Szalai Piroska (Fidesz)

SZALAI PIROSKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. (Feltűzi a mikrofont.) Elnézést. Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Szeretnék még egy aspektust behozni megint, a lakosság és a fogyasztók aspektusát. Alapvetően azért azt bizonyára tudják, lehet, hogy az egész védett ár dolog az Európai Unió országajánlása szerint a piacot torzítja, és ezt hallottuk a bevezetőben is miniszter úrtól, és az is lehet, hogy költeni kellett akkor, amikor magasabb volt jóval a védett árnál az üzemanyagok fogyasztói ára, ezt meghallottuk képviselő úrtól igazából, és említette, hogy 50 milliárd forintot számoltak összességében a költségvetés terheként.

(12.10)

De mi ezt az 50 milliárd forintot, illetve amennyit éppen kellett rá költeni, már az elején is mondtuk, hogy a multik különadójából kívántuk finanszírozni, amire az Európai Unió országajánlása szintén azt javasolja, hogy ki kell vezetni. Tehát akkor nem lesz rá forrásunk, ha a multik különadóját kivezetjük.

Viszont mi lett a hatása? Miért is volt fontos nekünk az, hogy a védett árat bevezessük? Azért, mert márciusban, áprilisban és májusban az infláció Magyarországon alacsonyabb volt, mint az euróövezet bármely országában. Az Európai Unió az élelmiszer, illetve a járműüzemanyagok inflációját külön is hírlevelekben közli azokban az időszakokban, amióta ilyen jelentős inflációs emelkedés és csökkenés történik. Az üzemanyagok tekintetében Málta után ‑ Máltán volt összesen 0-s inflációja az üzemanyagoknak ‑ az üzemanyagok és kenőanyagok árucsoportja tekintetében a második legkisebb volt Magyarországon az infláció a védett ár hatására, míg Lengyelországban, amit az előbb példaként hoztak, ott is sokkal magasabb. Míg nálunk 2 százalék a magyar fogyasztók, tehát a magyar rendszámú autók, autósok inflációja ‑ sőt, márciusban mínusz 3 százalék volt, áprilisban 0,1 százalék, de most, a tegnapi friss adatok szerint májusban is 2 százalék ‑, addig Lengyelországban, az utánunk következő legalacsonyabb inflációjú országban 12 százalék fölötti; de ha Csehországot nézzük, ott 26,2 százalék, ha Romániát nézzük, akkor 30,8 százalék, tehát egyharmadával nőtt az infláció alapvetően náluk.

Ez okozza azt, hogy nálunk a teljes infláció ‑ nem az üzemanyagoké meg az élelmiszereké, hanem a komplett, teljes infláció ‑ jóval alacsonyabb, mint ahogy az előbb mondtam, mint az euróövezet átlaga, az egyik legjobb az Európai Unió országai közül, jóval alacsonyabb az átlagnál. Ez jelenti azt, hogy emellett van egy másik tény is: ma Magyarországon a nettó kereset, a nettó átlagkereset és mediánkereset növekedése is 11 százalék fölötti. A kettő egyenlege alapvetően azt jelenti, hogy 10 százalék környéki reálkereset-növekedésünk van. Ha Lengyelország példáját nézzük, ott a nettó kereset növekedése 6 százalék alatti, és mellette egy nálunk sokkal nagyobb inflációval bírnak. Tehát a környezetünkben utánunk következő legjobb országban is igaz, hogy össze nem mérhető a magyar reálkereset-növekedéssel az ő emelkedésük és növekedésük.

Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy az első félévben, kimondhatjuk, hogy igenis minden foglalkoztatottunk előre tud lépni, több keresetet tud hazavinni. És ha visszatérünk arra a mutatóra, amit oly sokszor emlegettem én már itt a ház falai között, Magyarországon nem nő, hanem akár még csökkenhet is ebben az első félévben a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők aránya, ami egyébként uniós vállalásunk.

Ha ezeket az intézkedéseket ‑ akár a védett árról beszélünk, akár az élelmiszerek, a drogériai termékek árrésstopjáról, akár a rezsicsökkentésről; ezeket azért emlegetem, mert mindegyik bent van az országajánlásban nevesítve is ‑ kivezetjük, úgy, ahogy az Európai Unió megköveteli tőlünk, mert most már nem merem azt mondani, hogy ajánlja, bármennyire országajánlásról van szó, akkor ez az első féléves javulásunk megtörik, sőt visszaesés is lehet már az idei első félévben is.

Én mindenféleképpen szeretném ezért a magánemberek ‑ illetve akik számára jelentett még nagy segítséget a védett üzemanyagár megléte, a kiszámíthatóság, mert ez egy kiszámíthatóság volt, hisz igazából tudták, hogy addig, amíg ez a védett üzemanyagár megvan, addig nem fog emelkedni számukra nem kiszámíthatóan ez a költségtétel ‑, a kkv-k számára volt ez nagyon fontos, hogy egy ilyen kiszámítható intézkedés védte az ő költségvetésüket is. Tehát a lakosság és a kkv-k számára mindenféleképpen előnyös volt.

Nagyon sokan elmondták, hogy ez egy sapka, ez egy maximum, ezt nyugodtan megtarthattuk volna, hisz így könnyebb lett volna a kkv-k élete is meg a lakosság élete is a későbbiekben is. Én tényleg, igazán azért izgulok, hogy mind a lakosság esetében az életszínvonal, mind a kkv-k esetében az üzleti eredményeik meg tudjanak maradni, és tudja azt a dinamikát produkálni a reálkereset is, amit az első félévben produkált. Nagyon szeretném, ha hoznának olyan intézkedéseket a kivezetések mellett, amelyek ezt garantálják a későbbiekben is. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)