Dr. Sopov Ildikó Éva (TISZA)

DR. SOPOV ILDIKÓ ÉVA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Pénzügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat visszavonja a kötelező tranzakcióvalidálást, és hatályon kívül helyezi a kriptoeszközökkel kapcsolatos Btk.-tényállásokat. Igen, jól hallották, kedves képviselőtársaim: miközben Európa jelentős lépést tett előre a kriptopiacok uniós szabályozásával, a magyar Országgyűlés tavaly nyáron beírta a kriptobefektetőket a büntető törvénykönyvbe.

Miért volt szükség uniós szintű kriptoszabályozásra? Néhány mondatot hadd mondjak erről, mert szükséges, hogy lássák, megértsék. Az elmúlt években a digitális eszközök, különösen a blokklánc-technológiára épülő kriptoeszközök egyre fontosabb szerepet kaptak a globális pénzügyi rendszerben. Ugyanakkor sok ilyen eszköz, szolgáltatás hosszú ideig kívül maradt a hagyományos pénzügyi szabályozáson, ami jogbizonytalanságot és kockázatot okozott a befektetők és a szabályozó hatóságok számára is.

Az Európai Unió erre reagálva egységes szabályozási keretet alakított ki a belső piacon, melynek célja, hogy védje a fogyasztókat, növelje az átláthatóságot és erősítse a bizalmat, miközben teret hagy a digitális pénzügyi innovációnak. Valljuk be, ezt elég jól sikerült teljesíteni a kriptoeszközök piacáról szóló úgynevezett MiCA-rendelettel, az Európai Unió ugyanis megalkotta globális szinten a kriptoszabályozás első átfogó rendeletét, és kifejezetten a kriptoeszközök kibocsátására, nyilvános forgalmazására és a kereskedelmi platformokra való bevezetésére vonatkozó szabályokat részletezte.

Európa felismerte, hogy a globális versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen a digitális eszközök egységes piacának kiépítése és egy erős, versenyképes, digitális eszközökre épülő gazdaság megteremtése. A kriptoeszközök, a tokenizált pénzügyi eszközök, a digitális euró uniós piaca ezért ma már Európa versenyképességének egyik meghatározó eleme, tényezője. Miközben Európa a digitális pénzügyi infrastruktúrát a versenyképesség és a jövő egyik kulcselemének tekinti, egyben arra is törekszik, hogy a felelős pénzügyi innováció globális élvonalába kerüljön. Nem véletlen, hogy a világ vezető kriptoközpontjai is ‑ így Hongkong, Szingapúr, Dubaj, New York ‑ kiemelt figyelmet szenteltek a MiCA európai implementációjának végigkísérésére.

Az EU és az USA kriptoeszközpiaca eltérő erősségekkel rendelkezik. Az USA elsősorban a tőke, az innováció és az intézményi befektetések terén erős, míg az EU a szabályozás területén. A MiCA ezért nem csupán kriptoszabályozás, szükséges, hogy lássuk, hogy egy stratégiai eszköz is arra, hogy Európa vonzó és kiszámítható környezetet teremtsen a digitális pénzügyi innováció számára. A kriptocégek ugyanis nem azt a régiót keresik, ahol nincs szabályozás, hanem azt, ahol kiszámítható és világos szabályozás van.

A MiCA ígérete egyértelmű volt: egységes szabályozás a kriptoeszköz-szolgáltatók számára az EU teljes területén, nagyobb jogbiztonság a felhasználóknak, kiszámíthatóbb működési környezet a vállalatoknak, valamint egyenlő versenyfeltételek a piaci szereplőknek, azoknak a piaci szereplőknek, akik hajlandók megfelelni az elvárásoknak. Az olyan globális szereplőkkel szemben, akik pedig nem hajlandók, hatékony végrehajtásra van szükség az európai piacon.

Nem utolsósorban a MiCA az Európai Unió rendeleti szintű szabályozása, ami azt is jelentette, hogy közvetlenül hatályos a tagállamokban, így Magyarországon is. A tagállamok nem alkothattak szigorúbb vagy más szabályozást. Egyszóval, minden adott volt a kedvező szabályozási környezethez. A piaci szereplők alkalmazkodtak az engedélyezési követelményekhez, a hangsúly pedig már a következetes végrehajtáson volt. A MiCA alapján a kriptoeszköz-szolgáltatók jellemzően kiválasztottak egy uniós tagállamot, ahol engedélyt akartak szerezni, és ott nyújtották be az engedély iránti kérelmüket.

Csak egy nagyon rövid regionális kitekintést tennék. Ausztriában 10 ilyen engedélyt adott ki a szabályozó hatóság, Németországban 59-et, Csehországban 11-et, míg Magyarországon az MNB ebben a szabályozási környezetben nulla engedélyt adott ki. Ebbe a térbe érkezett meg Magyarország 2025. július 1-jén, és egy igazi hungarikummal írta át, bátran mondhatom, trollkodta meg az uniós kriptoszabályozást: ez több mint 600-800 ezer magyar felhasználót érintett hátrányosan, és elérte, hogy 2025 végére több szolgáltató kivonult Magyarországról.

Bejött a NER-es érdek, a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem köntösébe bujtatott alternatív eltérítő szándék, és miközben az európai digitális eszközök piaca egyre nagyobb, emberek milliói használnak kriptoeszközöket, innovatív Web3-vállalkozások épülnek, és az intézményi befektetők részvétele is egyre szélesebb körű, addig Magyarország konkrétan megfojtotta a kriptopiacot, egy jól irányzott mozdulattal egyik napról a másikra kivégezte. Ha bárkinek az az ötlete támadna, hogy ezt esetleg a befektetővédelem vagy a pénzmosás elleni küzdelem indokolta, ki kell hogy ábrándítsam. Az uniós szabályozás minden szempontra gondolt, a MiCA mellett egyéb normákat is behozott. Ilyen az úgynevezett travel rule, az utalásokat kísérő adatokra vonatkozó szabály, az uniós pénzmosás elleni szabályok, amelyeket Magyarország a nemzeti jogba már átültetett.

(21.00)

Itt másról volt szó. A magyar szabályozás a már ismert NER-es módon kisajátította a piacot. Tette ezt persze a maga rejtett, burkolt, „kilóg a lóláb” módján, bevezette a validátori rezsimet, és persze egyetlen percig nem zavarta, hogy ezzel túlterjeszkedett a MiCA-rendeleten. Mindezt akkor tette, amikor nem az uniós szabályrendszer magyarországi eltérítésén kellett volna dolgoznia, hanem a MiCA-rendelet következetes és összehangolt uniós végrehajtására kellett volna összpontosítania. Az időt, az energiát, az erőforrásokat sokkal inkább az Európában engedéllyel nem rendelkező kereskedőkkel szembeni hatékony fellépésre kellett volna fordítani.

Milyen speciális eltérítő szabályozást vezetett be 2025. július 1-jétől Magyarország? A magyar szabályozás előírta, hogy a kriptoeszközök pénzre vagy más kriptoeszközre történő átváltását csak egy Magyarországon engedéllyel rendelkező validátor megfelelőségi nyilatkozatával lehet végrehajtani. Ez a szolgáltatás természetesen díjköteles, így a kereskedőnek kötelezően szerződnie kell a validátorral. Az ilyen igazolás nélküli tranzakciók jogellenes tranzakciónak számítottak. Ez a megoldás teljesen ellentétes az uniós szabályozás céljaival. Mesterséges belépési korlátokat teremtett a piacon, többletköltségeket rótt a szolgáltatóra, és több piaci szereplőt arra késztetett, hogy kivonuljon a magyar piacról. Az Európai Bizottság, mint ahogy a kormány képviselőitől is hallhattuk, kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Jól látható, tisztelt képviselőtársaim, hogy a totális kontroll mellett kiválasztott szereplőket kívánt helyzetbe hozni a magyar szabályozás. Egészen példátlan módon a magyar piacon mind a felhasználói, mind a szolgáltatói oldalon büntetőjogi jogkövetkezményeket vetett be a piac elrettentésére. Magyarország ismét külön utat választott, fekete lyuk lett Európa szívében. Ebből a szabályozási kómából rázta fel az iparágat a kormány június 30-án benyújtott törvényjavaslata, amelyet ma általános vitában tárgyal a tisztelt Ház, és amely megszünteti a validálásra vonatkozó kötelezettséget. Megszünteti továbbá a teljesen indokolatlan büntetőjogi kötelezettséget is. A kriptoszabályozás visszatér oda, ahova tartozik, az uniós szintre, így szolgálja a transzparenciát, a pénzügyi stabilitást, a magyar és európai polgárok befektetésvédelmét, és biztosít kiszámítható jogi környezetet a piac szereplőinek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti padsorokban.)