Néher András (TISZA)

NÉHER ANDRÁS (TISZA): (Jelzésre:) Itt, lenn, igen. Köszönöm szépen a szót, alelnök úr. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Latorcai képviselő úrnak mondom, hogy ne akarják felpuhítani a törvényt. Kérem, ez egy régi tartozás, önök is nagyon jól tudják, és az előttem szólók már kifejtették, hogy miért.

1990-ben a Fidesz ezzel kampányolt. (Gulyás Gergely Héjj Dáviddal beszélget.) Egyébként nincs itt Németh Zsolt, de ő tagja az Országgyűlésnek 1990 óta, ő ezt meg tudja mondani, illetve Horváth László is, akinek Gulyás Gergely egyébként pont a helyén ül most. Sajnálom, hogy nincs itt. Ő ’90-ben az SZDSZ színeiben került be, ’92-ben meg átült a Fideszbe, és azóta ül itt. Ők ketten vannak itt a legrégebb óta. De egyébként Zsigó úr, aki sajnos nincs itt, ő is meg tudja mondani, mert ’91 óta ő is a Fidesz tagja, meg a Balla úr is, aki meg ’89 óta a Fidesz tagja.

Nekem az a kérdésem, hogyan történhetett meg az, hogy a Fidesz ezzel kampányolt 1990 körül, meg azóta is, és most pedig egy 180 fokos fordulat van az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában, és itt a teljes nyilvánosságra hozatalra szeretném helyezni a hangsúlyt. Ellenzékből harcoltak a szocialisták ellen, de sem ’98 és 2000 között, sem 2010 óta nem került elő a teljes nyilvánosságra hozás igénye, pedig kétharmad volt rá.

Az előző felszólalásomban kifejtettem, hogy a Fidesz elkezdte, a TISZA megcsinálja. Én akkor szeretném ezt a hatékonyságot egy kicsit magasabb szintre helyezni. A Fidesz kampányolt vele, betette a fiókba, és akkor most a Fidesz után a TISZA előveszi és megcsinálja. (Felmutat egy iratot.) Azon nem lepődtem meg egyszer sem, hogy a szocialista kormányok rendre elutasították azt, hogy az Országgyűlés tárgyalja a teljes átláthatóságot az ügynöktörvényeknél, de az jobban zavar, hogy ’98-2002 között meg 2010 után a Fidesz ezt nem vette napirendi pontra, pedig 2002 és 2010 között a Fidesz foggal-körömmel harcolt érte ellenzékből. Ekkor történt a D-209-es ügy, amit Gulyás kolléga már említett. Csak szólok, hogy ez 2003-ban volt, és akkor MSZP-s kormányunk volt. Tehát a 2003-as ÁBTL-törvénnyel, amit most fogunk módosítani ‑ ez egy MSZP-s kormány által benyújtott törvény ‑, nem jó flexelni! (Derültség a TISZA soraiból.)

A mostani, 2017-es törvény ‑ (Gulyás Gergely Héjj Dáviddal beszélget.) még mindig nem figyel! ‑, a ’17-es törvény az állambiztonsági ügynökök listáját kutathatóvá teszi. Igen, az érintett betekinthet, de nem hozható nyilvánosságra. Ez egy felpuhított változat. És hogy egy kicsit konkrétabban is megvilágítsuk a teljes átláthatóságot, hogy egyébként miről beszélünk: 2019 novemberében történt, hogy a Fidesz huszadjára leszavazta azt, hogy megtörténhessen a teljes betekintés az ügynökaktákba. Tehát kilencévnyi kétharmad arra volt elég, hogy körülbelül évente kétszer nagy átlagban leszavazhassanak.

Itt az a kérdés, hogy kit kell ennyire védeni. Egyébként legutoljára 2025 februárjában döntött úgy a bátor 135 ember, hogy ne vegye az Országgyűlés napirendi pontra és vitára se a teljes átláthatóságot. Mondanám, hogy érteni vélem, hogy Kövér László vagy maga Orbán Viktor miért szavazhatta le a kérdést, de Gulyás Gergely miért szavazott rendre ellene? (Gulyás Gergely közbeszól.) A teljes átláthatóság kapcsán igazándiból az érdekelne, a befolyását tudta volna arra használni, hogy a teljes átláthatóság megtörténjen, és ne pedig a felpuhított 2017-es törvény menjen át. De mondanám azt, hogy igazán… (Gulyás Gergely a helyére megy. ‑ Gulyás Gergely jelzésére:) Jöhet! Elmondja, tökéletes! Köszönöm szépen. Ezt akartam kérdezni, hogy melyik politikus élt a hatalmával, hogy a teljes átláthatóságból a mostani, 2017-es felpuhított változat lett. Köszönöm, ha ezt tisztázza.

Novák képviselőtársunk mindig azzal zárja a felszólalását, hogy „Hazámat szolgálom!” Rendben van. Remélem, a teljes frakció a teljes átláthatóság mellett fog szavazni, és a TISZA-val együtt szavazzák meg a T/274. törvényt. Köszönöm szépen. (Taps a TISZA soraiból.)