Dr. Juhász Hajnalka (KDNP)

DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, hogy az ellenzék mindig azt állítja, nem teszünk semmit a zöldátállásért, miközben minden konkrét döntésünket és lépésünket kritizálja, vagy B opcióként próbálja ellehetetleníteni. A magyar kormány eddig is és a jövőben is a magyar emberek érdekeit tartja szem előtt a döntései meghozatala során. Hazánkban ugyanis ‑ ha többet olvasnák az Alaptörvényt, akkor tisztában lennének vele ‑ rögzített jog az egészséges környezethez való jog, mely kiegészül a testi és lelki egészséghez való joggal, melyet többek között az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, valamint a környezet védelmének biztosításával segít elő hazánk.

Mindezek alapján azt gondolni, hogy a hazánk területén működő hatóságok az Alaptörvényünkben megfogalmazott célokkal ellentétesen végzik a tevékenységüket, teljesen nonszensz. Továbbá, mint minden beruházásnál, az akkumulátorgyárak kapcsán is igen szigorú szabályoknak és környezetvédelmi előírásoknak kell megfelelni annak érdekében, hogy a kormányzati támogatást egyáltalán megkaphassa egy projekt.

(22.00)

Ezen jogszabályok célja a magyar lakosság és a környezetünk védelme, mely egy többlépcsős engedélyezési folyamattal egészül ki ‑ ezt még nem hallottuk a mai napon az ellenzéktől. Ennek értelmében az akkumulátorgyártás egy előzetesvizsgálat-köteles tevékenység, mely során a környezetvédelmi hatóságnak vizsgálnia kell azt, hogy a tervezett beruházásból származhatnak‑e olyan jelentős környezeti hatások, amelyek miatt szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. (Tordai Bence: Nem szükséges, hagyjátok!) Szintén szükséges lehet az akkumulátorgyártás egyes résztevékenységei és a kapcsolódó tevékenységek kapcsán az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás is. Amennyiben az adott gyár esetében mindkét eljárás lefolytatása szükséges, a beruházó kérheti e két eljárás összevont végrehajtását is. Egyébként a beruházónak már az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása helyett is lehetősége van kérni a két eljárás lefolytatását.

Az európainál is szigorúbb technológiai szabályozásaink célkitűzése, hogy semmiképp se fordulhasson elő rendes működés mellett vízszennyezés. A Debrecenben tervezett gyár is a legmodernebb technológiák elvén működne, zárt rendszerben, ahol a felhasznált hűtővíz tisztítása már helyben megtörténik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök a politikai vita szükségességének indoklásában azt írták, hogy az akkumulátorgyárak Magyarországra telepítése a magyar gazdaság kiszolgáltatottságának növekedéséhez vezet. Állítják, hogy míg Nyugat-Európában csak élvezik az elektromos autók jelentette előnyöket, addig a környezetszennyező, munkásnyomorító, fenntarthatatlan akkumulátorgyártás pedig Kelet-Európába települ ‑ gratulálok egyébként ehhez a magas szintű megfogalmazáshoz! Ez is minden alapot nélkülöz, hiszen egyrészt az a cég, amely Debrecenben építene gyárat ‑ ahogyan ezt már többen elmondtuk képviselőtársaim közül ‑, pont a tavalyi év végén adott át egy hasonló típusú gyárat Türingiában, Németország területén, ahol a helyi, szintén baloldali és zöldpárti koalíciós kormány kifejezetten támogatja a gyár építését.

Németország a 16-szorosára kívánja növelni az akkumulátorgyártási kapacitását, ahogy ez szintén elhangzott. Emellett a tervek szerint 2030-ig 16 európai országban fog akkumulátorgyártói kapacitás kiépülni; Svédország, Finnország, Norvégia, Svájc, Olaszország. Ezek az országok esetleg már nem tartoznak az önök definíciója szerint Nyugat-Európához? Továbbá számos beruházás bejelentése alapján egyértelmű, hogy egy olyan ágazatról beszélünk, amelynek európai központjai most alakulnak ki, így fontos, hogy helyet kapjunk az asztalnál, és ne fosszuk meg magunkat ettől a gazdasági lehetőségtől. Álláspontom szerint ez nem konzerválja hazánk leszakadását, ahogy önök fogalmaznak, hanem éppen hozzájárul ennek a leszakadásnak a csökkentéséhez vagy a megszüntetéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben az irományban önök a jelenlegi akkumulátortechnológiát és az e-autózást átmeneti megoldásnak nevezték, ugyanakkor az Európai Unióban 2035-től már nem lehet belső égésű motorokat forgalomba hozni. A hazai GDP közel 20 százalékát az autógyártás adja, így fontos, hogy részt vegyünk az elektromosautó-ipari átállásban, ha a jövőben is meg szeretnénk őrizni a munkahelyeket, és új munkahelyeket szeretnénk teremteni. Ehhez nagyban hozzájárul az is, hogy a hazánk területén beruházni kívánó CATL az egyik leginnovatívabb szereplő ezen a területen. Élen jár az új technológiák, mint például a nátrium-ionos akkumulátorok gyártása terén is, így hazai jelenlétükkel a jövő autóipari termelésében is biztosíthatják a részesedésüket.

Ugyanakkor az elektromos átállás nemcsak a személyautó-állományt érinti, az e-rollerek, -kerékpárok népszerűsödésével egyre nagyobb a kereslet az ilyen jellegű termékek iránt. Illetve a nagyobb autógyártó cégek a teherfuvarozás elektromos megoldását is célozzák már.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a dokumentumban önök leszögezik: ha a klímavédelem a cél, akkor nem az autózás a megoldás ‑ még akkor sem, ha az elektromos, zárójel bezárva ‑, hanem a közösségi közlekedés fejlesztése, a kerékpározás és a járműmegosztás. Nagyon szépen köszönjük a javaslatokat, de ezek a programok a magyar kormány részéről már régóta folyamatban vannak. Tavasszal érvénybe lép például a vármegye- és országbérlet, amely hozzájárul a lakosság mobilitásának a javításához (Sebők Éva közbeszól.), mindezt úgy, hogy a környezetbarátabb kötöttpályás és autóbuszos közlekedést népszerűsíti a kedvező áraival. De a 2020 során elindított klíma- és természetvédelmi akcióterv több pontja is a közúti közlekedés zöldítését célozza az elektromobilitási rendszer megreformálásával és a „Zöld busz” programmal, melynek köszönhetően már közel másfélszáz új busz állt munkába.

A vasúti infrastruktúra fejlesztése is folyamatban van, hiszen 2010 óta közel 1100 kilométer vasúti pálya újult meg, és 2018 óta évente 10-12 milliárdot fordít a kormány az uniós forrásokon kívül kerékpárútjaink fejlesztésére. Továbbá az Unió zöldpolitikai döntéseinek értelmében igazából nincsen alternatíva jelenleg az elektromos autózáson kívül. Ezért is olyan nagy a nemzetközi verseny, hogy ezek a gyárak hova települhessenek. Így az, hogy Magyarország a létesítésük során ezért küzd, az egy igazán fontos magyar érdek.

Az akkumulátorgyárak kérdésének radikális politikai megközelítése ellehetetleníti a valódi párbeszédet a lakossággal. Fontosnak tartom, hogy a magyar állampolgárok jóhiszemű kérdéseit konkrétan és szakmai alapon válaszoljuk meg a pontos tájékoztatás érdekében, dezinformációkkal ne keltsünk bennük félelmet, mert ez egy politikai haszonszerzés, és semmi több.

Az elmúlt hónapokban szélsőséges állítások jelentek meg például a debreceni beruházás vízigénye kapcsán, de mire megjelentek a tényleges adatok, melyek szerint a beruházás vízigényének több mint 70 százaléka a tervek szerint tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel történik majd, a debreceni lakosság már a jövőbeni stabil vízellátása miatt aggódott, mert önök mindent megtettek a félelemkeltés érdekében. A szürkevíz-hasznosítás fő célja az övezetek ipari felhasználói vízigényének a csökkentése, szürkevízzel történő helyettesítése, mely által az ivóvízbázis védelme és a környezetterhelés csökkentése is megvalósul.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a mentalitással, amelyet önök képviselnek, nem viszik előre az ügyet, hiszen az ilyen módszerekkel akarják politikai céljaikat használni; ez nem a magyar emberek érdekeinek a szem előtt tartásával történik. Mi, kormánypárti képviselők igenis elkötelezettek vagyunk a klíma- és a környezetvédelmi céljaink megvalósítása érdekében, valamint a magyar lakosság környezetének és életkörülményeinek javításáért. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)