Dr. Törőcsikné Dr. Görög Márta

DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az alaptörvény-módosítási javaslat megértésének alapja, hogy őszintén beszéljünk azokról a közjogi folyamatokról, amelyek az elmúlt 16 évben az államszervezet működését meghatározták. E folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.

A kormány ‑ a választópolgárok akaratának megfelelően ‑ folyamatos lépéseket tesz a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében. Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása egy újabb fontos lépés, amely mindenekelőtt megteremti annak lehetőségét, hogy a Magyar Köztársaságnak hamarosan új alkotmánya legyen, amely tükrözi majd a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományainkat.

Bár az elmúlt időszakban az alkotmányos jogrend formálisan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban végül fokozatosan teljesen kiüresedtek. Az alkotmányos intézmények jelentős része nem gyakorolta ténylegesen a számára biztosított hatásköröket, más esetekben pedig működésük túllépett eredeti alkotmányos rendeltetésükön. Ennek következtében a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek. Az államszervezet különböző intézményei és szereplői működésük során nem önálló alkotmányos szerepfelfogásuknak megfelelően jártak el, hanem döntéseikben és mulasztásaiban egyaránt ugyanazon központi politikai akaratot érvényesítették.

Az államszervezet meghatározó közjogi tisztségeit olyan személyek töltötték be, akik kinevezésük vagy megválasztásuk során ugyan szabályozott eljárás keretében nyerték el megbízatásukat, kiválasztásuk azonban kizárólag az azonos politikai többség akaratán alapult; egyes esetekben személyre szabott jogalkotás útján nyerték el megbízatásukat. (Moraj és közbeszólások a Fidesz és a KDNP soraiból.) Ennek eredményeként az alkotmányos intézményrendszerben olyan személyi és intézményi függőségi viszonyok alakultak ki, amelyek a hatalommegosztás, a személyes és intézményi autonómia érvényesülését jelentősen korlátozták.

Az állam működése azonban hosszú távon nem választható el attól a társadalomtól, amelynek szervezeti és működési keretét biztosítja. A demokratikus társadalmat az érdekek, az értékrendek és a politikai meggyőződések pluralizmusa jellemzi, a társadalom egésze nem rendelkezik egységes, minden részérdeket felülíró akarattal. Az alkotmányos államműködésnek ezért nem egyetlen politikai akarat kizárólagos érvényesülését kell szolgálnia, hanem olyan intézményi kereteket kell alakítania, amelyek biztosítják a különböző társadalmi érdekek és álláspontok alkotmányos megjelenését, kiegyensúlyozását és demokratikus képviseletét.

Az alkotmányos jogrend mint legfontosabb társadalomszervező a legitimációját végső soron a néptől nyeri. A közhatalom forrása a nép. Ezért mutatta be a kormány a tizenhetedik alaptörvény-módosítás szövegének tervezetét társadalmi egyeztetésre, és ezért tartja fontosnak, hogy meghirdesse azt az alkotmányozási folyamatot, amely széles társadalmi és szakmai egyeztetésen alapul majd, azért, hogy a magyar embereknek közös alkotmánya legyen.

Az alkotmányos demokrácia intézményrendszere ezt a célt kell hogy szolgálja most is, a jogállami helyreállításnak abban a szakaszában, amelyhez most érkeztünk el. A hatalommegosztás elve nem önmagáért való, hanem annak az alkotmányos garanciája, hogy a közhatalom gyakorlása ne koncentrálódhasson egyetlen politikai központban, és az állami szervek egymással szemben is képesek legyenek érvényesíteni alkotmányos funkciójukat. Az alkotmányos intézmények rendeltetése éppen az, hogy biztosítsák a közhatalom megosztását, a kölcsönös ellenőrzést és a demokratikus legitimáció folyamatos fenntartását, miközben ellátják az alkotmányban meghatározott önálló feladataikat.

Az alkotmányos demokrácia, a hatalommegosztás, az alapvető jogok védelme és a jogállamiság egyéb követelményei közös európai alkotmányos hagyományunk részét is képezik. Magyarország szuverén európai államként és az Európai Unió tagjaként, a nemzetközi közösség részeként e követelmények érvényesítésére alkotmányos és politikai értelemben egyaránt kötelezett. A korábbi magyar kormányok e téren súlyos közjogi mulasztásokat követtek el, amelyek 2026. április 12-én világos felelősségre vonáshoz vezettek.

Az országgyűlési választásokon az emberek felhatalmazása arra irányult, hogy Magyarország államszervezete és közjogi működése ismét összhangba kerüljön a magyar alkotmányos értékekkel és az európai alkotmányos demokráciák közös elveivel. A jogállami helyreállítás mint belső közjogi feladat, Magyarország európai közösségen belüli helyzetének, hitelességének és cselekvőképességének helyreállítását is szolgálja. Fontos cél, hogy Magyarország ne az európai jogállamisági viták tárgyaként, hanem az európai együttműködés aktív, megbízható, meghatározó szereplőjeként vegyen részt az Európai Unió működésében.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása szervesen illeszkedik azokhoz a jogalkotási intézkedésekhez, amelyeket az Országgyűlés és a kormány a demokratikus jogállam intézményi feltételeinek helyreállítása érdekében elfogadott. A módosítás célja, hogy megszilárdítsa a független alkotmányos intézmények működésének Alaptörvényben foglalt garanciáit, megerősítse a felelős közpénzügyi gazdálkodás és a közigazgatás alkotmányos kereteit, valamint olyan általános képviseleti modellt alakítson ki, amely bár nem a bevett módon, de alkotmányos szintű szabályozással biztosítja a politikai megújulás lehetőségét, ezzel garantálva a társadalom tényleges képviseletét az ország legfőbb népképviseleti szervében.

A módosítási javaslat azon alapul továbbá, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás nem épülhet arra a feltételezésre, hogy a mindenkori parlamenti többség alkotmányozó többséggel rendelkezik, az államszervezetnek akkor is működőképesnek kell maradnia, ha a kormány kizárólag egyszerű parlamenti többségre támaszkodik.

(10.10)

Az alkotmányos intézmények feladata nem a demokratikus döntéshozatal akadályozása, hanem annak biztosítása, hogy a választópolgárok bizalmát élvező parlamenti többség a jogállamiság követelményeinek tiszteletben tartása mellett képes legyen az ország irányítására.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása olyan tárgykörökben tartalmaz halaszthatatlan alkotmányos változtatásokat, amelyek rendezése nélkül az állam alkotmányos működése, a demokratikus jogalkotás, a felelős kormányzás és a közpénzekkel való átlátható gazdálkodás nem biztosítható. A módosítás ezért az államszervezet alapvető intézményeinek működését, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos kereteit, a közpénzügyi alkotmányosság garanciáit, a bírói függetlenséget, a közigazgatás egyes alkotmányos alapjait, valamint a demokratikus jogalkotás tényleges feltételeit érintő rendelkezéseket foglalja magában.

A módosítás célja kettős: egyrészt biztosítja, hogy a választópolgárok demokratikus felhatalmazásán alapuló parlamenti többség ténylegesen képes legyen alkotmányos keretek között jogot alkotni a megkívánt közpolitikai célok megvalósítása mentén, másrészt olyan további intézményi garanciákat alakít ki, amelyek a közhatalom gyakorlását a jogállamiság, a hatalommegosztás, az elszámoltathatóság és az átlátható állami működés követelményei közé szorítják. A módosítás ennek megfelelően egyszerre szolgálja a demokratikus döntéshozatal működőképességét és annak alkotmányos korlátozottságát. Olyan közjogi kereteket teremt, amelyek az új alkotmány megalkotásáig a jogállami helyreállítás újabb mérföldköveként biztosítják az állami szervek működését, a közpénzek felelős felhasználását, valamint azt, hogy a jogalkotás demokratikus mederben, megfelelő intézményi kontroll mellett valósuljon meg. Mindez egyúttal garantálja, hogy a választópolgárok által adott széles körű demokratikus felhatalmazás a közérdek érvényesítésére, ténylegesen eredményekhez vezethessen, ugyanakkor a közhatalom gyakorlására továbbra is alkotmányos garanciák és felelősségi mechanizmusok mentén kerüljön sor.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években a bírósági igazgatás és a Legfelsőbb Bíróság vezetőit a kétharmados politikai többség részben személyre szabott jogalkotás útján választotta meg. Az, hogy a jövőben a bíráknak közvetlen beleszólásuk lesz az OBH elnökének, illetve a Kúria elnökének jelölési folyamataiba, lehetetlenné teszi majd a kormányzati motivációjú választás lehetőségét. A bírósági szervezetrendszer így ténylegesen is megkapja az önigazgatás jogát, ami a függetlenség egyik legfontosabb garanciája. A bírói kar bevonása a jelölési és visszahívási folyamatba garantálja, hogy a bíróságok csúcsvezetői a kormánypárti képviselők kétharmados parlamenti többsége mellett ne a mindenkori kormányzat politikai akaratának végrehajtói, hanem független intézmények legyenek. A javaslat továbbá módosítja hat évre az OBH, illetve a Kúria elnöki mandátumának idejét az intézményi megújulás, ezáltal az intézményi függetlenség erősítése érdekében. A módosítás mellett a választás és a visszahívás részletszabályait a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvények fogják tartalmazni.

Az Alkotmánybíróságnak képesnek kell lennie arra, hogy a közhatalom tényleges korlátja legyen. Az alkotmányossági felülvizsgálat azonban csak akkor lehet érdemi, ha az Alkotmánybíróság független és az intézmény a társadalom bizalmát élvezi. A kormány kizárólag olyan szükséges és arányos beavatkozásokat kívánt alkalmazni, amelyek a testület kiegyensúlyozottabbá tételét, így függetlenségét hivatottak biztosítani. A kormány emiatt szükségesnek tartotta, hogy alkotmányos helyreállítás keretében visszaállításra kerüljön az alkotmánybírák hetvenéves nyugdíjkorhatára. Ezt a szabályt egyébként a korábbi alkotmányozó többség 2013-ban törölte el, minden indokolás nélkül. A javaslat a nyugdíjkorhatár visszaállítása mellett az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának lehetőségét is visszaadja a testület számára. Az Alkotmánybíróság tagjai közül három évre választ elnököt.

Az Alaptörvény 37. cikk (4) és (5) bekezdésének hatályon kívül helyezése kapcsán, amely az Alkotmánybíróság úgynevezett központi közpénzügyi tárgyú hatásköri korlátozásának az eltörlését jelenti, a javaslat a hatáskör visszaállítását kezdeményezi. A rendelkezéseket a 2010-es alkotmányozó többség az Alkotmánybíróság, illetve az alkotmányosság elleni első támadásként iktatta a korábbi alkotmányba, majd átemelte az Alaptörvénybe is. A magyar szakmai közösség, maga az Alkotmánybíróság, illetve a Velencei Bizottság is éles kritikával illette a korlátozást, kiemelve, hogy az alkotmányosság érvényesülésének, védelmének ez Európában és talán a világon is páratlan csorbítása.

Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság védelmének legfőbb szerve. Magyarországon valamennyi jogszabálynak összhangban kell állnia az Alaptörvénnyel, ebből következően eredendően ellentétes az alkotmánybíráskodás intézményével egyes tárgyköröknek az Alkotmánybíróság hatáskörei alóli kivonása, ezzel ugyanis megszűnik az alkotmányvédelem, a kivett tárgykörökben alkotmányellenes jogszabályok is alkothatók, mert nincs semmilyen szankció. A módosítást követően az új tagokkal kiegészült, hatásköreit visszanyert testület lehetőséget kap arra, hogy tényleges, független kontrollt gyakoroljon a közhatalom felett, visszaállítva az Alkotmánybíróságba vetett, egykoron rendkívül magas társadalmi bizalmat.

Ezenfelül a javaslat az intézményi megújulás érdekében a jövőre nézve csökkenti az alkotmánybírók mandátumának idejét, visszaállítva a rendszerváltás idején elfogadott kilencéves mandátumtartamot. Az Alkotmánybíróságot érintő jelenlegi reform, vagyis a hetvenéves nyugdíjkorhatár visszaállítása, a kilencéves mandátum, az elnökválasztás régi-új szabályai, illetve az Alkotmánybíróság hatásköri korlátozásának megszüntetése együttesen jelentik az Alkotmánybíróság függetlenségének, a hatékony alkotmánybíráskodásnak a helyreállítását.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a közvagyon védelmének és a jogellenesen felhasznált közvagyon visszaszerzésének érdekében létrehozza a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. A közösség erőforrásainak megőrzése, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóságába vetett közbizalom helyreállítása érdekében ugyanis szükséges egy olyan független intézmény alkotmányos megalapozása, amely elősegíti a közvagyont érintő visszaélések feltárását és a közvagyon védelmét. A közpénzek magánvagyonná alakítása, a piaci verseny torzítása és a nemzeti erőforrások pazarlása azonnali beavatkozást igényel. Az alkotmányos demokrácia helyreállítása, a közösség erőforrásainak megőrzése és visszaszerzése elválaszthatatlan a korábbi közvagyonvesztések teljes körű feltárásától. Az új jogintézmény legfőbb célja a közvagyonnal való törvényes, átlátható és felelős gazdálkodás megkülönböztetett védelme, amely kiemelt alkotmányos jelentőséggel bír.

A javaslat mindemellett hatályon kívül helyezi az Alaptörvénybe iktatott közpénz fogalmát. E rendelkezés következtében ugyanis szűkült a közpénzek feletti demokratikus kontroll, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, amely összeegyeztethetetlen az alkotmányosság követelményeivel, éppen ezért indokolt ennek a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése.

Az Alaptörvény hatálybalépésével egy új központi államigazgatási szervtípus jelent meg, az úgynevezett önálló szabályozó szerv. Az elmúlt időszak közjogi gyakorlata megmutatta, hogy az önálló szabályozó szerv alaptörvényi konstrukciója végül nem a szakmai függetlenséget és az autonómiát támasztotta alá, hanem egyes esetekben a demokratikus felelősség és a jogorvoslat követelménye alóli kibújás lehetőségét teremtette meg.

Az önálló szabályozó szervekre vonatkozó alkotmányozó szabályozás újragondolása szükséges, mert ezek a szervek alaptörvényi szintű különszabályozása, sajátos jogállása olyan kivételt teremt a demokratikus államszervezeti felelősségi rendszer alól, amely e szervek feladataira tekintettel általánosan nem indokolható.

A javaslat továbbá visszanyúl a rendszerváltáskor kialakított konszenzushoz, visszaállítja a „megye” elnevezést, ezzel szimbolikusan előre jelezve a modern területi közigazgatás és az önkormányzati igazgatás sürgető reformját.

(10.20)

A fegyveres szerveket érintő szabályozás területén a javaslat megszünteti az Országgyűlési Őrséget, és visszaállítja az Országgyűlés elnökének hagyományos fegyelmi jogköreit.

A Költségvetési Tanács a továbbiakban nem gyakorolhat vétójogot a költségvetés elfogadása tekintetében, jelentősen megerősítve a mindenkori kormánytöbbség költségvetési felelősségét. A politikai felelősséggel nem rendelkező Költségvetési Tanácsnak ugyanis nem lehet olyan jogosítványa, amely e politikai felelősséget elvonja, avagy csökkenti.

Tisztelt Ház! A népképviseletben való részvétel nem csupán a rendszeres választási részvételt jelenti. Nem csupán azt jelenti, hogy választók és választhatók lehetünk, hanem azt is, hogy az egyes választott tisztségekhez tényleges hozzáférést biztosít az állami szabályozás. A képviselői megbízatás időtartamának korlátozása biztosítja, hogy a népképviseletben az új tapasztalatok és nézőpontok, új szempontok az alkotmány erejénél fogva képesek legyenek érvényesülni, biztosított legyen a magyar emberek számára a tényleges képviseleti megújulás, hiszen az Országgyűlés Magyarország legfőbb népképviseleti szerve, ahol a plurális demokrácia érvényesülése érdekében biztosítani kell a különböző szempontok megjelenését, a tényleges részvételt.

Az intézkedés nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiból.), hiszen, bár elméletben egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz ténylegesen a gyakorlatban. (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiból. ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.) Így tudnak ahhoz hozzáférni, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek. A jogot annak érvényesülésével, az élő joggal együtt kell vizsgálni és alkotmányosságát megítélni. Magyarországon a becsontosodott struktúrák megbontása csak ilyen pozitív diszkriminációs intézkedéssel lehetséges a jogállami helyreállítás szellemében. (Moraj a Fidesz és a KDNP soraiból. ‑ Taps a kormánypárti padsorokban.)

A hatalomgyakorlás demokratikus jellegének megteremtését szolgálja továbbá a minősített többséggel elfogadandó úgynevezett sarkalatos törvények tárgykörének csökkentése is. A minősített többséggel elfogadott szabályok ugyanis szükségtelenül széles körben korlátozzák a mindenkori ‑ alkotmányozó többséggel nem rendelkező ‑ kormányzati többséget abban, hogy a közhatalmat megfelelő módon gyakorolják. A demokratikus hatalomgyakorlás lényege, hogy a választópolgárok felhatalmazást adnak a mindenkori parlamenti többségnek a kormányzásra és így az aktuális kormány számára a saját programja végrehajtására. Ha a mindennapi szakpolitikák, illetve a változó természetű társadalmi kérdések jelentős része kétharmados törvényekben kerül szabályozásra, akkor egy új, egyszerű többséggel rendelkező kormány megbénul, nem lesz képes végrehajtani programját, ami szükségképpen demokratikus deficitet okoz.

Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos eleme. (Taps a kormánypárti padsorokban.) A javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezhesse a nemzet egységét, és őrködhessen az államszervezet demokratikus működése felett.

A kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az Alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát. Az államfői mandátum megszüntetése a népakarat kifejezése, amely összességében az alkotmányos demokrácia működésének helyreállítását célozza. Az új, megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb öt évig töltheti be e tisztségét. Az alkotmányozó hatalom a demokratikus felhatalmazás birtokában jogosult arra, hogy egy olyan kivételes közjogi helyzetben, amikor az alkotmányos intézményrendszer demokratikus működésének feltételeit helyre kell állítani, az államszervezet legfontosabb intézményeinek működését átmeneti szabályokkal rendezze.

A köztársasági elnöki megbízatásra vonatkozó rendelkezés ilyen egyszeri, átmeneti alkotmányozó intézkedés, amely nem egy személy felelősségének megállapítását, hanem a köztársasági elnöki intézmény demokratikus legitimációjának és alkotmányos szerepének a helyreállítását szolgálja. A javasolt megoldás egyben a cél eléréséhez szükséges legenyhébb és arányos beavatkozás is, mivel az alkotmányos helyreállítás időszakára csupán átmenetileg biztosítja a köztársasági elnöki tisztség betöltését az Országgyűlés által megválasztott államfő útján, aki a kivételes közjogi helyzetben a nemzet egységének kifejezésére és az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés alkotmányos feladatának ellátására kap felhatalmazást.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának célja tehát az, hogy Magyarországon érvényesüljenek egy alkotmányos demokrácia intézményi feltételei és megindulhasson az alkotmányozási folyamat. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításával javaslatunk szerint az alkotmányozó hatalom arra is ígéretet tesz, hogy megkezdődik az átfogó, széles szakmai és társadalmi egyeztetésen alapuló alkotmányozási folyamat.

Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása ennek alkotmányos feltételeit teremti meg, helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet. Erre tekintettel kérem a kormány nevében a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)