Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok kommunikációs trükk és nyilvánvalóan fejtörés előzte meg ennek a költségvetésnek, amelyről, ugye, már tavaly nyáron itt vitatkoztunk, ennek a költségvetésnek az elnevezését, volt, ugye, ez a rezsivédelem költségvetése, volt ez a honvédelem költségvetése. Ha megnézzük a már tavaly benyújtott és azóta, ugye, most itt előttünk módosítottként szereplő költségvetést, akkor ez valójában inkább az infláció költségvetése. Tehát ha megfelelő nevet akarnak találni, akkor kérem, hogy módosítsák, legalábbis kommunikációs szinten; ez nem rezsivédelmi, nem honvédelmi, hanem ez egy inflációs költségvetés.

Tavaly, amikor nyáron ugyanitt, erről a pulpitusról beszéltünk erről, és én magam is felszólaltam, akkor már előre jeleztük, hogy nem lehet azokkal a számokkal, különösképpen azzal az inflációval, 5,2 százalékos inflációval tervezni, ahogy önök terveztek. Nem tudom, hogy akkor azt egyébként miért tették, hiszen éppen a választások után voltunk, tehát nem tudom, hogy milyen kampányfogás indokolta ezt, de mindannyian tudtuk, és itt is elmondtuk, hogy ez nem lesz tartható, nemcsak az 5,2 százalékos infláció nem lesz tartható, hanem ezáltal a költségvetés sem lesz tartható.

(10.50)

De látható, hogy ezen módosítottak, ugye, most már 15 százalékos inflációval számolnak, de ha mondjuk, a 2022. év végi, decemberi inflációt nézzük, az közel 25 százalékos volt, akkor látjuk, hogy nem 15 százalékkal, hanem inkább olyan 19 százalékkal lenne érdemes alsó hangon számolni. Innentől kezdve egészen más adatok jönnének ki.

Fogok majd a konkrét számokról is beszélni, de azért előtte összességében nézzük, hogyan változtak a régi költségvetéshez képest az új, nevezzük módosított költségvetésnek a sarokszámai. Azt látjuk, hogy a kiadási főösszeg növekedett, a bevételi főösszeg is növekedett. A gond az, hogy a kiadási főösszeg magasabb mértékben növekedett, mint a bevételi főösszeg, ezáltal egyébként a hiány is több mint ezermilliárddal nőtt, ami nagyon sok. Azért szeretném ezt külön kiemelni, mert ellentétben a kormányzati kommunikációval, az inflációnak nem kizárólagosan egyetlen, és nem külpolitikai vagy világgazdasági okai vannak, hanem ugyanúgy vannak magyarországi és éppen egyébként a rosszul megtervezett költségvetésből fakadó okai.

Mi a Mi Hazánk Mozgalom részéről elismerjük, sőt nemcsak hogy elismerjük, hanem az első pillanattól azt mondjuk, hogy az a háború, ami Ukrajnában zajlik, egyrészt nem a mi háborúnk, másrészt pedig egyetlenegy fillérjébe nem szabadna hogy kerüljön sem a magyar államnak, sem a magyar adófizetőknek, egyetlenegy magyar embernek sem. Ehhez képest az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt nagyon sokba kerül a magyaroknak, és az infláció, a kiugróan, talán 1996 óta először ilyen magas infláció jelentős mértékben a világgazdasági folyamatoknak betudható, de a kormány elhibázott és most már 13 éve tartó gazdaságpolitikája nyakig benne van ebben az inflációs mutatóban. Hiszen nem szabadna egyrészt olyan költségvetéseket tervezni, ahol egyrészt trükköznek, és megpróbálják egy picit félrevezetni akár az itt jelen lévő frakciókat, akár az adófizető magyar polgárokat, másrészt pedig nem szabadna ilyen hiánycéllal számolni, mint ami itt több helyen is szerepel. Tehát ennél sokkal szigorúbb költségvetésre lenne jelenleg szükség, ha azt szeretnénk, hogy az infláció ne szálljon el.

Ami a számunkra, Mi Hazánk-osok számára különösen szomorú ebben a történetben: ha az inflációt ‑ ugye, az infláció költségvetéséről beszélek ‑ nézzük, akkor ezen belül igencsak kiemelkedő az élelmiszer-infláció részesedése egy olyan országban, amely sok száz éve agrárország volt, egy olyan országban, amely Európa éléskamrája volt, és jelenleg is Európa éléskamrája lehetne. Nemcsak Matolcsy György, hanem a Mi Hazánk Mozgalom programja, a Virradat-program hosszú évek óta hívja fel a kormány figyelmét arra, hogy az élelmiszeriparra kellene építeni, helyre kellene hozni azt az óriási kárt, amelyet még a kilencvenes években egyrészt a balliberális kormányok, másrészt pedig a Fidesz első kormánya, az első Orbán-kormány okozott ebben az országban, amikor engedték azt a fajta rablóprivatizációt, ami végső soron olyan helyzetbe hozta Magyarországot, hogy jelenleg egyfajta lélegeztetőgépi funkcióban rá van kapcsolva az Európai Unióra.

Ha már itt tartunk, ha már úgy általánosságban nézzük a magyar gazdaság helyzetét, akkor muszáj kiemelnem a GDP-re vonatkozó adatokat. Amikor a GDP-ről beszélnek, és a GDP adatait nézzük, szerintem ma már egyre több magyar tudja itthon, hogy ez számára, mondjuk, az ő reálbérértéke számára nem igazán fontos adat, de azért nézzük, hogy hogyan számolnak önök a GDP-növekedéssel! 2021-ben 7,1 százalékos volt a GDP-növekedés, 2022-ben ez már 4,6 százalékra csökkent, és most 2023-ban azt látjuk, hogy 4,1 százalék helyett már csak 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolnak; ez önmagában is egyébként kétségbeejtő, riasztó adat lehet.

Ami ennél sokkal fontosabb, és nem szoktak itt erről beszél, úgyhogy hiánypótló módon akkor a Mi Hazánk Mozgalom frakciója nevében szeretném elmondani, hogy a GDP tulajdonképpen nemcsak a magyar emberek jóléte szempontjából értékelhetetlen és nem pontos adat Magyarországon, hanem egyszerűen azért sem, mert amikor a GDP-növekedést számolják, abba beleszámítják a folyamatosan növekvő külföldi vendégmunkásokat, beleszámolják a multik által külföldre kiszivattyúzott profitot is. Innentől kezdve bár ugyan kétségbeejtő a folyamatosan csökkenő és lassan a nullával konvergáló GDP-adat, de nincs semmi jelentősége számunkra addig, ameddig az egész gazdaságpolitikai szerkezeten nem hajlandó a kormány változtatni, amelyet egyébként a korábbi balliberális kormányokkal közösen, egyetértve alakítottak ki, amelynek a lényege az, hogy mindig a globális nagytőke élvez előnyt a magyar kkv-szektor, a magyar dolgozó, de akár a magyar nyugdíjas hátrányára.

Mi tehát külön szeretnénk felhívni a beterjesztő figyelmét arra, hogy ne a GDP-t hangsúlyozza ‑ a kormányzati kommunikáció is mindig a GDP-re hivatkozik ‑, hanem, mondjuk, ehelyett a ténylegesen nálunk maradó ténylegesen hozzáadott mérték mérésére sokkal jobb lenne a bruttó nemzeti jövedelemmel számolni, ami a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit nem tartalmazza. Ugye, ezzel is adós a kormány, és harminc éve egyfajta félrevezetés zajlik.

Beszéljünk az államadósságról, ami számunkra szintén nagyon régi és nagyon fontos téma. Ha az államadósságot nézzük, akkor azt látjuk ebből, az infláció költségvetéséből, hogy sokkal drágább lesz az állam működtetése, a működését finanszírozni, tehát magyarán szólva sokkal magasabb lesz és több lesz az államadósság. Itt is mondok konkrét számot, itt van előttem. A központi költségvetés bruttó adóssága névértéken 2022-ben több mint 45 000 milliárd forintban realizálódott. A 2023. évre tervezett államadósság-állomány a régi költségvetés szerint nagyjából 48 000 milliárd forinttal számolt. Ez most már közelíti a 49 000 milliárd forintot, tehát folyamatos a növekedés, és most a módosított költségvetésben is egyfajta növekedést látunk; ez elfogadhatatlan. Az előbb beszéltem a hiányról, de ha az államadósság is ilyen mértékben tovább fog növekedni, annak bizony a magyarok isszák meg a levét. Ami különösen szörnyű ebben, hiszen mi családbarát párt vagyunk, hogy a gyerekeink és az unokáink is nyögni fogják az államadóssággal kapcsolatos, most elhibázott politikát.

De beszéljünk egy picit, mert fogy az idő, a Rezsivédelmi Alapról, a rezsivédelemről. Mondtam, hogy ez az infláció költségvetése és nem a rezsivédelem költségvetése, de a kormány nagyon büszke arra, hogy a Rezsivédelmi Alap forrásait 670 milliárd forintról jelentősen megemelték, 2610 milliárd forintra emelték. Ugye, ez nagyon jól hangzik, és egyébként mi ennek örülünk is, mert nyilvánvalóan meg kell védeni a magyarokat, ahogy az előbb mondtam, attól a világgazdasági, világpolitikai folyamattól, ami miatt egyébként, mondjuk, a gázár elszabadult. Mi továbbra is azt mondjuk, hogy Magyarországnak a legolcsóbb, a legkönnyebben ideszállítható, hozzáférhető gázzal kellene a magyarokat kiszolgálni, és ha ez az orosz, akkor bizony az orosszal.

Itt megint zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy bizonyára a kormány figyelmét sem kerülte el az, hogy azon nyugati államok között, amelyek most már harmadik világháborút szeretnének, jó pár olyan állam van, amelynek a kereskedelmi forgalma nőtt Oroszországgal szemben, tehát nemhogy csökkent volna, hanem még inkább kereskednek az oroszokkal, és ebben még egyébként nem szerepel a fű alatti különböző kereskedelem, amikor megkerülik. Ugye, én közvetlen a határ mentén élő képviselő vagyok, sokat tudnék arról mesélni, hogy hogyan használják ki európai uniós államok cégei, vállalkozásai azt, hogy Szerbia nem tagja az Európai Uniónak: átviszik a szállítmányt, kicsit átcímkézik, és nagyon szépen lehet kereskedni Oroszországgal.

Magyarország ezzel szemben egyfajta becsületes gazdaságpolitikát próbált meghirdetni, amiből megint mi fogunk egyébként a legrosszabbul kikerülni; ez is benne van egyébként abban, hogy közel 25 százalékos volt a tavalyi év végén az infláció. Tehát erre szeretném a kormány figyelmét felhívni, és nagyon jó lenne, ha nemcsak kommunikációs szinten hallanánk folyamatosan azt, hogy Magyarország az első és a legfontosabb, és csak a magyarok érdekei számítanak, hanem amikor gazdaságpolitikáról van szó, akkor is ez így működne, túl azon, hogy egyébként felhívják a figyelmet más európai uniós országok gazdasági trükkjeire.

Tehát visszatérve a Rezsivédelmi Alapra, jól hangzik, fontos az, hogy meg kell védeni a magyarokat ettől a világpolitikai folyamattól, de akkor most jön a feketeleves. Az energiaágazat befizetései esetében azt látjuk, hogy a Rezsivédelmi Alap azért tudott jelentősen megnövekedni, mert az energiaágazat befizetéseinél 474 milliárd forinttal növekedett a bevétel, tehát ennyivel több bevétel érkezik a Rezsivédelmi Alapba. Hát, ebben jelentős mértékben benne van a MOL-ra kivetett 95 százalékos extraprofit-különadó, és arra éppen mi hívtuk fel hónapokkal ezelőtt a figyelmet, hogy ezen keresztül valójában ‑ és megint sajnos azt kell hogy mondjam, ez egy trükk, az ársapkák trükkje ‑ megint a magyarokkal, a magyar emberekkel fizettették meg ennek az árát, hiszen a magyarok tankolnak, a magyarok fizetik be gyakorlatilag a Rezsivédelmi Alapba ezt a pénzt.

(11.00)

Ez megint az a kormányzati politika, amikor a magyarok egyik zsebéből kiveszik a pénzt, utána óriási kommunikációs fogásokkal beteszik a magyarok másik zsebébe.

De nézzünk néhány konkrét adatot, mert nagyon kevés időm maradt hátra! Ha a kiadásokat nézem, hogy miért is növekedett meg ennyire a kiadási oldal, szomorúan tapasztalom, hogy az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott állapotban marad, márpedig vérlázító és elfogadhatatlan, hogy a magyarok, a magyar dolgozók fizetik a járulékokat és lassan most már a magánegészségügy is egyre nehezebben működik, de az állami egészségügyet gyakorlatilag elfelejti mindenki. De akkor miért fizetünk, miért fizetnek a magyar dolgozók bármilyen járulékot, miért vonják akkor tőlük? Mi egy olyan szerkezeti átalakítást várunk a kormánytól, és ezzel kapcsolatban fogunk majd beadni módosító javaslatokat, amely a magán- és az állami szektort együtt fogja kezelni, és megpróbálja valahogy ténylegesen ellátni a magyarokat, mert egyre nagyobb probléma, és nem véletlen, hogy folyamatosan nő a halálozási ráta, óriási probléma az, hogy a magyarok egyszerűen nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz.

Már felhívtuk a figyelmet a családtámogatásokkal kapcsolatban arra, hogy itt ugyan 405 helyett 408 milliárd forinttal számol a kormány az infláció költségvetésében a családtámogatásokkal, de megint az a problémánk, a Mi Hazánk Mozgalom frakciójának az a problémája, hogy ez nem követi az inflációt. Ilyen infláció mellett tulajdonképpen ‑ ugyanazzal a számmal, mert mindegy, hogy 405 vagy 408 milliárd forintról beszélünk ‑ elértéktelenednek a családtámogatások, tehát ennek is inflációkövetőnek kellene lennie.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Van még egy nagyon fontos dolog, mert 15 percben sem lehet mindent felsorolni, amit, feltételezem, senki a Mi Hazánk Mozgalom frakcióján kívül nem fog szóba hozni az ülésteremben, ez pedig az, hogy hogyan változott, hogyan nőtt az Európai Unió működéséhez való hozzájárulásunk mértéke. (Nacsa Lőrinc: Mert nőtt a gazdaságunk!) Mindig csak arról beszélünk, hogy az Európai Unió küld‑e, ad‑e nekünk, Magyarországnak pénzt, de a befizetés folyamatosan nő. Az elmúlt években jelentősen nőtt az, amit mi befizetünk, az EU költségvetéséhez való hozzájárulás összege, ebből az inflációs költségvetésből derül ki, hogy 605 milliárd forintról 662 milliárd forintra nőtt. Tehát folyamatosan, most már évek óta azt látjuk, nemcsak a brexit miatt, hanem más okok miatt is, hogy folyamatosan nő. Ha így haladunk, majd 1000 milliárd forint lesz a befizetés. Szeretném arra felhívni a figyelmet, hogy ez egy üzleti szerződés, egy gazdasági, üzleti szerződés, nem politikai birodalomhoz csatlakoztunk, hanem egy gazdasági közösséghez, legalábbis azt hazudták nekünk annak idején. Akkor a kormány tartsa be az üzleti szerződés minden vonatkozó részét, tehát ami jár nekünk, azt küldje el Brüsszel, vagy ha nem kapjuk meg azt a pénzt, akkor a magyar adófizetők pénzéből addig ne küldje ezt a hozzájárulást a magyar kormány sem Brüsszelnek.

A nyugdíjminimum továbbra is elképesztően alacsony, és mindezekből az adatokból, az inflációból vagy akár a GDP-vel való trükközésből, bár az is most már folyamatosan csökken, kitűnik, hogy végső soron ennek a gazdaságpolitikának az a következménye, hogy a reálbérek folyamatosan csökkennek. Hiába látjuk, hogy nő adott esetben egy bér, mert nyilvánvalóan az elmúlt évekből ilyen számokat lehet kimutatni, a reálértéke csökken, márpedig az embereket a reálbér érdekli, az érdekli, hogy ilyen borzalmas infláció, ilyen élelmiszer-infláció mellett mi az, amit meg tudnak venni a boltban és mi az, amit nem.

Ezért fogunk beadni módosító javaslatokat, és ezért szeretnénk, ha a kormány változtatna nagymértékben, átfogó értelemben is a gazdaságpolitikáján. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk padsoraiból.)