Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor 2016-ban lemondtam az országgyűlési képviselői mandátumomról Schiffer Andrással egy időben, mert akkor úgy tűnt, a magunkfajta idealistáknak nem volt helyük az akkori politikában, nos, akkor az utolsó parlamenti felszólalásomat így kezdtem, idézem: Az úgynevezett ügynöklistákat is tartalmazó állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló, Schiffer András által jegyzett törvényjavaslattal egy problémám van, hogy nem nekem jutott eszembe a benyújtása. Persze szégyenkeznem sem kell a tétlenség miatt, hiszen Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal közös javaslatunk vezetett legközelebb a sikerhez ‑ a Fideszben 55-en voksoltak a frakciófegyelemmel szemben 2011. december 23-án egy általunk kért név szerinti szavazáson, ami akkor még létező műfaj volt ‑, amikor a Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötelező feladatául szabtuk volna, hogy nevezze meg és tegye közzé a BM volt Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége hivatásos, nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyét, ügynökeit, továbbá a katonai hírszerzés állományát és hálózatát.

Tisztelt Országgyűlés! Úgy illő, ha Schiffer András neve elhangzik ma itt, hiszen a NER-rel szemben ő küzdött a legtöbbet az állambiztonsági múlt átláthatóvá tétele érdekében. Tucatnyiszor nyújtott be precíz parlamenti indítványt is a titkosítások feloldása érdekében, amelyet a Fidesz mindannyiszor leszavazott, ha volt Nemzeti Emlékezet Bizottság, amelyet az időhúzás és a felelősség áthárítása érdekében hoztak létre, ha még csak az sem volt. Nemhogy nem támogatta ezt a Fidesz, hanem keresztbefeküdt, és olyan álságos érvekkel próbálta ezt megakadályozni, amilyeneket ma is láttunk.

(12.30)

Például a KDNP vezérszónokától hallhattuk, hogy nem gondoltunk azokra a drogkereskedő hálózatokra, amelyek iratainak nyilvánosságra hozatala nagyon veszélyes dolog. Csak azt nem tette hozzá, hogy 1990 előtti kábítószer-terjesztő hálózatokról beszélünk. Most komolyan, azt még mindig titkolni kell? Még mindig nem tudták azokat feltárni? Még mindig nyomozgatni kell 1990 előtti kábítószer-terjesztő hálózatok ügyében? Olyan álságos kifogásokat hallhattunk, és annyiféle műfaja, módszere volt itt, hogy hogyan működtek a lebeszélő emberek az állambiztonsági múlt nyilvánosságra hozataláról, hogy erről most kár is hosszasan beszélni.

Beszéljünk inkább Schiffer Andrásról, hiszen ő volt az, aki korántsem elégedett; ő az, aki korántsem elégedett a TISZA mostani törvényjavaslatával sem. És akkor most, úgy látom, egy kicsit az arcukra fagy már a mosoly (Derültség a kormánypárt soraiban.), mert most önök következnek. Engedjék meg, hogy képletesen szót adjak most Schiffer Andrásnak; idézem azt a minapi Facebook-bejegyzését, melyben rávilágít a Kapitány István-féle globalista-atlantista körök lobbijára (Moraj és derültség a kormánypárt soraiban.), hogy a TISZA-s aktanyilvánosság a jövőben azt jelenti, ha mondjuk, egy impexest ‑ hadd idézzem: ‑, ha egy impexest annak idején… (Közbeszólások a kormánypárt soraiból.) Most nem szólalhat meg Schiffer András? Ne háborogjanak! Szólaljon meg, megérdemli! Egy tisztességes baloldali politikus volt. Tehát a TISZA-s aktanyilvánosság szerinte azt jelenti, hogy „ha mondjuk, egy impexest annak idején egy nyugati titkosszolgálat átállított, azt bizony éppúgy nem ismerhetjük majd meg, ahogy az elmúlt évtizedekben sem”.

Vezérszónoklatomban egyébként több kritikát megfogalmaztam az önök előterjesztésével kapcsolatban, például, hogy akik még 2019 után is egykori pártállami ügynökként bent maradtak a titkosszolgálat alkalmazásában ‑ 2019 után is! ‑, az önök szerint ezután sem lesz probléma, tehát csak kitolták a határidőt 2019-ig. Aki ezután is, még akár a jövőben is, egykori III/III-as spicliként, mondjuk, az önök alkalmazásában áll, továbbra is újabb titkosszolgálati feladatokat látván el, azoknak az iratait, még a korábbiakat sem lehet nyilvánosságra hozni; hát már mégiscsak az önök embere ‑ most már.

Tehát mondtam bőven kritikát, ahogy azt is ‑ egyet még azért kiemelnék, mert úgy tűnik, nem nagyon hallják meg ezeket ‑, például azt, hogy a bizottság egy ügynökakta minősítését, titkosságát nem oldhatná fel, csak javaslatot tehetne a minősítés feloldására, amit a minősítőnek kellene megvizsgálnia és eldöntenie, hogy végül is szeretné, vagy nem. Tehát ez a bizottság, amiről annyit vitatkozunk, hogy miért egypárti ‑ ugyanúgy, mint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága volt ‑, ennek valójában azért a hatásköre is meglehetősen korlátozott. Végső soron a kormányzat, végső soron Magyar Péter dönti el már megint, hogy mi kerülhet nyilvánosságra és mi nem. Valahonnan ismerős azért ez a rendszer, nem?

No, de térjünk vissza Schiffer Andráshoz, hiszen hadd idézzem akkor most néhány percben őt:

„A TISZA T/274. számon előterjesztett törvényjavaslata messze nem hozza ‑ még ‑ el az aktanyilvánosságot, hanem csak módosítgat egyet a D-209-es botránnyal megalkotott 2003. évi III. törvényen: létrehoz egy Bizottságot, ami majd jól megvizsgálja, amit meg kell ésatöbbi. Tíz évvel ezelőtt úgy jöttem el a Házból, hogy a T/9328. számon előterjesztett, aktanyilvánosságot és lusztrációt tartalmazó törvényjavaslatommal 12. alkalommal hajtott el Péter Magyar aktuális pártja. Akár azt is megtehette volna az új kétharmad, hogy a korabeli javaslatomat, amit aztán dr. Keresztes László Lóránt is számtalan alkalommal benyújtott, leporolja, nevére veszi. Igazából egyetlen magyarázat sem hangzott el, hogy miért nem megfelelőek a korabeli ellenzék által készre hozott aktanyilvánossági törvényjavaslatok, miért kell előbb bizottságosdit játszani. Legyünk méltányosak, tényleg lehet, hogy a végén ‑ a kormányhatalom birtokában ‑ egyszerűen jobb minőségű szabályozással fognak megörvendeztetni mindannyiunkat, mint amilyennel annak idején ellenzékből házaltam. Van azonban a TISZA-javaslatnak egy izgalmas pontja. … Mező Gábor, dr. Borvendég Zsuzsanna és Novák Előd figyelmébe!” ‑ írja Schiffer András. Folytatom az idézetet:

„A T/9328. sz. törvényjavaslatom a titkosítás fenntartását külpolitikai szempontból a következők szerint engedte volna meg” ‑ nem könnyű jogi szöveg következik, de azért a jegyzőkönyv számára elmondanám; kicsit megtornáztatom a gyorsírókat, ha már ilyen világbajnoki címeket hoznak az Országgyűlésnek.

A 2. § (2) bekezdés szerint „Az e törvény hatálya alá tartozó iratokban található adatok közül annak a minősítése tartható fenn, amely a külön törvényben a minősítéshez meghatározott feltételeknek megfelel, és az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 2015. december 31-én hatályos 12. § (5) bekezdése szerinti külön jegyzéken szerepel és az azt jogszerűen birtokló szerv törvényben meghatározott feladatai ellátásához rendszeresen és elengedhetetlenül szükséges, a titkos információgyűjtés nyilvánosságra korábban nem került olyan eszközének vagy módszerének felfedéséhez vezet, amelynek megismerése bizonyíthatóan sértené Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit, nyilvánosságra kerülése bizonyíthatóan sértené Magyarország a határain kívül élő magyarokért viselt felelősségének érvényesítéséhez fűződő érdekeit, vagy nyilvánosságra kerülése bizonyíthatóan sértené Magyarország nemzetgazdasági érdekeit.” Ez Schiffer András javaslata volt. Elég precízen kidolgozta, felelősen, nem egy demagóg, populista javaslat volt. Na, de folytatnám a Facebook bejegyzését; már a vége felé járunk, nem kell sokáig elviseljék az ő hangját, de azért mégsem tudják őt teljesen kitiltani.

A 2003. évi III. törvény 2. § (3) bekezdés e) pontja ennél jóval megengedőbb: „Fenntartható továbbá az 1. § (1) bekezdése szerinti iratokban található azon adat minősítése a Mavtv. alapján, amely nyilvánosságra kerülése nyilvánvalóan vagy kimutathatóan sértené Magyarország és más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését. S itt jön a TISZA-javaslat, ami az előbbiből a ’más állam közötti viszonyt, vagy károsítaná Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítését’ szövegrészt kiszedi és beteszi a helyére a következőt: ’valamely európai uniós, illetve EGT-ben vagy NATO-ban részes tagállam közötti viszonyt’. Azt most egy pillanatra tegyük zárójelbe, hogy Magyarország külpolitikai céljainak érvényesítése, mint olyan, kapásból ’kuka’. A tiszás aktanyilvánosság ezek szerint azt jelenti: ha mondjuk egy impexest annak idején egy nyugati titkosszolgálat átállított, azt bizony éppúgy nem ismerhetjük majd meg, ahogyan az elmúlt évtizedekben sem. Ügyes!” ‑ írta tehát Schiffer András.

Köszönöm a figyelmet, az ő nevében is. A taps őt illeti. (Szórványos taps az ellenzéki oldalról.)