Tuzson Bence (Fidesz)

TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A rezsicsökkentés egy nagyon fontos vívmány, hiszen emlékezzünk vissza, a családok számára a legnagyobb terhet mindig a rezsi jelentette. És ez nemcsak a rezsi összegét jelenti, hanem bizony azt is, hogy 2010 előtt folyamatosan változtak ezek az összegek, általában felfelé, és olyan mértéket tettek ki, amelyek már elviselhetetlenek voltak a családok számára.

Ezért volt rendkívül nagy jelentősége annak, hogy a rezsicsökkentés politikája következtében az árak csökkentésre és rögzítésre kerültek, aminek következtében a családok egy állandó, csökkentett költséggel számolhattak és számolhatnak a mai napig is. Rendkívül fontos az, hogy ezt a politikát, a családok támogatását a rezsin keresztül is képesek legyünk hosszú távon fenntartani. Az elmúlt időszak megmutatta azt, hogy egyébként ez lehetséges, és bármennyire is nehéz a helyzet, nehéz egy koronavírus-járvány következtében vagy most például a szomszédunkban dúló háború következtében, vagy az ehhez kapcsolódó elhibázott brüsszeli szankciók következtében, hiába szállnak el Európa-szerte a rezsiárak, Magyarországon ezt kordában lehet tartani, és kordában is kell tartani.

Erre kell törekedni a következő időszakban is, hiszen ha csak a felhasználóhelyek számát nézzük, 26 millió felhasználási hely van Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárt, szinte minden magyar állampolgárt érint a rezsi kérdése, a rezsi ára is. De amellett, hogy a rezsi áráról kell beszélnünk, beszélni kell arról is, hogy milyen adminisztráció kíséri a rezsit, a közműveket, illetve a közműszolgáltatások igénybevételét.

Rendkívül fontos és régi törekvése a kormánynak az, hogy az ehhez kapcsolódó bürokráciát képes legyen folyamatosan csökkenteni, és folyamatosan csökkenti is. Ezért én, mint aki egyébként a deregulációért felelős kormánybiztos, ezt különösen fontos feladatomnak is tekintem. Ezzel kapcsolatban már több intézkedés történt Magyarországon. Ilyen például az e-bejelentő szolgáltatás, aminek következtében a felhasználóváltozásokat már online lehet bejelenteni, illetve a felhasználó egyes adatainak változását is már online lehet bejelenteni.

A mostani törvényjavaslat, ami az asztalon fekszik, több ponton segít a rezsihez kapcsolódó adminisztratív terhek változtatásában, csökkentésében. Ilyenek például az üzletszabályzattal kapcsolatos változások, hiszen mostantól kezdve nemcsak közzé kell tenni az üzletszabályzatban foglalt változásokat, hanem elektronikus úton vagy mobilalkalmazáson keresztül is tájékoztatni kell erről a felhasználókat. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a jogszabály, illetve az üzletszabályzat szövegét kell megküldeni, hanem bizony összefoglalót kell ebből csinálni, és érthető módon kell közölni ezt az emberekkel, az ügyfelekkel.

Részben ehhez kapcsolódik az is, hogy a felhasználói panasz fogalmát ez a törvény most pontosítja, ezzel elősegíti azt, hogy az ügyfelek beadványait könnyebben kezeljék a szolgáltatók, és így a panaszokra is hamarabb választ kapjanak, illetve megoldást találjanak a felvetett problémákra.

Az elektronikus ügyintézés az, ami napjainkban szinte minden területen kísér már bennünket. Nem maradhatunk el ezen a területen sem, így ki kell terjeszteni azoknak a körét, akik az elektronikus ügyintézésre kötelezettek. Eddig a 150 ezer számlát kibocsátó szolgáltatók esetében volt ilyen jellegű kötelezettség, mostantól kezdve az 50 ezer számlát kibocsátó szolgáltatók esetében is ilyen kötelezettség lesz. Ez elő fogja segíteni azt, hogy sorban állás helyett egy gyorsabb elektronikus ügyintézést kapjanak a felhasználók, amivel időt spórolnak meg, és nem kell elszakadni a munkájuktól, illetve a családjuktól sem.

(9.10)

Egy kicsinek tűnő, de mégis fontos változás a kötelező helyszíni ellenőrzés megszüntetése. Itt arról van szó, hogy ha valaki elköltözött valahonnan valahova, tehát új ügyfél került a szolgáltatóhoz egy korábbi felhasználási helyen, abban az esetben eddig előírt volt egy kötelező ellenőrzés, tehát ki kellett jönni a szolgáltatónak, kötelező ellenőrzési folyamatot kellett elindítani, otthon kellett maradni, meg kellett várni a szolgáltató képviselőjét. Ez ma már nem kötelezettség, de természetesen az ügyfél joga fennmaradt, hogy kérje ezt az ellenőrzést, ha egyébként úgy látja. Ezt egyébként a szolgáltató önmagától is megteheti a továbbiakban is.

Fontos változás még a túlfizetés elszámolásának a kérdése. Eddig egy korlátozott lehetőség volt erre, 3-5 ezer forint értékben lehetett a túlfizetéseket elszámolni a következő számlával, mostantól kezdve ez a lehetőség fenn fog állni teljes egészében, kivéve természetesen, ha a felhasználó másféle utasítást ad. De ha nem ad ellenkező rendelkezést, akkor ez az elszámolás lehetővé válik a következő időszakban.

Megint egy fontos változás, ami az adatváltoztatással kapcsolatos változást jelenti: abban az esetben, ha egy szolgáltatónál többféle szolgáltatás van, tehát ha mondjuk, az elektromos áramot is onnan vételezi valaki, vagy a gázt onnan vételezi, a bejelentés esetén, ha adatváltozása van, a bejelentést követően a szolgáltatónak már lehetősége lesz arra, hogy ezeket az adatokat összevezesse, azaz egy változott adatot ne csak az egyik szolgáltatás esetében vezessen át, hanem a másik szolgáltatás esetében is. Ezzel is egyszerűbbé tesszük az emberek tevékenységét, az emberek bejelentési kötelezettségét, illetve a szolgáltatóknál is egyfajta adminisztrációcsökkentés valósulhat meg, így az ottani költségek is alacsonyabbá válhatnak.

A védendő fogyasztók esetében is egy nagyon fontos változás fog bekövetkezni. Eddig az volt a szabály, hogy március 31-éig volt egy olyan bejelentési kötelezettség, hogy fennáll‑e még ez a védendő státusz, erről mindig nyilatkoznia kellett a fogyasztónak, és ez tulajdonképpen jó pár fölösleges adminisztrációt jelentett, hiszen általában ez a védett állapot évről évre tovább szokott menni. Mostantól kezdve ez a kötelezettség már egyébként a védendő állapot megállapítására jogosult hatóság kötelezettsége lesz, azaz, hogy ez az állapot fennáll, erről neki a közműszolgáltatót is tájékoztatnia kell.

Ezek azok a fontosabb rendelkezések, amelyeket most ez a törvényjavaslat tartalmaz. Fontos az, hogy képesek legyünk ezzel is segíteni az embereknek a munkáját, és az államot olyan állammá tenni ‑ Magyary Zoltán szavaival élve ‑, hogy az állam legyen közel mindig az állampolgárokhoz, és a közigazgatás pedig egyre inkább emberarcúvá váljon. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)