Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni, hogy lényegében támogatták azt a módosító javaslatomat az állambiztonsági múlt feltárását illetően, amelyik a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottságot illeti, hogy ne csak kormánypárti tagjai legyenek, hanem ‑ ahogy azt javasoltam ‑ legalább két, ellenzék által jelölt tagja is lehessen. Ugyan én ezt úgy javasoltam, hogy a 11 fős testületből legyen legalább szerény két fő ellenzék által jelölhető, ez tényleg már-már vállalhatatlanul mérsékelt javaslat volt a részemről is, de ezt is végül is csak úgy voltak hajlandók elfogadni, hogy megnövelik a bizottság létszámát. Egy kicsit úgy tűnik, mintha már meg is lenne az a 11 fő, abból semmiképp sem engednek, na, jó, akkor beengedünk két ellenzékit is ebbe a testületbe. Ám legyen akkor ez a kompromisszum!

Gulyás Gergely azzal élcelődött a bizottságban, hogy ők támogatják, no de a Mi Hazánk Mozgalomé a legkisebb frakció, így korántsem egyértelmű, hogy a két helyből nekünk járna is bármi. No hát, én nem véletlenül két főt javasoltam, ugyanis, ha már ilyen szókimondók vagyunk, azért akkor mondjuk ki, hogy a KDNP-nek annyi a legitimitása, mint korábban a Párbeszédnek volt ebben az Országgyűlésben. Tehát ha Orbán Viktor is oly sokszor a Párbeszéd szemére vetette ezt, akkor egyrészt tehessük ezt meg mi is. Másrészt ismerjük még azt a jelszót, hogy: „Csak a Fidesz!” Ezt a Médiatanácsnál, a médiát ellenőrző legfontosabb testületnél alkalmazta a Fidesz már 2010-ben, csak a Fidesz delegáltjai kaptak helyet, még a KDNP-nek sem adott. Ezért amikor a Médiatanácsnál szintúgy felmerült, hogy két vagy három ellenzéki tagja legyen a jövőben, akkor számomra szintén kérdéses, hogy egyébként, ha a Fidesz alatt sem volt szükséges KDNP-s tagot delegálni ‑ és a KDNP-nek ez ellen egy szava sem volt ‑, akkor miért pont most tiltakozik, hogy nekik helyük lenne egy testületben?

Tehát az én javaslatom egyébként az ‑ hogy itt nyilvánosan elkezdjük akkor a tárgyalásokat ‑, mert végül is úgy fogalmazták meg, beletettek egy csavart, hogy közösen, az ellenzéknek ezt közösen kell előterjeszteni. Tehát majdhogynem ölelkezésre is kényszerítenek minket, na de hát, itt szó sincs semmiféle nemhogy szerelemről, még érdekházasságról sem! (Derültség a TISZA soraiban.) Azt kell mondjam, hogy a nyilvános tárgyalásokat megkezdve én arra tennék javaslatokat a két fő együttes előterjesztésére, hogy mind a két főt a Mi Hazánk Mozgalom delegálja, ha már így Gulyás Gergely kezdte az élcelődést, hogy nekünk egy sem jár. Annál is inkább, mert ad 1., az elmúlt 16 évben nekik volt lehetőségük ‑ az időhúzást szolgáló, a maszatolást szolgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságába csak a Fidesz delegáltjai kaptak már megint csak helyet ‑, tehát ha 16 évig csak nekik volt, akkor a következő évek hadd legyen már a magunkfajta történészeké, hogy egy kicsit ők is kutakodhassanak végre!

Másrészt ez a javaslat most arról szól, hogy ami még titkos, azokból mi kerüljön nyilvánosságra. Amit a Fidesz, a KDNP ‑ ha nagyon jóindulatú vagyok ‑ nyilvánosságra akart hozni, azt megtehette, és azt mondták, hogy többre nincs szükség, ha szükség lett volna, megtették volna az elmúlt 16 évben, akkor most miért akarnak egy olyan testületbe bekerülni ‑ ha csak nem kerékkötőnek ‑, amely arról szól, hogy tárjunk fel újabb és újabb iratokat, ha önök egyszerűen már nem akarnak semmit feltárni? Hiszen az elmúlt 16 évben csemegéztek, mazsoláztak, leginkább titkosítottak, de ezek után nem értem, hogy mi keresnivalójuk van ebben a testületben. Tehát az én szerény javaslatom az az, hogy bízzák ránk mindkét ellenzéki történész jelölését, van kitűnő szakemberünk a területen bőven.

Másfelől viszont azt gondolom, egyetértünk abban, és örülök, hogy elfogadták a TISZA-sok is azt az elsősorban formálisan egyébként kifejezetten a Fidesztől érkezett módosító javaslatot, amit én magam is szóvá tettem, hogy nem normális az, hogy nincs nemzetbiztonsági átvilágítása, ellenőrzése hivatalosan olyan szakembereknek, akik ilyen minősített adatokhoz férnek hozzá. Tehát örülök, hogy ebben végül is kompromisszum született itt mindnyájunk körében.

De van azért, amiben még nincs kompromisszum. Idézhetném Schiffer Andrást, ahogy az általános vitában hosszasan megtettem, aki kifejtette, levezette, hogy a TISZA-s aktanyilvánosság sajnos azt jelenti, hogy, mondjuk, ha egy impexest annak idején a nyugati titkosszolgálat átállított, akkor azt bizony éppúgy nem ismerhetjük majd meg, ahogy az elmúlt évtizedekben sem, és ez bizony törvényi gátja még ezen testület munkájának is, tehát ezt törvényben mondják ki. Azon majd lehet vitatkozni, hogy milyen egyéni, speciális élethelyzetek lehetnek, amikor személyes adatokra hivatkozva vagy más miatt valamilyen iratot mégsem hoznak nyilvánosságra ezután sem, de hogy eleve törvényi gátját adják ennek, az ugyanúgy elfogadhatatlan, mint ami a leginkább elfogadhatatlan, és amire az általános vitában abszolút nem kaptam választ sajnos, az pedig az, hogy miért maradhatnak pártállami ügynökök a TISZA-kormány alatt is titkosszolgálati alkalmazásban.

Szerintem elfogadhatatlan az, hogy a törvény csak kitolja ezt a határidőt 1990-ről 2019-re, de aki 2019 után is a titkosszolgálat munkatársa maradt, úgy, hogy egykor, mondjuk, III/III-as ügynök volt ‑ tehát most a ’90 előtti múltjáról beszélünk ‑, de ha valaki még 2019 után is élvezte ki tudja, hányszoros köpönyegforgatóként az állam kegyeit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), az önök szerint ezután is titkosságot élvez. Ez semmiképp sem fogadható el a Mi Hazánk Mozgalom számára. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)