Dr. Czomba Sándor

DR. CZOMBA SÁNDOR gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány 2010-ben azt a célt tűzte ki, hogy egymillió új munkahelyet létesít idehaza, ezzel létrehozva a munkaalapú társadalmat. Míg 13 éve csak 3,7 millióan dolgoztak hazánkban, addig mára ez a szám 4,7 millió főre nőtt, vagyis az ígéretünket teljesítettük, karnyújtásnyira kerültünk a teljes foglalkoztatottságtól.

Akkor a magas munkanélküliség volt a legfőbb probléma, ami mára megváltozott, a legnagyobb kihívást manapság az új munkaerő megléte jelenti. A kormány célja, hogy ezt az egyre erőteljesebb munkaerő-keresletet magyar munkaerővel töltse fel, elsősorban a magyar embereknek adjon munkát. A kormány ezért a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi a mind erősebb munkaerő-kereslet kielégítését.

Az álláskeresők, inaktívak, a 25 év alattiak, a 65 év felettiek, az alulfoglalkoztatottak és a kisgyermekes anyák között még mintegy 300 ezer főre tehető a rendelkezésre álló tartalék. A feladatunk, hogy a lehető legtöbbjüket integráljuk a munkaerőpiacra, vagyis aki képes és tud dolgozni, azt munkához juttassuk. Ennek érdekében fontos feladatunk, hogy feltárjuk a még rendelkezésre álló munkaerő-tartalékot és a vállalati kapcsolattartás erősítésén keresztül a meglévő betöltetlen álláshelyeket is. A foglalkoztatási osztályok ezen információk birtokában tudják a leghatékonyabban kiközvetíteni a munkaerőt a vállalkozások számára. Emellett, amennyiben szükséges, képzések, átképzések révén alkalmassá kell tennünk a leendő munkavállalókat arra, hogy belépjenek a munkaerőpiacra. Az országon belüli mobilitást is erősítenünk kell, illetve meg kell próbálnunk a beruházásokat oda vinni, ahol van még rendelkezésre álló munkaerő-tartalék.

Tisztelt Képviselők! Mára már csak korlátozottan áll rendelkezésre új munkaerő, és ezek a munkáskezek sem mindig ott vannak, ahol szükség lenne rájuk. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy egész Európában verseny van a munkaerőért, amire a magyar kormánynak is reagálnia kell. A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem engedhetjük, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt. A magyar gazdaságnak szüksége van az új beruházásokra, hiszen ez a további fejlődés kulcsa.

A kormány egyik legfontosabb feladata és célja a magyar munkahelyek védelme, ezért az üres álláshelyeket először magyar és uniós tagországokból érkező munkaerővel töltjük be, ha az már nem áll rendelkezésre, akkor szomszédos országokból érkezőkkel, elsősorban ukrán és szerb állampolgárokkal, ha már ott sincs elegendő munkáskéz, akkor tölthetők be harmadik országból érkezettekkel az üres álláshelyek.

A hatályos szabályozás szerint a harmadik országbeli állampolgárok engedélymentesen, munkaerőpiaci vizsgálat nélkül vagy általános szabályok alapján munkaerőpiaci vizsgálattal dolgozhatnak Magyarországon. A magyar munkaerőpiac védelme érdekében kvóta határozza meg, hogy Magyarországon egyidejűleg hány harmadik országbeli állampolgár dolgozhat.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő, a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslat olyan átlátható és szigorú szabályozási keretet biztosít, amelyben egyértelműsíti, hogy a vendégmunkásokat milyen feltételekkel lehet alkalmazni Magyarországon. A nem kiemelt foglalkoztató és nem minősített kölcsönbe adó általi foglalkoztatás minden esetben munkaerőpiaci vizsgálat alapján kiadott engedéllyel történhet.

A törvényjavaslat speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá irányadó szabályokat. Ennek értelmében Magyarország a vendégmunkás számára biztosítja a munkavállalás céljából történő 180 napon belül a 90 napot meghaladó beutazás és tartózkodás jogát, azzal a feltétellel, hogy a vendégmunkás foglalkoztatására ténylegesen is sor kerül idehaza.

A javaslat meghatározza azokat az általános feltételeket, amelyek teljesülése esetén a vendégmunkás Magyarország területén történő, 90 napot meghaladó tartózkodása engedélyezhető. Ilyen feltételnek minősül többek között az érvényes úti okmány, egyéb engedély megléte, a megfelelő szálláshely és a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttér biztosítása, valamint a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak való megfelelés.

A javaslat rögzíti, hogy a vendégmunkás összevont tartózkodási engedélyt kizárólag munkavállalás céljából kaphat. Emellett meghatározza a munkavállalásuk engedélyezési szempontrendszerét. Ennek alapján vendégmunkás Magyarországon csak meghatározott harmadik országból érkezhet, meghatározott létszámban és foglalkoztatásban vállalhat munkát.

A törvényjavaslat a hatályos munkavállalási szabályok figyelembevételével rögzíti azokat az eljárásjogi kedvezményeket is, amelyek akkor alkalmazandók, ha a vendégmunkás foglalkoztatására kedvezményes foglalkoztató, illetve minősített kölcsönbe adó által kerül sor.

A magyar munkaerőpiac védelme érdekében a foglalkoztatónak az összevont kérelme benyújtását megelőzően be kell nyújtania a munkaerőigényét a járási hivatal foglalkoztatási osztályához. Emellett nyilatkoznia kell arról, hogy az adott álláshelyet magyar álláskeresővel nem sikerült betöltenie. A kérelmezési eljárás csak ezt követően indulhat el.

A törvényjavaslat rögzíti az összevont engedély kiadására és meghosszabbítására vonatkozó szabályokat is. Ennek értelmében a vendégmunkások tartózkodási engedélye legfeljebb két év határozott időtartamú tartózkodásra jogosít Magyarország területén, és legfeljebb egy évvel, kizárólag a javaslat szerinti munkavállalás céljából hosszabbítható meg, vagyis egy vendégmunkás maximum három évet tölthet Magyarországon. Hangsúlyozni szükséges, hogy a vendégmunkás részére a tartózkodási engedély érvényessége alatt és annak lejártát követően más jogcímen tartózkodási engedély kiadása belföldön nem kérelmezhető. Az új, tervezett szabályok nem engedik a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem, ami összhangban van a magyar kormány migrációs politikájával.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat rögzíti, hogy a vendégmunkás tartózkodási engedélye meghosszabbítása esetén a kormányhivatal mint szakhatóság állásfoglalását minden esetben szükséges beszerezni, amely annak megvizsgálására irányul, hogy rendelkezésre áll‑e magyar és EU-s munkaerő az álláshely betöltésére.

(15.40)

A szakhatósági állásfoglalástól függetlenül a vendégmunkásnak igazolnia kell a tevékenység ellátásához szükséges szakképzettségét, iskolai végzettségét. A vendégmunkás tartózkodási engedélyének meghosszabbítására irányuló eljárás keretében a szakhatóságnak nyilatkoznia kell arról, hogy annak munkavállalása a hazai foglalkoztatáspolitikai szempontok figyelembevételével támogatható-e.

A javaslat ezen túlmenően bejelentési kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára, amennyiben a vendégmunkás foglalkoztatási feltételeiben változás áll be; emellett meghatározza a tartózkodási engedélyük meghosszabbításának és visszavonásának esetköreit.

A vendégmunkás Magyarország területén kizárólag a foglalkoztatóval létrejött foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállásáig, a tartózkodási engedélyben meghatározott időtartamig tartózkodhat. Erre való figyelemmel rögzíti a javaslat, hogy a foglalkoztató köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a vendégmunkás legkésőbb a tartózkodási engedélye érvényességének utolsó napján az Európai Unió tagállamainak területét elhagyhassa.

Tisztelt Képviselők! A harmadik országból érkezett munkavállalók száma Magyarországon korántsem kirívó, a visegrádi országok közül a munkaerőpiac méretéhez viszonyítva hazánkban alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást. A törvényjavaslat célja még véletlenül sem az, hogy tömegesen érkezzenek munkavállalók Magyarországra, akik elveszik majd a magyarok munkáját.(Arató Gergely: Véletlenül se!) Épp ellenkezőleg, a fő cél, hogy szabályozott keretek között, szigorú feltételekkel jöhessen hazánkba külföldi munkaerő és csak annyi, csak akkor, amennyire szükség van. A kormány tehát a vendégmunkások alkalmazásával a magyar munkaerő megtartását és új munkahelyek teremtését is elősegíti, ami a magyar gazdaság növekedését szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy egyetértenek a törvényjavaslattal, hiszen az a magyar gazdaság érdekeit és a munkaalapú társadalom megőrzését szolgálja. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot megvitatni és a törvényjavaslatban megfogalmazott szabályozási szándékot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)