Balassa Péter (Jobbik)

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Napirend utáni felszólalásra jelentkeztem. „Hív a vasút! Vár a MÁV!” ‑ nem tudom, hogy emlékeznek‑e erre a reklámra; 1978-as reklámról beszélünk. Azt gondolom, 45 évvel a reklám után érdemes lenne megint egy pozitív kampányt folytatni a vasúttársaságnak.

Ha megnézzük egy kicsit a magyar vasúttörténelmet, akkor az első világháború előtt 21 ezer kilométer vasúthálózattal rendelkezett Magyarország. Baross Gábor vasútminiszter idején pedig a tarifarendszert alakították ki, valamint, ha jól emlékszem, akkor a Ganz-MÁVAG mozdonyok még Afrikában, de Dél-Amerikában is szolgáltak.

Márciusban levelet írtam a magyar kormánynak a magyar vasút ügyében, a pályák ügyében. A levélben megfogalmaztam az aggályaimat, amiben leírtam azt, hogy a MÁV-Start InterCity-vonalon mikor fog megkezdődni az „Intercity Plusz” szolgáltatás és annak a működése. Válaszában Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azt írta, hogy középtávon gondolkodnak ebben a relációban. A középtávot nem nagyon tudjuk értelmezni, hogy öt évet, tíz évet vagy húsz évet jelent‑e esetleg, úgyhogy továbbra is kérdésekkel fogom majd bombázni ebben a témakörben.

De hogy haladjunk tovább ebben a történetben: futótűzként terjedt a hír, és ha valaki megnézi a MÁV-Start online oldalát, akkor láthatja, hogy a 2023-24. évi menetrendtervezetben menetidő-bővüléssel, tehát hosszabb menetidőkkel kell számolni, ami egészen érthetetlen, hogy közel húszéves európai uniós csatlakozás után, ahol eurómilliókat, magyar milliárdokat költöttünk a vasútfejlesztésre, akkor mondjuk, a Budapest-Debrecen fővonalon menetidőtöbblettel kell számolni, ami teljes mértékben érthetetlen.

Érthetetlen az is, hogy a kelet-magyarországi országrészben az oldalvonalakon, az oldalmellékágakon, de akár a Dunántúlon is menetidő-hosszabbodással kell számolni. Ez például Komárom-Székesfehérvár, de Pápa-Celldömölk vonatkozásában is érvényes.

Ha magát a vasút helyzetét nézzük, akkor nemrégen kiderült az is, hogy közel 20 milliárddal dobták meg a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztését, ami így már közel 800 milliárdos költségvetési forrást igényel, aminek körülbelül ezer év lesz a megtérülési ideje. Gondolom, azok a kivitelezők, akik majd ebben a munkában segédkeznek, ők biztos, hogy jól járnak, de a magyar emberek nem.

Ami lényeges és nagyon fontos szempont lenne még a CO2-kibocsátással kapcsolatosan is, hogy a magyar társadalmat és a magyar embereket rá kellene venni arra, és ez a magyar kormánynak lenne a feladata, hogy igenis a tömegközlekedés és a vasút fejlesztését kiemelt prioritásként kezeljék.

Amit szeretnék megköszönni, és nagyon fontosnak tartom: azoknak a vasúti dolgozóknak és azoknak a vasúti munkásoknak, akik nap mint nap reggeltől estig, 0-24-ben a magyar emberek kényelmét és a kiszolgálását biztosítják, szeretném megköszönni a munkáját, és nagyon remélem, hogy az ő bérüket és az ő bérfelzárkóztatásukat is a magyar kormány rendezni fogja.

Én akár az InterCity-szolgáltatással, akár a magyar vasút pályavonalainak állapotával kapcsolatban folyamatosan írásbeli kérdést fogok feltenni a magyar kormánynak. És nem tudom azt a választ elfogadni, amit Csepreghy Nándor miniszterhelyettes adott, hogy majd középtávon gondolkodnak azon, milyen fejlesztéseket akarnak végrehajtani. Köszönöm a lehetőséget.