Szentkirályi Alexandra (Fidesz)

SZENTKIRÁLYI ALEXANDRA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Kicsit az az érzésem volt, hogy nem ugyanazon a bizottsági ülésen ültünk ‑ mindjárt kifejtem, hogy miért ‑, amikor végül a Művelődési Bizottság, amelyhez egyébként a média tartozik még a sport mellett, csatlakozó bizottságként meg tudta tárgyalni a részletes vitában ezt a törvényjavaslatot. Biztos nem azért nem került ide ez a törvényjavaslat, mert esetleg fideszes elnöke van ennek a bizottságnak. De azért néhány kérdést fel tudtunk tenni így is az előterjesztőknek, válaszok híján maradtunk azonban.

Hadd kezdjem rögtön azzal, amit több képviselőtársam említett, hogy miért lovagolunk mi a társadalmi egyeztetés hiányán. Ha már államtitkár asszony idézett a TISZA programjából, akkor hadd tegyem meg én is ezt. Hivatalos TISZA-program, idézet: „Társadalmi és politikai egyeztetést követően új médiatörvényt alkotunk.” Ezért kérdeztük mi meg nagyon sokszor az előterjesztőket arról, hogy hol van ez a bizonyos társadalmi egyeztetés (Tárkányi Zsolt: Fél éve ezt csináljuk!), és miért kellett ilyen gyors határidővel átnyomni ezt a törvényt az Országgyűlés és annak bizottságai előtt.

Azt mindenképpen meg kell köszönnöm Kulcsár képviselő úrnak, hogy rendkívül őszintén válaszolt erre a kérdésre, ugyanis azt mondta, szó szerinti idézet következik tőle: ebben a körben nyilvánvalóan elmaradt ez a társadalmi egyeztetés. Én köszönöm ezt a korrekt beismerést az egyik előterjesztőnek. Hát, mi is így látjuk, hogy ez a társadalmi egyeztetés bizony elmaradt.

Aztán elmondom, hogy mi az, ami még számunkra továbbra is nyitott kérdésként maradt fönn a részletes vita után, azok után, hogy önök azt szeretnék, hogy holnap az Országgyűlés ezt a törvényjavaslatot elfogadja és támogassa. Az egyik, hogy nem kaptunk továbbra sem garanciákat arra, hogy a kulturális tartalmak, azok a tartalmak, amelyeket a közmédia közvetít, és itt nem konkrétan a csatornákról van szó, tehát nemcsak arról, hogy mondjuk, az M4 Sport és az M5, a Duna Televízió, a Kossuth rádió, a Petőfi rádió, a Bartók és még hosszan lehetne sorolni, megmaradnak‑e, hanem arról, hogy ezeknek a tartalmát nem szűkítik-e. Erre egyáltalán nem kaptunk semmifajta kézzelfogható, megnyugtató választ. Ugyan nem látom itt az államtitkár urat, de Nagy Ervin államtitkár úr azt mondta, hogy racionalizálások elképzelhetők, ezek várhatók, észszerűsítésekre, racionalizálásokra sor fog kerülni. Hát, reméljük, hogy ez valóban nem azt fogja jelenteni, hogy majd azok a kulturális tartalmak, amelyek jelen vannak ezeken a felületeken, majd csak egy csökkentett elérhetőségben lesznek megtalálhatók.

Aztán arról beszélt itt képviselőtársam, hogy átgondolt, kidolgozott javaslattal állunk szemben. Jó néhány kérdést feltettünk az előterjesztőknek, többek között azt, hogy akkor hogyan is kell értelmezni az etikus újságírást, erre milyen szabályok vonatkoznak egészen pontosan, milyen háttérjogszabályra mutat ez a fogalom. Erre valami olyasmi választ kaptunk, hogy majd a későbbiek során egy másik testület fogja kidolgozni ennek a fogalomnak a konkretizálását.

Mi számít független online hírportálnak? Ezt sem tudtuk meg, majd valaki később ezt is el fogja dönteni. Hogy mennyi pénz lesz a sajtóalapban, és ki dönti el majd, hogy ki kap támogatást a sajtóalapból, majd ezt is később fogja valamilyen hatóság vagy valamilyen felület eldönteni. Hogy hány csatorna marad meg, ezt sem tudtuk meg. Mindenre nagyjából az volt a válasz, hogy ezt majd a későbbiek során lehet tisztázni. Én azt gondolom, hogy egy jó törvénynek nincsen arra szüksége, hogy így keresztülerőltessék az Országgyűlésen, annak tűrnie kell a vitát, és ha már ilyen gyorsasággal akarják keresztülvinni az Országgyűlésen, akkor minimum ezekre a fontos kérdésekre szerintem illett volna válaszolni.

(20.50)

S még egy az előkészítettségről. Ugye, a Törvényalkotási Bizottságnak köszönhetően bekerült egy olyan módosítás, hogy az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága gondoskodik ennek az eljárásnak a lebonyolítása keretében a közmédia folyamatos és zavartalan működéséről, illetve az átalakítás érdekében a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA átmeneti vezetéséről mindaddig, amíg az e törvényben meghatározott új vezető tisztségviselők megbízatása létre nem jön. Ez az a kormánytöbbségű bizottság, amely az átmeneti időszakban, szerintem egyébként az egy helyes döntés, hogy végül nem a miniszter felügyelete alatt, de gondoskodik majd erről a feladatról. Csak azt nem tudtuk meg éppen, én sem a bizottság elnökeként, hogy ki jelölhet és milyen eljárási szabályok alapján majd személyeket, vagy hogy milyen feltételeknek kell majd megfelelni a jelölteknek, mi alapján szavazzuk meg őket, hány jelöltet lehet állítani, mit jelent majd itt annak fényében, hogy ezek a szabályok nincsenek kidolgozva, a „haladéktalan” kifejezés. Tehát pusztán ezek hiányoznak majd ahhoz, hogy mi a munkánkat megfelelő módon el tudjuk végezni.

Úgyhogy én nagyon szeretném kérni az előterjesztőt vagy az előterjesztőket, hogy nyilatkozzanak ezekről az eljárási szabályokról, mert a bizottság enélkül nem fog tudni olyan hatékony munkát végezni, amit viszont szeretne. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)