karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Balla György (Fidesz)

2026-06-30 · 13. ülésnap · felszólalás · 10:03

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/273 Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról

Szöveg6 559 karakter · 15 bekezdés · JSON

BALLA GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzetértékelése a képviselő úrnak helyes volt, de annál kicsit bonyolultabb, mint amit hallottunk.

Először is, én most nagyon sajnálom, hogy Kapitány miniszter úr nincs itt, mert amiről most beszélünk, az sokkal inkább energetikai kérdés, mint költségvetési kérdés, még akkor is, ha tudom, hogy a Pénzügyminisztérium terjesztette elő a javaslatot.

De néhány dolgot szögezzünk le! Először is az előttünk fekvő javaslat adóemelés, egy teljesen hasonló logikára épül, mint amit mi alkalmaztunk, csak behoz még egy sávot, ami pluszadót jelent a MOL-nak.

A másik, amit le kellene szögezni, és ezért mondom, hogy elsősorban energetikai kérdés, hogy ez az adó nulla forintot eredményezne, ha bármikor is a Brent, tehát a nyugati kőolaj olcsóbb lenne, mint az orosz, tehát Ural típusú olaj. Magyarul, önök most ezzel elismerik, hogy azt, hogy a korábbi kormány Oroszországtól vásárolt kőolajat, azért tette, mert lényegesen olcsóbb ‑ lényegesen olcsóbb.

Nem voltam rest, kikerestettem, hogy az elmúlt 16 esztendőben hányszor fordult az elő, hogy az orosz olaj drágább volt, mint a nyugati. A tőzsdei árakat néztem meg. 16 év alatt kettő tucat nap volt összesen, amikor ez előfordult, kettő tucat nap, tehát 24 nap volt összesen olyan 16 év alatt, amikor az orosz olaj drágább volt.

Nyilván nemcsak a tőzsdei ár számít, amikor energiaforrást szerzünk be, hanem a szállítási költségek is. Nem kell atomtudósnak lenni ahhoz, hogy pontosan tudjuk, hogy egy csővezetékes szállítás nyilvánvalóan olcsóbb, mint egy tengeri szállítás, és ahhoz sem kell atomtudósnak lenni, hogy tudjuk azt, hogy az Adria-vezetéken érkező kőolaj szállítása a legdrágább, mert a horvátok a tranzitdíjat a többszörösére emelték az elmúlt években.

Mindezt azért mondom el, mert bár teljesen egyetértek Kapitány miniszter úrral abban, hogy diverzifikálni kell, tehát több helyről kell beszerezni energiaforrást, úgy, ahogy ezt ő is mondta, hogy mindig a legolcsóbbat kell választani. De az a helyzet, hogy a legolcsóbb mindig az orosz olaj volt, és az is lesz, egészen addig, amíg önök nem fogják támogatni azt, hogy az Európai Unió teljesen kitiltsa Magyarországról az orosz energiahordozókat. Ha ezt támogatni fogják, ha ezt elfogadják, akkor drasztikus energiaár-emelés várható.

Helyesnek tartom, hogy az extraprofitot, tehát ami az orosz és a nyugati kőolaj árkülönbözetéből származik, nem tartjuk ott a nemzeti olajvállalatnál, a MOL-nál, hanem azt a magyar költségvetés bevonja a költségvetésbe. Nemcsak azért tartom helyesnek, mert mi ezt csináltuk, hanem azért is, mert mi viszont azt mondtuk, hogy ezt az extraprofitadót nemcsak a költségvetésbe vonjuk be, hanem az úgynevezett rezsicsökkentési alapba. Tehát amit a MOL befizetett, abból mi a magyar lakosságot közvetlenül támogattuk a rezsicsökkentésen keresztül.

Sajnálom, hogy ebből a javaslatból, amely egyrészt megemeli, másrészt meghosszabbítja ‑ a meghosszabbítással egyetértek, a megemeléssel nem ‑ az extraprofitadót, önök ezt az apró mondatot, hogy ez a rezsicsökkentési alapba folyik be, elfelejtették. Szerintem ez nem helyes.

(13.50)

Kapitány úr a múltkor, amikor itt volt a parlamentben, akkor azt mondta, hogy Magyarországon a beszerzett kőolaj 90 százaléka az orosz olajból származik, és 10 százalék az egyéb, és hogy ez az arány nem jó. De hát, ha az az olcsóbb, akkor milyen arány a jó? Szerintem akkor 100 százalék lenne a jó. Tehát a diverzifikáció fontos, mert az energiának nem csak ára van, az energiabiztonsággal is foglalkozni kell. De amikor olcsóbban tudok beszerezni valamit, akkor nem érdemes máshonnan drágábban vásárolni, mert az rossz a magyar embereknek, rossz a magyar vállalkozásoknak, és rossz a magyar költségvetésnek is, államtitkár úr, gondolom, ebben egyetértünk.

A nemzeti olajvállalat, a MOL Magyarország nagyon nagy értéke. Én 1987-ben kerültem a Kőolajkutató Vállalathoz Szolnokon. Akkor még nem volt MOL, akkor OKGT-nek hívták a mai MOL elődjét, és akkor az OKGT egy volt Közép-Európa olajvállalatai közül. Ma pedig a MOL a legnagyobb közép-európai olajvállalat. A legnagyobb, aminek több konkurense van nyilvánvalóan. Vagy fordítsuk meg inkább: a Shell legnagyobb konkurense Közép-Európában a MOL. Minden olyan lépés, amely a MOL létét veszélyezteti, az Magyarországnak, a nemzeti olajvállalatnak és nekünk, mindannyiunknak káros, a Shellnek meg hasznos.

Amiért nem értek egyet az adóemeléssel, az pontosan ez. Patikamérlegen számítottuk ki, hogy mennyi az az elvonás, amit a MOL valódi extraprofitként tud befizetni, és ami az olajvállalat működését, sőt terjeszkedését nem veszélyezteti. Kicsit aggódom. Nem állítom biztosan, de kicsit aggódom, hogy ez a lépés már felborítja a mérleg serpenyőjét. Ezt az is bizonyítja, hogy önmagában a hírre, amikor társadalmi vitára bocsátották ezt a javaslatot, akkor a MOL tőzsdei árfolyama jelentősen csökkenni kezdett. Nyilván a piac beáraz minden ilyen intézkedést. Érdekes módon a Shellé nem, de hát ez nem meglepő, mert a Shellt nem érinti.

Azért is örülnék, ha itt lenne Kapitány miniszter úr, mert szemtől szemben sokkal szívesebben mondanám neki, amit mondok, de hát így is kénytelen vagyok elmondani. Az ő vagyonnyilatkozatából egyértelműen kiderült az, hogy rendelkezik 6 milliárd forintnyi Shell-részvénnyel ‑ amiért megdolgozott. Nem akarok a zsebében vájkálni egy percig sem. (Moraj a TISZA soraiban.) Ő megdolgozott, és amennyire egy BlackRock és Vanguard által tulajdonolt multinacionális cégnél lehet, biztos vagyok benne, hogy teljesen tisztességes módon dolgozott meg. Meg is érdemli, sikeres üzletember, legyen neki 6 milliárd forint értékű részvénye. De azért feltenném azt a kérdést, hogy ha a miniszter úr a Shelltől nem a magyar kormányba érkezett volna, hanem a BP-hez, ami a Shellnek egy másik jelentős vetélytársa, akkor a BP-nél megengednék-e neki azt, hogy egyébként Shell-részvényeket birtokoljon. Egész biztosan nem.

Úgyhogy én azt tanácsoltam volna a miniszter úrnak, ha itt van, hogy azért, hogy bármiféle bírálatot, vádat elkerüljön, néhány egyszeri, egyszerű tőzsdei manőverrel a Shell-részvényeit a nemzeti olajvállalat részvényeire váltsa át, ugyanúgy 6 milliárd értékben, ugyanolyan nagyságrendben. Legyen vagyonos ember, de azt gondolom, hogy mindannyiunk számára, mindenki számára, leginkább az ő számára sokkal jobb lenne, hogyha a nemzeti olajvállalatban birtokolna ilyen nagyságrendű részvényt, mintsem a nemzeti olajvállalat konkurensében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Balla György — 2026-06-30, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-94.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-13-94,
  title = {Balla György — 2026-06-30, felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-94.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}