Szűcs Gábor (Fidesz)

SZŰCS GÁBOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár asszony érdeklődött, frakcióülés van, azért mentek el a kollégáim, nem kell értük aggódni. És hogy ki módosít egyik napról a másikra Alaptörvényt, szerintem ne nyissuk ki ezt a vitát, inkább térjünk át a törvényjavaslatra.

Pozitívumokkal kezdeném mindenféleképpen a bizottsági szakaszból, méghozzá azzal, hogy szeretném kifejezni elégedettségünket annak kapcsán, hogy a Törvényalkotási Bizottság ülésén befogadták és támogatták frakciónk azon módosító javaslatát, amely a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályait az új tanácsadó bizottság tagjaira is kiterjeszti. Úgy véljük, ez egy elengedhetetlen és felelősségteljes lépés a nemzetbiztonsági kockázatok hatékony kiszűrése érdekében.

További pozitívum, hogy Novák Előd javaslatát is befogadták, így két, ellenzék által delegált tagja is lehet a bizottságnak. Bár hozzáteszem, hogy három ellenzéki frakció van, de szerintem meg fogunk tudni egyezni a tagok tekintetében. A tagok pedig díjazásban is fognak részesülni Gulyás Gergely frakcióvezető úrnak a Törvényalkotási Bizottság ülésén megtett javaslata alapján. (Melléthei-Barna Márton: Nem, nem, de majd válaszolok.) Igen? Jó.

A másik viszont, amire inkább rátérnék, a párhuzamos intézmények és a függetlenség hiánya. A törvényjavaslat egészét tekintve komoly strukturális és elvi jelentőségű aggályaink vannak. Egy új bizottság felállítása álláspontunk szerint teljesen felesleges, hiszen a kommunista diktatúra hatalmi működésének feltárására már van egy működő, dedikált intézmény, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, röviden a NEB. A NEB törvény által nevesített feladata az irat-, képi és hanganyagok digitalizálása, a nyilvánosság számára történő közzététele, valamint a diktatúra működésével kapcsolatos jelentések elkészítése. A két szerv közötti legfőbb különbség a függetlenség kérdése.

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága egy független intézmény, amely közvetlenül az Országgyűlésnek van alárendelve. Ezzel szemben az új bizottság tagjait a kormány határozatban nevezné ki. Mivel ez az új szerv közvetlenül a végrehajtó hatalom alárendeltségében működne, komolyan megkérdőjelezhető a tagok objektivitása. Nem garantálható a független döntéshozatal arról, hogy kinek az aktáit javasolják végül nyilvánosságra hozni, és kiét nem. Ez a lépés egyértelműen visszalépést jelentene a jelenlegi kormánytól független szabályozáshoz képest. Az nem helyes, hogy ez a testület nem az Országgyűlés alá, hanem a kormány alá rendelt testületként működik.

És akkor nézzünk még egy alkotmánybírósági határozatot! Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az Alkotmánybíróság korábbi mérvadó megállapításait sem, amit az új bizottság munkája során nem hagyhatnak figyelmen kívül. Ez a 60/1994. AB határozat, amely világosan rögzíti, hogy az ügynökakták teljes körű nyilvánosságra hozatalának komoly alkotmányossági akadályai vannak. A feltétlen és teljes körű nyilvánosságra hozatal éppen úgy alkotmányellenes, mint a titkosítás változatlan fenntartása. A közérdek önmagában nem elégséges a nyilvánosságra hozatalhoz. A törvényhozónak a mérlegelés során tekintettel kell lennie a megfigyeltek információs önrendelkezési jogára. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)