Vitézy Dávid László

VITÉZY DÁVID LÁSZLÓ közlekedési és beruházási miniszter: Frakcióvezető úr, köszönöm az interpellációját. Kezdjük onnan, hogy a számok, amiket mond, köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.

Ön azt mondta, hogy 20 milliárd forint jött ezekből az épülethálókból. A teljes magyar külterületi reklámpiac, az egész ország összes óriásplakátja, összes táblája együtt az országos szövetség szerint 37 milliárd forint. Mennyire valószínű, hogy az a néhány, nagyrészt budapesti belvárosi épületháló ennek több mint a felét tenné ki? Semennyire. Szintén az országos reklámszövetségi adatok szerint összességében, az összes bevételnek évektől függően 0,7-1,9 százaléka jött ebből, tehát nem a fele, mint ahogy ön mondta. Elég nagy különbség. (Taps a TISZA soraiban.) Ebből belátható, hogy azért egy lényegesen kisebb, kevesebb mint egytizede összegről beszélünk, mint amit ön említett.

Egyébként az alapján, ha körülnézünk Budapesten járva, akár a Széna téren, a Blaha Lujza téren, vannak olyan reklámhálók, amelyek több mint tíz éve ott vannak, és semmilyen felújítás nem történt ezeken a házakon, ezzel ellentétben viszont Budapest történeti városképét és egyébként más városközpontjainknak is a történeti városképét elképesztően elcsúfítják ezek. Nem véletlen az, hogy ha elmegyünk akár Prágába, akár Bécsbe, az, hogy a történeti városszövetben a gyönyörű történeti épületeket ilyen épülethálókkal lehessen beborítani, egész egyszerűen elképzelhetetlen. Ez a szabályozás ezt hozta be, és egyébként a Fővárosi Közgyűlés is kezdeményezte ezt, ott még önök támogatták, de úgy látszik, hogy közben megváltozott a véleményük.

Hogy egy másik ilyet felhozzak, még hadd emlékeztessem arra, hogy ön itt a kártalanítás kérdését hozza föl. Azt mondja a magyar építészetről szóló törvény 103. § (2) bekezdése, hogy az államot a reklámokkal összefüggésben kártalanítási kötelezettség nem terheli. Tudja, ki szavazta meg ezt a törvényt? Ön, frakcióvezető úr. (Derültség a TISZA soraiban.) Ugyanis az előző ciklusban, 2023-ban alkották meg ezt a törvényt, és az rendelkezett így. Mi ezt kiterjesztettük az önkormányzatokra is, ennyi történt.

Még egy dolgot hadd kérdezzek öntől, ha ennyire aggódik a kártalanítás miatt: ki kártalanította eddig azokat a lakókat, akiknek az erkélye elé vagy a kilátása elé felhúzták ezeket a reklámhálókat úgy, hogy esetleg ők kisebbségben voltak, nem szavazták meg, de a társasházi közösség vagy egy közös képviselő mégis ezt engedélyezte? Tehát eddig is azért felvethető volt az a kérdés, hogy mennyiben arányos az, hogy pont egyes homlokzatokon évekre, évtizedekre lekorlátozták a kilátását egyes lakóknak azért, hogy egy ilyen, a városképet elcsúfító reklámháló borítsa be.

(15.10)

De összességében azt tudom önnek mondani, hogy egyrészt beszédes, hogy az interpellációs lehetőségeiket arra használják, hogy ezt a sokszor gyűlöletpropagandára használt reklámfelületet megvédjék, és néhány, ebből élő reklámcég érdekeit képviseljék itt az Országgyűlésben, mert valójában az ő költségük lesz ezeknek az elbontása.

Ha pedig a társasházakért aggódik, frakcióvezető úr, hadd emlékeztessem arra, hogy az Európai Unió országspecifikus ajánlásaiban több mint egy évtizede visszatérő elem az, hogy Magyarországon a panelházak és társasházak energetikai korszerűsítését támogatni kellene. A leköszönt kormány következetesen úgy döntött, hogy ezt nem hajlandó elfogadni, és az erre szolgáló uniós forrásokat az ilyen típusú lakóházak energetikai korszerűsítésére nem engedi felhasználni. Tehát ha önöket zavarja az, hogy a társasházak ‑ és nemcsak a legjobb anyagi helyzetben lévő vagy a legértékesebb belvárosi társasházak, hanem összességében a magyar társasházak ‑ a kisvárosokban is milyen állapotban vannak, akkor ezen a politikán kellett volna változtatni.

Mi fogunk ezen, és a hazahozott uniós forrásokból úgy fogjuk módosítani az erre vonatkozó operatív programot, hogy ne csak a családi házak, hanem a társasházak esetén is lehessen uniós forrásokat energetikai korszerűsítésre felhasználni. (Taps a TISZA soraiból.)