Melléthei-Barna Márton (TISZA)

MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! 16 évvel ezelőtt az akkori képviselők ‑ akik közül sokan most is itt ülnek még szemben ebben a Házban ‑ egy új rendszert alapítottak, úgy nevezték, hogy nemzeti együttműködés rendszere. A köznyelvben csak NER, és ezt mindenki ismeri: NER-esek, NER-es lovagok ‑ mi mind szoktuk használni ezt a kifejezést.

Bár nem vagyok történész sem és politológus sem, én mégis egy másik kifejezést ajánlanék most ebben a körben, ez pedig a neofeudalizmus. Önök megalapították és működtették a magyar neofeudalizmus rendszerét. Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott ki hívei között. Ő volt a szultán, a NER-lovagok pedig a pasái ‑ úgy is bántak az országgal.

Nem vitás, hogy az előttünk fekvő alaptörvény-módosítási javaslat egy meghatározó eleme e neofeudális rendszer leváltásának. Megteremti annak a lehetőségét, hogy Magyarország alkotmányos működésének keretei ténylegesen helyreálljanak, a jogállamiság megújuljon, és egy működő, emberséges, demokratikus országban tudjunk élni.

Az alaptörvény-módosítást további érdemi lépések fogják követni. Rövidesen változni fog a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, amely részleteiben meghatározza a Kúria és az OBH elnöke visszahívásának módját, továbbá ősszel megkezdi a munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek célja, hogy egy éven belül egy olyan új, modern alkotmányt készítsen elő, amelyet a választók országos népszavazáson tudnak megerősíteni. Ennek ilyen módon ‑ szemben az Alaptörvénnyel ‑ lesz legitimitása, és a szavazópolgárok is meg fogják azt erősíteni.

Szintén fontos, a demokrácia helyreállítása és megőrzése szempontjából kiemelkedő lépés lesz egy új választójogi törvény megalkotása is.

(10.30)

Erre minden bizonnyal az új alkotmány elfogadását követően kerül sor, de a gondolkodás természetesen erről már a kampányban megkezdődött és jelenleg is folyamatban van. (Gulyás Gergely kimegy a teremből.)

Többször elmondtam már, hogy megítélésem szerint a legnagyobb hibát a rendszerben az okozta, hogy a hatályos választási rend alapján túlságosan gyakran kapott kétharmados felhatalmazást a mindenkori kormány. Persze ismerve a jelenlegi ellenzék működését és gyakorlatát, ez nem is volt véletlen. Ez volt maga a terv. Az igazán nagy gond azonban nem az, hogy kétharmados többséget kaptak, hanem az, hogy az Orbán-kormány ezzel a hatalommal nemcsak élt, hanem visszaélt. Ezért készült iPaden ‑ képviselőtársam (A visszaérkező és a helyét elfoglaló Gulyás Gergelynek:), aki éppen elhagyta a termet ‑ egy senki által nem támogatott Alaptörvény (Zaj az ellenzéki padsorokból. ‑ Balla György: Na! ‑ További közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Senki által?), és ezért került egy báb a köztársasági elnöki pozícióba (Taps a kormánypárt padsoraiból. Folyamatos zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), ezért lett a volt fideszes képviselőjelöltből, később legfőbb ügyészből az Alkotmánybíróság elnöke, ezért nem paritásos alapon döntött a parlament az alkotmánybírókról, és ezért lehetett az a Rigó Csaba a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, aki korábban a Fidesz zalaegerszegi vezetője volt, később kormányhivatalt vezetett, meg Közbeszerzési Hatóságot is vezetett. Egy igazi univerzális zseni, vagy másként egy vazallus, aki ma macsói bán, holnap erdélyi vajda (Takács Péter: Szégyelld magad!), aztán meg szerémségi őrgróf.

Ezek a személyi döntések mutatják meg igazán, hogy a Fidesz nem akart jól működtetni intézményeket, nem szakemberekre akarta azokat bízni, hanem az volt a legfontosabb, hogy a kiválasztott vezetők lojálisak legyenek; lojálisak legyenek, és Orbán Viktor hű csatlósai meg is kapták a jutalmukat. A TISZA a kampány során azt az ígéretet tette, hogy ha megfelelő felhatalmazást kap, úgy ezeket a bábokat, vazallusokat leváltja. A jelen jogalkotás célja tehát ennek az ígéretnek a megvalósítása. Az alaptörvény-módosítás tehát egyfelől helyreállítja a demokratikus intézmények hitelességét oly módon, hogy az intézmények szakmaiságát, integritását aláásó személyi vezetőket meneszti, vagy legalábbis menesztésüket lehetővé teszi.

Jelentős változás az is, hogy a TISZA-kormány szakít az Orbán-kormány azon gyakorlatával, hogy ha valamely jogszabályt ideológiai vagy más okból fontosnak tart, akkor azt sarkalatosnak minősíti. Ennek a gyakorlatnak az egyedüli célja az volt, hogy kizárólag kétharmados többség birtokában lehessen ezeket a jogszabályokat megváltoztatni. Ez egy újabb visszaélés volt a kétharmados felhatalmazással, hiszen a törvényeket főszabály szerint azért mégiscsak egyszerű többséggel hozza az Országgyűlés. Természetesen vannak és kell is hogy legyenek olyan jogszabályok, amelyek az Alaptörvénynél alacsonyabb szintűek, de amelyek módosításához mégiscsak kétharmados többség kell. A Fidesz azonban ebben a kérdésben is elvetette a sulykot. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) KEKVA-k, Szuverenitásvédelmi Hivatal és sorolhatnám. A Fidesz… (A Fidesz és a KDNP néhány képviselője egymás között beszélget.) Ahogy jeleztem, nem minden jogszabály sarkalatosságát kívánjuk megszüntetni, azt gondolom, hogy vannak olyan jogszabályok, amelyeknél ez indokolt, de a legtöbb esetben nem az.

A Fidesz számára a sarkalatos törvények a pártkatonák bebetonozását is jelentette. Erre semmi szükség nincsen, sőt, a magyar emberek pontosan arra szavaztak áprilisban, hogy szüntessük meg a hitbizományokat és a hűbérbirtokok rendszerét, ezt a sajátságos Orbán-neofeudalizmust.

A sajtóban az Alaptörvény talán legnagyobb visszhangot kiváltó módosítása annak az új szabálynak a bevezetése, hogy országgyűlési képviselő legfeljebb három választáson nyerhet mandátumot, azaz maximum 12 évig lehet országgyűlési képviselő. Annyi műhelytitkot elárulok, hogy erről a kérdésről több körben is egyeztettünk frakción belül is, és a képviselőink döntő többsége teljes mértékben támogatta a javaslatot. A javaslat célja… (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból. Zaj.) A javaslat célja ugyanis az, hogy a politika időről időre megújuljon, új szereplők kerüljenek be, a régiek pedig kerüljenek ki. (Taps a kormánypárt padsoraiból. ‑ Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Na, de miért?) Elmondom. Nem tartjuk kívánatosnak, nem tartjuk kívánatosnak, hogy az Országgyűlésnek örökös tagjai legyenek, akik a pártvezértől kapják a mandátumukat, mint anno a földesurak a birtokaikat. (Folyamatos nagy zaj, közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Azt tapasztaltuk, hogy ezek a politikusok pont úgy is bánnak az országgal és a választókerületekkel, mint saját birtokukkal. Köszönjük szépen, ezt nem kérjük. (Taps a kormánypárt padsoraiból.)

Én alapvetően versenyjogásznak tartom magamat, és azt tartom szerencsésnek, ha minél kevesebb, a versenyt befolyásoló szabály van hatályban. (Az ellenzéki képviselők egymás között beszélnek, majd derültség a padsoraikból.) Rétvári kolléga úr figyelmébe ajánlom, hogy ha befejezem a gondolatot, akkor talán eljutunk oda. Képviselő úr, ha közben tud nevetni, esetleg tud figyelni is azért rám. (Nagy zaj. Számos közbeszólás az ülésterem mindkét oldaláról. ‑ Hidvéghi Balázs: Figyelünk! ‑ Takács Péter: Érdemes? ‑ Közbeszólás a kormánypárt padsoraiból: Úgysem figyelnek oda!) Takács urat is üdvözlöm, igen. Tehát el kell hogy ismerjem, hogy mind a gazdaság területén, mind a közéletben bizonyos esetekben szükség van a beavatkozásra, éppen a verseny helyreállítása érdekében. Ilyen beavatkozásra akkor van szükség, amikor a verseny torzul és magától nem tud helyreállni, vagy amikor beláthatatlanul hosszú idő lenne a verseny helyreállítására önmagában. Ebben az esetben az államnak kötelezettsége segíteni és beavatkozni annak érdekében, hogy a verseny megújuljon. Most is ez történik. Egyértelmű mindannyiunk számára, hogy szükség van politikai megújulásra és szemléletváltásra, és arra, hogy a képviselőségre a politikusok ne megélhetési célként, hanem szolgálatként tekintsenek. Természetesen a parlamentből kieső képviselők folytathatják politikai pályájukat (Derültség a baloldalon. ‑ Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Óh! ‑ Még jó! ‑ Zaj.) akár önkormányzati képviselőként, akár európai parlamenti képviselőként, akár párttisztségviselőként is. Ennek semmi akadálya nem lesz. (Folyamatos zaj.) Mindazonáltal azt gondolom, hogy az sem túl nagy baj, ha egyes képviselők a versenyszférában próbálnak meg elhelyezkedni. (Taps a kormánypárt padsoraiból.) Ehhez mindenkinek sok erőt és kitartást kívánok! Érdemes a felkészülést már most megkezdeni. (Közbeszólások a kormánypárt padsoraiból: Így van! Így van!)

Jogászként a legfontosabb változásnak azt tartom, hogy az alkotmánybírósági szabályozás alapvetően a korábbi, a jelenleginél nagyságrendekkel demokratikusabb rendhez tér vissza. Az Alkotmánybíróság tagjait 9 évre választják, nem újraválaszthatók, az elnököt pedig saját maguk választhatják, és 70 éves kor elérésekor a megbízatásuk megszűnik. Ez a szabályozás lehetővé teszi, hogy az alkotmánybírák az alkotmány és a demokrácia őrei legyenek újra, politikai befolyástól mentesen.

Az alaptörvény-módosítás minden bizonnyal felvet politikai kérdéseket, de a tervezett módosítás egészen biztosan kiállja az európai értékrend és a jogállamiság kérdéseit. A jogállamiság helyreállításának előfeltétele ugyanis, hogy mindazon szereplők, akik részt vettek ennek a rendszernek a kialakításában, illetve nem emeltek szót ellene, pedig minden lehetőségük, sőt alkotmánybíróként, köztársasági elnökként feladatuk is lett volna, távozzanak a pozíciójukból. Ezt követően lehet csak egy új, demokratikus jogállamot felépíteni.

A TISZA-frakció a tervezett alaptörvény-módosítással, meglepő módon, egyetért, azt támogatja, és kéri a többi frakció tagjait is, hogy szavazatukkal támogassák azt.

Végül röviden szeretnék egypár szót a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalról is mondani. Hadd idézzek egy történelmi mondatot, mégpedig az Aranybulla 16. cikkelyét, ha már itt a vazallusokról volt szó. Egész vármegyéket vagy egyéb királyi tiszteket örökbe nem adunk. Ha már egyszer úgy alakult, hogy valahogy átjátszódott az állam vagyona ‑ átjátszódásra került, ugye ‑, a közpénzjellege elvesztésre került, akkor egy demokratikus kormányzat kötelessége, hogy minden törvényes eszközzel próbálja meg visszaszerezni azt. Önök persze most riogatják az embereket, csak ez alkalommal nem háborúval és erőszakkal átoperált gyerekekkel, hanem ÁVH-val, padláslesöpréssel és hasonló szemenszedett hazugságokkal. (Taps a kormánypárt padsoraiból.) Természetesen szó sincs ezekről. Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak.

Mert bizony itt bűnözőkről van szó, olyan emberekről, akik belenyúltak a közös kasszába. Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat (Taps a kormánypárt padsoraiból.), ezen nem változtat az sem, hogy több-kevesebb sikerrel és hosszabb vagy rövidebb ideig együtt szotyiztak a díszpáholyban Orbán Viktorral. A nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatal egy politikától független, nagyon erős jogkörökkel rendelkező hivatal lesz, amelynek célja a közpénzlopások feltárása, a bűnözők bíróság elé állítása és végső soron a feudalizmus gazdasági rendszerének felszámolása.

A TISZA-frakció egyetért és támogatja az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormánypárt padsoraiból.)

(10.40)