Diószegi Judit (TISZA)

DIÓSZEGI JUDIT (TISZA): Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzünk szembe a valósággal! Magyarországon a gyermekvédelem romokban van. Az intézményrendszer sokszor maga is asszisztál ahhoz, hogy a gyerekek pont azt ne kaphassák meg, amire a legnagyobb szükségük lenne: szeretetet és biztonságot. Itt az ideje ezt kimondani és a változást választani értük és mindannyiunkért.

A területen súlyos a szakemberhiány, rendkívül alacsonyak a bérek. A rendszerben dolgozó szakemberek jelentős része túlterhelt, alulfizetett, eszköztelen, és szakmailag teljesen magára van hagyva, amikor dolgozik. Ez növeli a fluktuációt és rontja az ellátás minőségét is. Szintén hiányos a panaszmechanizmus. A gyermekek sokszor úgy érzik, nincs biztonságos csatornájuk, ahol az intézményen belüli visszaéléseket és bántalmazásokat jelenthetik, mert a félelem a megtorlástól vagy a további intézkedés hiánya visszatartja őket.

2021-ben készült egy kutatás az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat gondozásában, amely a gyermekvédelmi gyámok beszámolóira épült. Ebből is feketén-fehéren kirajzolódik a fájdalmas valóság: a hazai ellátórendszer akut krízisben van. A kép sokkoló. A jelentés szerint a szakellátásban élő gyermekek 21,5 százalékát érte bántalmazás, és ez az állami ellátás ideje alatt történt, ez nem bekerülés előtti trauma. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden ötödik gyermek bántalmazást élt át ott, ahol védeni kellett volna őt.

A jelentés szerint majdnem fele a gyámoknak találkozott olyan esettel, ahol szexuális bántalmazás is történt, jellemzően más bántalmazási formákkal együtt. Kiderült az is, hogy a gyermekvédelmi gyámok saját bevallásuk szerint sem voltak felkészítve a fizikai bántalmazás, illetve az egyik legsúlyosabb, életminőséget és személyiséget romboló tényező, a szexuális bántalmazás jeleinek felismerésére. A gyámok egy része nem tudta, mi a protokoll abúzus esetén.

Azok a gyerekek, akikről ez a jelentés szól, nem követtek el semmit, csupán árván maradtak, vagy valamiért nem lehetnek a vér szerinti szüleikkel. Gyerekek, akiket a magyar államra bíztak, és most erről van szó, a felelősségünkről, amivel minden magyar gyermeknek, illetve hazánkban élő gyermeknek tartozunk.

Mégis az elmúlt hetekben ezt a felelősséget próbálja meg az ellenzék, élükön azokkal, akik az elmúlt évtizedek döntéseit hozták, a sajtóban elbagatellizálni. Konteók jelentek meg, vádaskodás, mutogatás zajlik, amelyből jól látható, hogy a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság munkáját próbálják most hitelteleníteni. Az eszköz nem ismeretlen, hiszen a múltban is éltek ezzel. Tetten érhető a korábban bevált recept: a tények nem zavarják önöket, tiszteletlenül félretájékoztatják a választópolgárokat, ha érdekük úgy kívánja, és átkeretezik a valóságot.

Az országgyűlési határozat viszont egyértelmű, tehát szögezzük le, hogy a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottság mivel fog foglalkozni és mivel nem. A bizottság feladata a magyar gyermekvédelem rendszerszintű válságának feltárása. Nekünk azt az intézményrendszert, azt a finanszírozási anomáliát és azt a jelzőrendszeri csődöt kell átvilágítanunk, amely a mai napig meghatározza több mint 21 ezer állami gondoskodásban élő gyermek sorsát. Végül pedig ki kell mondanunk, hogy mely állami, fenntartói, szakmai vagy igazgatási szereplőket terheli felelősség a feltárt hiányosságokért és mulasztásokért.

Ez a bizottság, ahogyan az a határozatban is szerepel, nem fog egyedi ügyekkel és politikai érdekből gyártott koncepciós eljárásokkal foglalkozni. Nem leszünk partnerek abban az orwelli színjátékban, amiben az elmúlt évtizedek alatt, vagyis az önök kormányzása alatt rosszul felépített, majd az emberekre omló rendszer hibáinak kimondását bárki elodázza, és teljesen irreleváns témákkal akarja elterelni a fókuszt. Ezen a területen ugyanis minden politikai színjáték megbocsáthatatlan.

A magyar gyermekvédelem hosszú időn át tartó, tudatos, rendszerszintű kivéreztetésének tükrében az égvilágon semmi relevanciája nincs annak, kire próbálják kétségbeesetten rátolni a felelősséget, hogy elfedjék a valódi problémát. És mi nem hagyjuk, hogy eltereljék a szót. Minden hazánkban élő gyermek biztonsága és jövője közös, megkerülhetetlen felelősségünk. Az igazság feltárása az egyetlen út ahhoz, hogy ezentúl jó döntéseket hozzunk Magyarország Alaptörvényének szellemében, amely kimondja: „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” Vegyük komolyan! Köszönöm a figyelmet. (Taps a TISZA soraiban.)

(20.00)