karzat
Szinkron2026-08-19 12:40

Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

2026-06-30 · 13. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 11:43

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/273 Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról

Szöveg10 366 karakter · 14 bekezdés · JSON

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden összefoglalva az a lényege ennek a javaslatnak, hogy ez év július 31-éig a Brent- és az Ural-árfolyam különbözete esetén 5 dollárig adómentes, öt dollár felett pedig az 5 dollár feletti részre 95 százalék a különadó mértéke. Ez augusztus 1-jétől ‑ javítsanak ki, ha tévedek ‑ úgy módosul, hogy csak 2 dollárig adómentes, a 2-5 dollár közöttire 50 százalék, az 5 dollár feletti részre még pluszban 95 százalék az adó mértéke. Ha csak ennyi lenne a lényeg, akkor azt mondhatnám, hogy ki van pipálva, támogatható.

Igen ám, csak azért érdemes, ha már a MOL szóba kerül, akkor itt néhány olyan dologra kitérni, amit egyik előttem felszólalótól sem hallottam, különös tekintettel, mondjuk, a MOL vezetésére és a folyamat másik végpontjára, a MOL-kiskerüzletágra. Néhány évvel ezelőttől kezdve van némi rálátásom, nem közvetlen, hanem közeli, de közvetett rálátásom arra, hogy a MOL felső vezetése hogyan zsigereli ki a kiskereskedelmi ágazatot, magyarul, a benzinkutakat, amelyek ugyan a nagy tortából csak egy szeletet jelentenek, egy kisebb szeletet, tisztelt képviselőtársaim, mert nem ebben van a vitamin, itt a big biznisz a kutatásban, kitermelésben rejlik, de mindannyian, mi mindannyian is a kiskerüzletággal, a MOL-kutakkal találkozunk, a MOL-kutak kapcsán érintkezünk, találkozunk legközvetlenebbül ezzel a kétségkívül sikeres magyar vállalattal.

Nos, nagyon fontos persze az állami adóbevételek maximalizálása. Nagyon fontos reagálni arra, hogy jelenleg is 16-17 dollár az árfolyam-különbözet a Brent- és az Ural-árfolyamok között, de azért felmerül néhány, józan paraszti észből vagy logikából fakadó kérdés: mi történik akkor ‑ az árfolyamok tulajdonsága, hogy rövid idő alatt nagyon hektikusan, higanyszerűen tudnak változni, mozogni, mi történik akkor ‑, ha tartósan 2 dollár vagy az alatti lesz a különbözet, tehát az adómentes sávban marad a különbözet, akkor erre az esetre is érdemes lenne gondolni, hogy egy elvárt minimumadót határoznának meg önök a MOL terhére, a központi költségvetés javára. Előállhat egy ilyen helyzet is.

(13.30)

Senki nem tudja felelőssége tudatában kijelenteni, hogy nem áll be tartósan két dollárra vagy az alá. Akkor gyakorlatilag ez az adóbevétel kiesik, és akkor egy óriási lyuk tátong majd a magyar költségvetésen. Tehát érdemes lenne ezekre a nem várt, jelen állás szerint csekély valószínűségű eseményekre is fölkészülni.

Aztán nem látok védelmet a tekintetben, hogy valami megakadályozná a MOL-t abban, hogy áthárítsa ezt a fogyasztókra. Vagy esetleg én olvastam rosszul a javaslatot, vagy hiányosak az ismereteim ‑ akkor vitassuk ezt meg! Mert ide (Mutatja.), a nyaki ütőeremre akár a rozsdás, akár a borotvaéles bökőt, hogy meg fogják csinálni, és akkor nemhogy a 480 forintos vagy az 580 forintos benzinárról fogunk beszélni, hanem akkor megint elindulunk majd a 2 euró fölötti üzemanyagárhoz, vagy majd a 2 euró 50 centhez, és akkor majd ennek nem lesz vége. Én nem látok áthárítással szembeni védelmet egyáltalán. És a célhoz kötöttség, a felhasználás ‑ mi lesz ezzel a lóvéval? Azt se látom!

Tehát itt azért ez, ha nem is ezer, de legalább három-négy sebből vérzik. És mindezeket úgy vetem fel, hogy ebédidő előtt vagyok, meg ma még csak két kávét ittam, annyira nem erőltettem meg magam. Mik lesznek itt a védelmi vonalak? Hogy védik a fogyasztókat? Mi lesz a befolyó pénzek felhasználásával? Bekerül a nagy közösbe, és akkor majd elköltik valakik valamire? Ahogy elnézem, önök is egy abszolút hipercentralizált rendszert készülnek kialakítani vagy elfogadni. Ez a Fidesz esetében Orbán Viktor volt, az önök esetében pedig Magyar Péter miniszterelnök úr. Majd ezt is egy szűk kör fogja eldönteni? A Rezsivédelmi Alapba kerül be? Ha nem, akkor mi várható majd a lakossági gázárak és a lakossági áramárak vonatkozásában 2027. január 1-jétől vagy esetleg ennek az évnek a második félévében? Akkor mégiscsak emelkedni fognak a lakossági gázárak és áramárak? Nem állítom azt, hogy emelkednek, és még csak kérdésben sem fogalmazok meg sunyin állításokat, kérdezem! Mert ha a Rezsivédelmi Alapból ez kiesik, akkor vagy máshonnan kell elvonni pénzt ‑ én nem vagyok közgazdász, csak egy józan parasztember ‑, vagy akkor elengedik majd a gázárakat és az áramárakat. És az áthárítással kapcsolatban mi a helyzet?

Ha már itt az előbb fölvetettem, meg önök itt nagyon büszkék a kétségtelenül nagyon színes, netflixes Tisztítótűz hadműveletre, meglátjuk majd a hatékonyságát, ugye, beszélni fekve is lehet, majd a gyakorlat mutatja meg, hogy ez mennyire lesz hatékony: olajtársaságnál tűzről beszélni több mint veszélyes és felelőtlen dolog, nyilván nem szó szerint, hanem átvitt értelemben beszélünk, de azért mintha talán a MOL felső vezetése kapcsán felmerültek volna, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt tíz esztendőn belül vagy rövidebb időtávban legalább 10 millió eurós vesztegetésgyanús ügyek egy szomszédos ország politikai felső vezetése irányába. Én hallottam olyat ‑ bizonyítékom nincs rá, ne is kérjék! ‑, hogy a MOL vezetőit 2022-ben szorították ezzel, szándékosan nem akarom a „fenyegetés” vagy a „zsarolás” szavakat használni, mert közgazdász nem vagyok, jogász viszont igen, nagyon megválogatom a szavaimat, hogy ha bizonyos dolgokat tesz, nem tesz, vagy nem tűr el, akkor lehet, hogy megvizsgálják a szomszédos ország elfogatóparancsának időszerűségét. Nagyon finoman, már-már vállalhatatlanul finoman fogalmaztam.

Nem tudom, mi a helyzet ezzel, és nem akarom idehozni a MOL első számú vezetőinek becenevét, mert nem akarok dehumanizálni, megalázni és sérteni senkit, főleg, hogy nincs itt, és nem tudja magát megvédeni, de azért az is biztos, hogy egyfelől érdekünk, hogy a MOL terjeszkedjen. Én annak is örülnék, ha nemcsak Szerbia irányába terjeszkedne, hanem szerte Európában; ebben érdekeltek vagyunk. Hogy milyen felső vezetéssel, milyen személyi összetétellel, az már egy másik kérdés, ha már a Tisztítótűz hadművelet ennyire fontos önöknek. Vagy majd ez a nagy lendület megáll, valahol valamilyen alkuk oltárán sikerül ezt esetleg majd önöknek is feláldozniuk, mert azért a valóság meg a gyakorlat az egészen más, mint az elmélet.

És akkor hadd szóljak néhány szót a kiskerüzletágról! Az elmúlt években soha nem hallottam egyetlen képviselőtársamtól sem ‑ ez magam felé is kritika ‑, hogy bárki a zászlóshajóval, a legfontosabbakkal, a MOL-kutak üzemeltetőivel foglalkozott volna. Szerény ismereteim szerint szinte mindegyik, akár multicég, akár a MOL-hoz képest csekély súlyú cég jobb, kulturáltabb, korrektebb feltételeket kínál a benzinkutak partnereinek, az üzemeltetőknek, tehát magyarul, akik a kis kutakat viszik, mint a MOL, képzeljék el, olyan pénzeket hajlandók kifizetni. És ez húsz év alatt zuhanórepülésbe fordult át. Húsz évvel ezelőtt egy tisztes, megkockáztatom, hogy felső középpolgári életminőséget és egzisztenciát biztosított, vagy még esetleg attól is jobbat akár egy MOL-kutat üzemeltetni. A felső vezetés ‑ és nem feltétlenül az első számú vezetőre gondolok, hanem más személyekre, egy kicsit alacsonyabb szinten lévőkre ‑ gyakorlatilag lefejtette a rendszerből a hasznot, és szinte megalázó kávépénzekért, éhbérekért robotoltatják a kutak üzemeltetőit. Állandó a munkaerőhiány. Ha a munkaügyi hatóságok betartanák betű szerint a törvény előírásait, óriási ordítás és visítás lenne, tisztelt képviselőtársaim! Nemcsak a minőségi vagy a mennyiségi munkaerő hiánya miatt, hanem mert azokkal a feltételekkel nem lehet normálisan üzemeltetni. Annyira gyalázatosan megvasalják a kutakat, a kutak üzemeltetőit, hogy már az sem igaz, hogy éppen mindig annyi vért csapolnak le belőlük ‑ a szó átvitt értelmében ‑, hogy még megérje felkelni másnap is és elindulni dolgozni.

Tehát ez ügyben, ha kell, állami közrehatással, a Tisztítótűz egy mellékága vonatkozásában legyenek szívesek rendet tenni, mert még a MOL-nak is maradna bőven haszna ‑ én nem a MOL ellen, épp ellenkezőleg, a MOL érdekében beszélek ‑, hogy megérje üzemeltetni a MOL-kutakat. Vannak, akik úgy tudnak boldogulni, hogy három, négy, öt vagy esetleg annál több kutat ‑ ha ez egyáltalán még lehetséges ‑ üzemeltetnek, akár szélesebb vagy nagyobb földrajzi területen belül.

Néhány évvel ezelőtt, talán öt- vagy hatéves távlatban társadalmi kapcsolataim révén az jutott a tudomásomra, hogy egy nem éjjel-nappali kút esetében, hogy konkrét példát is mondjak, reggel 6-tól este 10-ig nyitva tartó kút esetében már akkor is bőven nettó egymilliárd forint feletti éves forgalom esetén talán 300-400 ezer forintja maradt az üzemeltetőnek az egész bulin úgy, hogy extrém felelősséget visel. Tehát az a napi szinten lábon kihordott agyvérzés, infarktus és embólia így együtt. És ezért kap annyit, hogy ha kiszámolja, akkor mindegy, ha elemet tesz a tévé távirányítójába otthon és nézi a tévét, meg beleugrik a papucsba, mert akkor abból kisebb a kockázat. Elképesztő! Úgy, hogy mindez a 2005 és 2010 közötti időszakban, talán még 2010 és ’15 között is nagyságrendekkel jobban megérte.

Tehát ne csak az adóbevétel-optimalizálására figyeljenek, hanem a kiskerrendszerre is, tisztelt államtitkár úr! Mert a magyar lakosság 98 százaléka mégiscsak a MOL-kutakon keresztül ismeri a MOL-t. És biztos vagyok benne, hogy ha esetleg ez a felszólalásom kavar bármilyen port is ‑ nyilván engem fognak majd lehordani mindennek, én megalapozatlanul nyilatkozom, meg majd mindenféle baromságot kitalálnak ‑, beszélgetek MOL-kutakon dolgozókkal, beszélgetek MOL-kutakat üzemeltetőkkel, és ez a helyzet.

És nem akarok itt más cégeknek ingyenreklámot csinálni, de vannak olyan kúthálózatok, nagyságrendekkel gyengébbek, kisebbek, mint a MOL, hogy sokkal tisztességesebb feltételekkel foglalkoztatják, szerződtetik a partnereket, és ezért a partnerek is sokkal korrektebb feltételeket tudnak biztosítani a munkavállalóiknak. Mert nem az olajfúró tornyok meg a kutatások, fejlesztések kapcsán találkozunk a MOL-lal, bár az a pénz nagyobb része. Úgyhogy tényleg nemzeti kincs, nemzeti érdek, kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt is áll nagyon helyesen a MOL; én pontosan a MOL megerősítése érdekében fogalmaztam meg ezt a néhány gondolatot. Talán önök képesek lesznek majd ezen változtatni. Hogy a szomszédos országból származó régi elfogatóparanccsal meg mi lesz, azt majd eldöntik az erre feljogosított szervek. Köszönöm szépen.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Apáti István — 2026-06-30, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40. https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-90.html
BibTeX
@misc{karzat-43-felszolalas-13-90,
  title = {Dr. Apáti István — 2026-06-30, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl43/felszolalas/13-90.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 12:40},
  year = {2026}
}