karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Nacsa Lőrinc (KDNP)

2026-07-06 · 14. ülésnap · felszólalás · 6:31

napirendi pont: Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/274 Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról

Szöveg6 960 karakter · 10 bekezdés · JSON

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Szerintem fontos volt, hogy Melléthei-Barna Márton, illetve Tóthmajor képviselőtársam is a vezérszónoki felszólalásban a közös cselekvésre, a közös ügyek feldolgozására buzdított, majd jött államtitkár asszony, aki valamiféle csontvázakról meg előnytelen szerződésekről beszélt egy teljesen nem odaillő törvényjavaslatnál. De ugorjunk ezen túl, és azon is, hogy ki módosít napokon belül Alaptörvényt, hiszen ötven pár napja kormányoznak, és ez a második alaptörvény-módosításuk, amit éppen holnap kezdünk el tárgyalni; sürgősségben kezdünk el tárgyalni alaptörvény-módosítást. Felejtsük ezt el, mert fontosabb kérdések vannak itt most, mint amivel államtitkár asszony bennünket vádolt meg, hogy milyen állampárti múltunkat akarjuk eltitkolni. Én 1990-ben születtem, nem nagyon volt állampárti múltam, és nem tudom, milyen különböző kommunista gyökerek vannak, amelyekkel vádol itt az államtitkár asszony. De még egyszer mondom: ugorjunk ezen túl, és foglalkozzunk azzal, ami most itt az összegző módosító javaslatban előttünk van!

Én annak örülök, hogy segíthettük a törvényjavaslat jobbá tételét, mert szerintem a részletes vita szakaszában ez a törvény jobb lett, mint az eredeti volt. Azért is, mert a két módosító javaslatunkat is az Igazságügyi Bizottság TISZA-s többsége elutasította, majd szó szerint viszontláttuk kormánypárti képviselők módosítójaként a TAB-ban. Örülünk neki, hogy még az indoklásunkat is szó szerint átvették, amit Hegedűs Barbara képviselő asszonnyal nyújtottunk be közösen. De teljesen mindegy ilyen szempontból a metódus, a lényeg, hogy mind az ellenzéki tag, amire Novák Előd tett javaslatot, mind pedig a nemzetbiztonsági ellenőrzés is bekerült. Azt gondolom, hogy ez helyes, és ettől a törvényjavaslat jobb lett, nem pedig rosszabb. Van olyan, hogy úgy jön ki egy törvényjavaslat a Törvényalkotási Bizottság szakaszából, hogy rosszabb lett. Ez most egy másik állapot, szerintem jobb lett a törvényjavaslat ettől.

Azt gondolom, hogy továbbra is fennáll köztünk az a vita, és értem Melléthei-Barna képviselő úrnak a mondanivalóját, hogy szerinte miért jobb, ha a kormány alatt van ez a bizottság, én azt gondolom, hogy a titokgazda, a titkosszolgálatok nem a kormány alá vannak rendelve, hanem a törvények alá vannak rendelve. A törvények pedig itt születnek, tehát az Országgyűlés alatt is ugyanúgy tudna működni. Tehát legalább azt ne állítsuk, hogy nem tudna működni a bizottság itt az Országgyűlés alatt, itt is tudna működni, és ilyen szempontból szerintem egy ilyen jelentőségű ügy az Országgyűlés alá kellene hogy legyen rendelve.

(17.50)

Nekem ez a kritikám fennmaradt az általános vita óta. Szerintem ennek nem egy kormány által irányított bizottságnak kell lennie, hanem egy Országgyűlés alá rendeltnek, mert akkor az Országgyűlés elrendelhet például időközönként akár szakbizottsági, akár plenáris ülés előtti beszámolási kötelezettséget is a bizottság munkájáról. Az általános vitában is elmondtam, tisztelt képviselőtársaim, hogy beszámolási kötelezettséget is jó lenne megállapítani, hogy időről időre szembesüljünk azzal, hogy egy bizottság, amelyet itt a törvény által felállítunk, milyen munkát végzett el, mivel haladt, mivel nem haladt, miben érez például jogszabályi akadályt, hogy, mondjuk, a titkosítások feloldása nem elég teljes körű. Ez egy olyan visszajelzésből születhetne meg, ha mondjuk, egy szakbizottság előtt, egy országgyűlési szakbizottság előtt a bizottság vagy annak vezetése beszámolna rendszeres időközönként. Én ezt továbbra is kívánatosnak tartanám.

Államtitkár asszony azt mondta, hogy sokan nem ismerhették meg a múltat, sokan már nem is élnek azok közül, akik szenvedtek ebben a rendszerben. Például az én nagyapám is ilyen ’56-os szabadságharcos hős volt, aki egyébként már a törvénymódosítások után kikérhette a rá vonatkozó aktákat. És államtitkár asszony mondta, hogy hiányosak is sokszor ezek az akták, de ennek most vége. Kérdezném, hogy önök kiegészítenek ilyen aktákat, vagy mitől nem lesz hiányos. Sajnos az a kommunisták bűne, hogy hiányos, hiszen volt, amit elvittek belőle a rendszerváltáskor, volt, amit megsemmisítettek belőle. Azt sajnos senki nem tudja visszahozni, ami hiányos, mert az a kommunisták bűne. A kommunista ügynökök mentették ilyen szempontból magukat, és a bűnösök azok, akik valamilyen módon megpróbáltak ebbe belepiszkálni. Reméljük, hogy minél teljesebb képet kapnak azok, akik ebben érintettek voltak.

Az ügynökakták eddig is kutathatóak voltak, ez nagyon fontos. Szerintem fontos, hogy történtek ebben dolgok: vannak kiadványok, vannak történészek által megírt könyvek, voltak konferenciák, voltak olyan tanulmányok, amelyek már erről a korról, ezekről a szörnyűségekről írtak. Ez most egy még nagyobb szintű nyilvánosság lesz, de azt állítani, hogy nem volt eddig kutatható, szerintem az nem fedi le teljesen a valóságot.

Én azért örültem volna, ha az Országgyűlés alá rendeljük ezt a bizottságot, vagy a törvényjavaslat az Országgyűlés alá rendeli, mert akkor lehet ilyen szempontból az országgyűlési kontrollt beteljesíteni, lehet időnkénti beszámolásra kötelezni a bizottságot, és nem utolsósorban lehet egyfajta időnkénti számonkérés. Nem fogadta meg képviselőtársam, hogy a bizottságnak legyen határozott idejű kinevezése, hogy végezzék el a munkájukat, és időnként nézzük meg, akár ugyanezzel a 13 taggal, mondjuk, egy év múlva, két év múlva ‑ újra ki lehet nevezni ezt a bizottságot ‑, de ha van egy határidő, akkor azok, akik ezt a munkát végzik, ők is érzik, hogy van egy társadalmi igény, van egy parlamenti igény, van egy politikai döntéshozói igény, hogy valamiféleképpen haladjanak a munkájukkal.

Szerintem kár, hogy azt a módosító javaslatot nem fogadták meg, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság is valamilyen konstrukcióban vegyen részt ebben a munkában, hiszen számos dolgot, számos aktát dolgoztak föl, számos tanulmányt publikáltak már erről, hatalmas tapasztalati tudás gyűlt össze az ott lévő egy-két, kifejezetten ezzel foglalkozó történész specialistánál.

Azt gondolom, hogy még egy szempont van, ami miatt szerintem a kormány alá helyezést inkább ellenérvként tudom felsorakoztatni, de akkor, ha ezt önök megígérik, mert államtitkár asszony is azt mondta, hogy itt teljes körű végre a szembenézés, végre a nyilvánosság, ígérje azt meg, hogy a kormány alá rendelt szerv, a kormány alá rendelt bizottság (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) nem fog senkitől olyan TISZA-s politikus rokonairól eltüntetni aktákat, vagy azt mondani, hogy ne legyen nyilvános, aki bármilyen módon impexes, titkosszolgálati vagy ügynökmúltban érintett. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ez nagyon fontos, hogy mindannyian meg tudjuk kapni ezt az ígéretet, és ilyen módon szerintem a részletesvita-szakaszban jobb lett a törvény, mint amilyen először volt. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a KDNP soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Nacsa Lőrinc — 2026-07-06, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/14-200.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-14-200,
  title = {Nacsa Lőrinc — 2026-07-06, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/14-200.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}