Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Jogállamisági szempontból: Isten hozott mindenkit a Kubai Szocialista Köztársaságban! (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Ez egy történelmi jelentőségű reformcsomag a TISZA-kormány részéről; a jogállamiság helyreállítása vagy a demokráciához való visszatérés? Valójában önök felnéznek a kubai mintára, és olyan illusztris klubba lépünk be jogállamiság szempontjából, mint a Fülöp-szigetek, Botswana és Paraguay. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek az elmúlt száz évben egyetlen nyugati demokráciában nem jelentek meg. Amit most bevezettek vagy bevezetni készülnek, arra inkább a harmadik világ egyes országaiban találunk példákat; ott is megkérdőjelezhető körülmények között.

Nézzük is, miről is van szó! Korlátozzák‑e az Európai Unióban például a miniszterelnöki vagy kormányfői ciklusokat? Nos, egyetlen ország rajtunk kívül nincs az Európai Unióban, de ha picit távolabb megyünk, akkor egy országot találunk: nos, ez Kuba. Kuba például, ahol a miniszterelnök ciklusát korlátozzák, vagy Botswana, aki egyben a kormányfő is; ez az ország az egyetlen a világon, aki ezt a korlátozást bevezeti. Ezeket a megoldásokat általában nem szoktuk demokratikus mintaként a parlamentarizmus mellé állítani; úgy látszik, a TISZA-kormány számára ez egy példaértékű modell. A figyelmeztető jelek persze tetten érhetőek voltak ebben a kubai példában, a Fidel Castró-i stílusban, vagy ahogy miniszterelnök úr sokszor társalog velünk, az nagyon hasonló stílusjegyeket mutat. De ha már a kubai modellt másoljuk, akkor legalább legyünk következetesek ezekben a hosszú monológokban is.

De hogy miért is a kubai alkotmányos rendszer célja a TISZA-nak? Nos, következő lépésként: leváltották‑e valahol, valaha a világban az alkotmánymódosítással az államfőt? (Dr. Lőrincz Viktóriához:) Nincs ismert eset az Európai Unióban, miniszter asszony. Nincs. A TISZA-kormány most azt tervezi, hogy alkotmánymódosítással szünteti meg Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátumát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egyértelműen és cáfolhatatlanul azt jelenti, hogy a miniszterelnök a saját bábját fogja beültetni ebbe a pozícióba. Még Ukrajnában sem merészkedtek odáig 2014-ben, hogy egy új, személyre szabott alkotmánymódosítással távolítsák el az elnököt. Ha nagyon keresgélünk, egyetlenegy országot, Latin-Amerikát találjuk, ahol az államfő leváltását egy úgynevezett alkotmányos eljárás keretében valósították meg; ott bűncselekmény vagy súlyos kötelezettségszegés esetében van erre lehetőség. De Paraguay is példa a TISZA számára, ott 2012-ben Fernando Lugo elnököt egy gyorsított eljárás keretében távolították el. Nos, ez a jól ismert harmadik világbeli hatalomkoncentrációs recept ízvilágát idézi: előbb lecserélni az intézményvezetőket saját emberekre, aztán alkotmányozni addig, amíg a saját, személyre szabott rendszer már nem is tűnik idegennek. Legalább legyünk őszinték! Ez nem egy demokratikus értékekhez való visszatérés, erre senki nem szavazott; ez egy személyes uralomnak a bebetonozása.

Végezetül: korlátozzák‑e bárhol a nyugati demokráciában a parlamenti képviselők ciklusainak a számát? Sehol. Csak önök. (Derültség a kormánypárti padsorokban.) Sehol az Európai Unióban nemzeti szinten nincs alkotmányos vagy törvényi korlát. Nincs. Franciaországban felmerült az ötlet, de minden alkalommal elvetették, mert ők is úgy ítélték meg, hogy az ilyen korlátok gyengítik a törvényhozás szakmai kapacitását és ellenőrző szerepét, valamint korlátozzák a választók szabad döntését. Az Európai Parlamentben semmilyen cikluskorlát nincs a képviselőkre, és az Európai Parlament saját elemzései is egyértelműen fogalmaznak: a parlamenti mandátumok korlátlanok, mert csak ez tükrözi kizárólag az európai alkotmányos hagyományokat és a szabad mandátum elvét.

Ahol mégis bevezették a képviselőiciklus-korlátozásokat, az természetesen a nyugati világon kívül történt, például Costa Ricában vagy a Fülöp-szigeteken. Ezeket a megoldásokat azonban nem szokták mintaként állítani az európai parlamentarizmus elé; úgy tűnik, ez a TISZA-kormány számára szintén példaértékű. És ha a tudományos világ fontossá vált számunkra, akkor érdemes foglalkozni azzal, hogy a Chicagói Egyetem ezt külön kutatta, és azt mondta a cikluskorlátozások vonatkozásában, hogy az időkorlátok miatt a törvényhozók veszítenek befolyásukból a bürokratákkal szemben. Vagyis: a nemzeti képviselők relatív szerepe csökken a nem választott bürokratákkal szemben. A hivatalos apparátus nagyobb befolyást szerez a döntéshozatalban, a képviselők pedig egyre inkább rájuk vannak utalva.

Vajon miért is teszi ezt a magyar kormány, és miért tűnik egyre nyilvánvalóbbnak, hogy ezt a forgatókönyvet Brüsszellel közösen írták? Ebben a helyzetben gyengül a parlament ellenőrző szerepe, különösen az olyan összetett területeken, mint a szuverenitásvédelem vagy az uniós jogszabályok átültetése. Egy gyengébb Országgyűlés nehezebben tudja kontrollálni a kormány brüsszeli tárgyalásait és az uniós elvárások hazai érvényesítését. Ebben a helyzetben nagyobb mozgástér nyílik a külföldi lobbi előtt, és tovább erősödhet a brüsszeli befolyás. Egy kevésbé hatékony törvényhozás kisebb ellenállást tud kifejteni az uniós mechanizmusokkal és általában a szuverenitást korlátozó intézkedésekkel vagy a lopakodó hatáskörbővítésekkel szemben.

Tegyük fel a kérdést: mi Magyarország érdeke egy olyan parlamentben, ahol a képviselők három ciklus után eltűnnek? Mert a külföldi és a globalista érdekek jól láthatóak, csak a magyar érdeket nem tudjuk beazonosítani. Különösen érdekes ‑ mondhatni, hab a tortán ‑, hogy ezt a korlátot éppen azok vezetik be, akik most először kerülnek be a magyar parlamentbe. Az önök pártját ez a demokratikusnak és egyenlőségalapúnak hazudott korlátozás természetesen nem érinti. Ennyit a kettős mérce logikájáról. (Dr. Lőrincz Viktória: De érinti.) Csak nem visszamenőlegesen, ugyebár.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amit most reformnak neveznek, az valójában egy veszélyes és talán visszafordíthatatlan, bosszúkormányzás által vezérelt kísérlet a magyar parlamentarizmus és a szuverenitás meggyengítésére. Mert ‑ lássuk be őszintén ‑ aki a kubai szónoki stílust és a harmadik világbeli mandátumtrükköket másolja, az nem a demokráciát építi. Önök rendszerváltást hazudnak, de csak a saját uralmukat betonozzák be. Annyira nem bízik a magyar szavazópolgárok döntéseiben a TISZA, hogy a választójogot is korlátozzák.

Mi lesz a következő lépés a miniszterelnök és a képviselők cikluskorlátozása után, valamint az államfő személyre szabott elmozdítása után, vagy ki lesz a következő? Nem építhetünk jogállamot olyan eszközökkel, amelyek maguk is sértik a jogállamiságot; erre senki nem szavazott.

(11.30)

Gratulálok a kubai mintát másoló történelmi reformcsomagjukhoz! Most majd hivatalosan is csatlakozhatunk a kubai-botswanai klubhoz, és úgy védik ezt a jogállamiságot, hogy a képviselők mandátumát és a személyre szabott alkotmánymódosítás eszközét használják. Nos, méltó utódai lettünk Kubának, Botswanának, és sorolhatnám még. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a KDNP és a Fidesz padsoraiban.)