Szatmáry Kristóf (Fidesz)

SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Ahogy itt az expozéban elhangzott, egy olyan törvényjavaslat fekszik ma a parlament előtt, amely önmagában is egy pozitív látlelete a magyar gazdaság elmúlt 12 évének, az teszi szükségessé ezt a törvényjavaslatot.

Magyarország, tudjuk, 2010-ben egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely talán nevezhető úgy, hogy példa nélküli a rendszerváltoztatás utáni időszakban, és valóban közel került a teljes foglalkoztatás állapotához. A foglalkoztatást tekintve az Unió sereghajtójából felzárkóztunk a tagállami rangsor élmezőnyébe, a munkanélküliséget pedig rekordalacsony szintre sikerült leszorítani. Mindezt úgy egyébként, hogy közben a Covid, közben egy háború és olyan tényezők voltak, amelyek kapcsán várható volt, hogy sajnos mind-mind az ellenkező irányba befolyásolják ezt az alacsony munkanélküliségi szintet.

Az elmúlt bő egy évtized alatt 1 millió fővel, stabilan 4,7 millióra tudtuk emelni a foglalkoztatottak számát, miközben a munkaerő-tartalékok fokozatosan kimerültek. A potenciális hazai munkaerő-tartalék kevesebb mint a felére, 740 ezer főről körülbelül 300 ezer főre esett vissza a 2010-es foglalkoztatási fordulat óta.

A gazdaságilag aktív, munkavállaló-korú munkaerő-állomány több mint félmillió fővel bővült 2010 óta. Soha ennyi dolgozni akaró és aktívan állást kereső munkavállaló nem volt a magyar munkaerőpiacon. Egyébként minden uniós tagállamban javult a munkaerőpiaci helyzet az elmúlt évtizedben, de Magyarország foglalkoztatási bővülésének üteme egyébként ezen belül is a legdinamikusabb az egész Unió területén. A 20-64 éves népesség foglalkoztatási szintje ma 21,4 százalékponttal magasabb, több mint 80 százalékra javult a 2010-es kormányváltás óta. Ezzel a tagállami rangsorban a hetedik helyre tudtunk előrelépni.

A nyilvántartott álláskeresők száma 230 ezres történelmi mélypontra zsugorodott. A tartósan 3-4 százalék körüli munkanélküliséget tekintve Magyarország évek óta az Unió élmezőnyébe tartozik ezzel az adattal. S miközben az ország munkaerő-tartalékai lassan kimerülnek, a munkaerőigények száma a hazai versenyszférában közel a kétszeresére ugrott a járványt követő foglalkoztatási mélyponthoz képest.

Az üres munkaposztok száma az elmúlt évtizedben nemzetgazdasági szinten megközelítette a 90 ezret, ami a foglalkoztatotti létszámhoz viszonyítva közel 3 százaléknak felel meg. A legtöbb munkaerőt az ipari szektorból hiányolják, ahol az üres álláshelyek száma meghaladja a 25 ezret jelen pillanatban is. A kereslet döntően szakképzett munkaerőre vonatkozik, míg a szakképzettséget nem igénylő foglalkoztatottság a vállalati munkaerőigények mintegy 20 százalékát teszi ki, ami nagyjából 20 ezer főnek felel meg.

A munkaerőhiány elsősorban az ország gazdaságilag fejlettebb térségeit érinti, de lényegében az mondható el, hogy egyébként a nemzetgazdaság egészére kiterjedő jelenséggé vált. A legnehezebb helyzetben természetesen a közép-dunántúli régió van, ahol a munkaerőhiány mértéke majdnem 5 százalékos.

A munkaerő-tartalék földrajzi megoszlása igen egyenlőtlen egyébként. A legnagyobb munkaerő-tartalék az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban van, körülbelül százezer fő a két térségben együtt; a nyugati részeken ez gyakorlatilag minimálisra zsugorodott.

Öt vármegyében a munkanélküliség 2 százalék alá került, ami lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti: Veszprém, Komárom, Fejér, Csongrád-Csanád és Vas vármegyék ezek a területek. Mindez jól mutatja a magyar gazdaság stabilitását, ugyanakkor a gazdaság további bővüléséhez szakképzett munkaerőre van szükség. Magyarországnak az uniós fejlettségi átlaghoz való felzárkózása érdekében stabil növekedési pályára van szüksége. Ehhez új beruházásokra van szükség, a beruházások viszont igényelni fogják a munkaerőt. 2030-ig, ha minden jól megy, nagyságrendileg közel félmillió fővel kellene növelni a foglalkoztatottak létszámát. Ezt a munkaerő-keresletet a kormány természetesen alapvetően a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével, az inaktívak munkaerőpiacra történő bevonásával tervezi kielégíteni. A több mint 300 ezer főre tehető munkaerőpiaci tartalékot képzésekkel, átképzésekkel kell megerősíteni és bevonni a munkaerőpiacra.

A kormány, és ebben teljes mértékben támaszkodhat a frakció támogatására, ezen út mentén kívánja a ma még betöltetlen munkahelyeket pótolni. Ahogy az itt elhangzott egyébként, a visegrádi országok közül, amik összehasonlításként a leginkább adottak, Magyarországon alkalmazzák a legkevesebb vendégmunkást, és a többség azon belül is egyébként a környező országokból, Szerbiából, Kárpátaljáról érkezik, és jellemzően egyébként magyar anyanyelvű.

A magyar munkaerőpiac védelme érdekében a Magyarországon foglalkoztatható EU-n kívüli vendégmunkások számát kvóta rögzíti, egyébként az egy évvel korábbi munkaerő-kereslet alapján. A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló jogszabály módosításának célja is az tehát, hogy az elhúzódó háborús helyzetben is tovább erősítse a magyar gazdaságot, azon belül a munkahelyek védelmét, a foglalkoztatást növelje és a munkaalapú társadalmat erősítse.

A törvényjavaslat lényege, ahogy ez elhangzott, a vendégmunkás jogi kategóriájának megalkotása, a különféle, alapvetően nagy projektekre érkező harmadik országbeliek foglalkoztatása. A törvényjavaslat formailag meghatározza és körülírja azt a személyi kört, akiket Magyarországon vendégmunkásként azonosítunk, így nem minden harmadik országbeli állampolgár, Magyarországon munkát vállaló személy számít természetesen vendégmunkásnak; a vendégmunkások köre ennél jóval szűkebb lesz.

(15.50)

A vendégmunkás jogi kategóriájának megalkotása így gyakorlatilag egyféle szigorításként is értelmezhető, vagy alapvetően így kell értelmezni a jelenlegi helyzetben. Esetükben a törvényjavaslat kizárja ‑ mint itt elhangzott, és ez nagyon lényeges eleme a törvényjavaslatnak ‑ a családegyesítést, a nemzeti letelepedési engedély megszerzését. Tehát még mielőtt esetleg olyan vádak érnék a törvényjavaslatot vagy az azt támogatókat, hogy itt bármiféle, a multikulturalizmus felé való ellépés lenne, nos, ez a törvényjavaslat éppen hogy kizárja a magyar gazdaság dinamikájának megőrzése mellett az ilyen irányú társadalmi folyamatokat. A tartózkodási engedély, nagyon helyesen, maximum három évre szól. Ennek fontos garanciális szabályai gátat szabnak egyébként a nyugat-európai típusú, mint már említettem, többes kultúrájú társadalmak kialakításának.

A törvényjavaslat egyben egy jó látlelete az elmúlt 10-12 év gazdaságpolitikájának, annak az igazolása, hiszen a magyar gazdaságban a munkaerőhiány rendszerszintűvé vált. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság dinamikáját fenn tudjuk tartani, a felzárkózást tudjuk folytatni, munkaerőre van szükség, de olyan munkaerőre van szükség, amely a magyar társadalom szövetét nem bontja fel, nem megy el a nyugat-európai típusú multikulturalizmus felé. Ennek a garanciális elemeit a törvény tartalmazza, így a Fidesz-frakció támogatását előre is meg tudom ígérni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)