Gulyás Gergely (Fidesz)

GULYÁS GERGELY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Én csak választ ígértem képviselőtársamnak.

Tehát először is a 2010 utáni időszakban az LMP volt, ami ezt a kérdést előhozta, és addig volt ez a kérdés éles, amíg a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényt az Országgyűlés 2013-ban el nem fogadta. Ezt megelőzően én az LMP ilyen előterjesztését támogattam, tehát a frakciómmal szemben is megszavaztam. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának megalakítását követően viszont egyértelműen benne van a jogszabályban, hogy az 1944. december 21. és 1990. május 2-a közötti időszak irat-, kép- és hanganyagainak nyilvánosságra hozatala ennek a testületnek a feladata, és a Nemzeti Emlékezet Bizottságának az elmúlt évtizedes tevékenysége szerintem kifejezetten elismerésre méltó ebből a szempontból. Javaslom képviselőtársaimnak, különösen azoknak, akik e kor iránt és e kor állambiztonsági munkája iránt érdeklődnek, hogy ezeket a kiadványokat, többkötetes műveket vegyék maguk elé és tanulmányozzák. Szerintem ez jó példa arra, hogy ez a fajta múltfeltárás kifejezetten eredményes is lehet.

Ami a mostani javaslatot illeti, szeretném jelezni, hogy például Schiffer András véleménye szerint lényegesen kevesebb az önök javaslata, mint a korábbi. Azt a tévedést szeretném eloszlatni, mert mintha egy ilyen áthallás lett volna abban, amit képviselőtársam elmondott, hogy nincsenek olyan értelemben ügynöklisták, amit önök most nyilvánosságra hoznak, és abban lát neveket, akik ügynökök voltak. A kommunista állambiztonsági szervek tevékenységének van egy iszonyatos méretű irattömege, ami a lenyomata, és aminek a nagyon nagy része a levéltárban, tehát az Állambiztonsági Levéltárban található. Gyakorlatilag ez a törvényjavaslat, most túl azon, hogy bizonyos minősítések fenntarthatóságát megváltoztatja, tehát bizonyos minősítéseknél lehetővé teszi a hozzáférést, nem lesz drámai. Tehát nem akarom látványpékséggel vádolni sem az előterjesztőt, sem az ezt most megvitató és támogató képviselőket, de szeretném jelezni, hogy önmagában az, ami most a minősítések feloldásánál történik, nem fog ezer oldalakat megnyitni.

Annak, hogy önök milyen szervezetben kiket neveznek ki, és ők milyen erőforrással rendelkeznek a még mindig feldolgozatlan irattömeg egy részének a feldolgozására, annak ebből a szempontból nagyobb jelentősége van. De ez egyébként folytatása annak a munkának, ami a Nemzeti Emlékezet Bizottságában már megtörtént. Ezért nem is teljesen értem, hogy miért nem hozzájuk telepítjük ezt a feladatot akár úgy is, hogy többletforrást vagy akár több tagot az új Országgyűlés is delegálhatna ebbe a szervbe.

Remélem ‑ igyekeztem legalábbis ‑, hogy válaszoltam a kérdésére. Még annyit hozzátennék, mert rosszindulatúnak tartottam a megjegyzést, hogy én azt értem, hogy önök az Orbán-kormánnyal szemben jöttek létre, és kritikusak a korábbi miniszterelnök és házelnök elmúlt évekbeli vagy akár évtizedekbeli tevékenységével kapcsolatosan. De eddig úgy gondoltam, hogy abban azért konszenzus van a Házban, hogy a nyolcvanas évek végén a Fidesz megalakítása és az ezt követő éveknek az a tevékenysége, amely a diktatúra időszakában a demokrácia létrejöttét szolgálta, egy valódi totalitárius diktatúra időszakában a demokrácia létrejöttét szolgálta, mindenki részéről egy elismerésre méltó tevékenység, és elismerésre méltó, aki egyébként annak idején ebben részt vett. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)