség. (Közbeszólás a kormánypárt soraiból: Na!) De itt, ennél az intézménynél, mert látjuk a nemzetközi példákat, azért aggasztó, hogy ez a magyar cégek háttérbe szorulásával és a multik előretörésével járhat, valamint a politikai bosszú eszköze lehet. Direkt nem mondom azt, hogy a Fidesz-KDNP-vel szembeni vagy az ellenzékkel szembeni politikai bosszú, mert amikor a magyar történelemben egy ilyen szervezetet létrehoztak, amely az osztályidegenek ellen jött létre elvileg, akkor azt a hatalom előbb-utóbb a saját belső leszámolására is használta. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.)

(11.20)

Tehát itt azért bőven-bőven van ok aggódni önöknek is, tisztelt képviselőtársaim, hogy érdemes‑e a jogállamiságnak ennyire a határmezsgyéjére menni.

Feltennék egy utolsó előtti kérdést. Mi a közös bennük? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Zrínyi Miklós, Andrássy Gyula, Tisza István, II. Rákóczi Ferenc, Hunyadi János, Széchényi Ferenc, Teleki Pál. Túl azon, hogy nemzetünk nagyjai, mindnyájan főispánok voltak. A magyar államiságnak ezer évig része volt a vármegyerendszer és a főispáni tisztség. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Kiabálják be, hogy „ugyan már!”. Nem „ugyan már”, tisztelt képviselőtársaim, ez tény. Szent István királyunk hozta létre a vármegyerendszert (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), és Szent István királyunk nevezte ki az első főispánokat.

Az önök programja elvileg a Szent István-terv, és a Szent István-terv keretében az ezer évvel ezelőtt, Szent István által létrehozott vármegyéket és főispánokat felszámolják; pont a Szent István-tervben, pont Szent István ezeréves művét. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Tudják, vannak körülöttünk országok, amelyek büszkék a nemzeti hagyományaikra: mondjuk, Lengyelország, ahol vajdaságnak hívják a területi közigazgatási egységeket, vagy Szlovéniában zsupánnak hívják a helyi vezetőket, mert büszkék a nemzeti hagyományukra, az ezeréves hagyományukra. Pedig ez a két ország függetlenségben még nálunk is nehezebb sorsot kapott a történelemtől, mégis büszkék arra, hogy úgy nevezik, ahogy a történelemben nevezték ezeket, ahogy Szent István királyunk elnevezte, hogy ezer éven keresztül a honvédő vitézeink köztük vannak, a reformkor nagyjai benne vannak, a független magyar első miniszterelnök köztük van, és mind főispánok voltak, és mind vármegyékből érkeztek. Nekünk erre kell büszkének lenni.

Amit önök tesznek a vármegye és a főispáni tisztség eltörlésével, az az ezeréves magyar múlttal való szakítás, az ezeréves magyar múltnak a megtagadása. (Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokból.) Két párt volt itt a magyar parlamentben, amely kivezette a „vármegye” elnevezést, és kivezette a „főispán” elnevezést. Az egyik a Rákosi-korszakban a Magyar Dolgozók Pártja (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), a másik pedig a TISZA Párt lesz, amely a Rákosi-úton halad, „Előre a lenini úton!” (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban. ‑ Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Így van!), és az ezeréves, Szent István-i közigazgatási fogalmainkat kitörli, kiradírozza a magyar közjogi rendszerből. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Önöknek most ehhez a parlamenti többségük megvan; a társadalmi támogatottságuk is jelen pillanatban valóban megvan, de amikor majd nehezebb idők jönnek önökre is, és visszagondolnak, hogy mikor mentek túl messzire, hol követtek el hibákat politikailag (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), amit nem kellett volna megtenni, ezekre a pillanatokra már vissza fognak gondolni, amikor orwelli érveléssel az önkény kiépítésében túl messzire mentek. Ezért megyünk el csütörtökön este 6-kor a Sándor-palota elé (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), hogy tiltakozzunk ennek az önkénynek a kiépítése ellen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)