Dr. Máthé Zsuzsa (KDNP)

DR. MÁTHÉ ZSUZSA (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Remélem, hogy azért szabad kérdezni!

Onnan indulnék, hogy szélsőliberális szervezetek követelik elég régóta és elég hangosan az abortusztabletta, azaz a magzatelhajtás úgynevezett gyógyszeres elérhetőségét. És miután a szívhangrendelet kapcsán azt láttuk, hogy az önök kormánya meghajolni látszik az efféle nyomásgyakorlásnak, muszáj feltenni azt a kérdést, hogy tervezik‑e az abortusztabletta liberalizálását. Tudni kell, hogy ezek a brutális szerek nem gyógyszerek, hanem az élet kioltására létrehozott pirulák.

A jogvédőnek nevezett szervezetek arra hivatkoznak, hogy e szerrel az abortusz biztonságos, és hogy ez máshol is hozzáférhető, ezért a használatát Magyarországon is engedélyeztetni kellene. Ugyanakkor a modern genetika és az embriológia álláspontja teljesen világos: tudjuk azt, hogy a fogantatás pillanatától egyedi, önálló DNS-sel rendelkező emberi élet jön létre. A magzat ember volta és élethez való joga mindannyiunkra érvényes igazság, és nem többségi vélemény kérdése.

Az említett szerek ráadásul nemcsak a magzat életét oltják ki, de súlyos egészségügyi veszélynek és brutális lelki tehernek teszik ki az anyukákat; a társadalom felé pedig azt a hamis üzenetet közvetítik, hogy egy rosszkor kopogtató élet egy tabletta lenyelésével törölhető.

(16.00)

Ez hazugság, ahogy az is, hogy annak használata biztonságos. A kétkomponensű szer egyike, a mifepristone blokkolja a várandósság fenntartásához szükséges progeszteron hormont, a másik, a mizoprosztol pedig méhösszehúzódásokat vált ki, nagy fájdalom mellett kiüríti a megfogant baba szöveteit és vele ‑ a magzata maradványait látva ‑ az édesanya lelkét. Ha valaki szerint a szívdobbanás fájdalmas nyomot hagy egy nőben, akkor vajon milyen emlék maradna a tabletta használata után?

Az abortusztabletta lényege a láthatatlanság. A nő sok országban egyedül, négy fal között, orvosi kontroll nélkül hajtja végre a beavatkozást, maga marad a felelősséggel, a beavatkozás testi és lelki következményeivel. Egy érintett így beszél róla: „A tablettás megoldást választottam. Nem, az ellenségemnek sem kívánom.”

Krízisvárandósságokat gondozó civil szervezetek elmondják, hogy az abortuszra készülő nők elsöprő többsége nem a gyermekét utasítja el, hanem a kilátástalanságot és a szorongást. A tabletta azt nem oldja meg, csak tetézi és szőnyeg alá söpri a problémát; engedélyezése a magzatok mellett a krízisben lévő nőket terheli tovább; a kérdés súlyától elforduló társadalom pedig mossa kezeit.

Az állam alkotmányos kötelessége világos: az élet védelme. Továbbra is indítványozom, hogy a képviselői fizetésünk csökkentésével felszabaduló forrásokat fordítsuk krízisvárandósok támogatására.

Kérdezem a miniszter urat: bízhatunk‑e abban, hogy a TISZA-kormány, ahogy az eddigi kormányzatok is tették, ellenáll a szélsőliberális nyomásnak, az abortusztabletta bevezetésének. Köszönöm megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)