Varga Zoltán (DK)

VARGA ZOLTÁN, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Debreceni vagyok, és örülök, hogy két fideszes debreceni képviselő is itt ül, valószínűleg ők is meg fogják erősíteni azt, amit én mondok.

A mikepércsi és a debreceni anyák üzenetét hozom ide a Ház falai közé, elsősorban is azt, hogy Debrecenben senki nem vitatja azt, hogy szükség van az elektromobilizációra, Debrecenben senki nem mondta egy szóval sem, hogy nem kellenek akkumulátorok. Debrecenben mindösszesen annyit mondunk, hogy Debrecen alkalmatlan arra, hogy oda akkumulátorgyár épüljön. Meg lehetne építeni Felcsúton vagy Hatvanpusztán, a debreceni anyáknak ez a véleménye, ha annyira nagyon akarják, annyira beleszerelmesedtek ebbe az akkumulátorgyárba és a CATL-be. Egy zárójelet nyitnék: a CATL a tavalyi év nyarán Kínában akkumulátorgyárat zárt be azért, mert azt mondta a tartományi párttitkár, hogy nem lehet ott egy ilyen környezetpusztító akkumulátorgyárat úgy üzemeltetni, hogy az ott élők egészsége ne legyen veszélyben. Bezárták ott az akkumulátorgyárat, maguk itt újra akarják nyitni.

Sokáig gondolkoztunk, hogy vajon miért Debrecenben, aztán rájöttünk, hogy azért, amiért Debrecenben kapott Putyin díszdoktori címet, díszpolgári címet; rájöttünk, hogy azért, mert Mocsai Debrecenben lett professzor.

(21.50)

Azért, mert azt hitték, hogy mivel Debrecen önök szerint a Fidesz őrvárosa, Debrecen lakosaival mindent le lehet nyeletni. Hát, kiderült, hogy nem.

De egy picit maradjunk Debrecennél! Hogy is néz ki Debrecen? És ezt most nem én fogom mondani, hanem az önök két párttársát idézem. Fónagy János, gondolom, mindenkinek megvan. 2001. VI. hónap 1-jén itt a Parlament falai között Fónagy János akkori közlekedési és vízügyi miniszter egy vitában azt mondta: „Debrecenben a felszín alatti vízkészletek felhasználása korlátozott, mert a túlzott vízkitermelés tartós réteg- és talajvízszint-süllyedést okoz.” Akkor, 2001-ben Debrecen környékén hat hatalmas tó volt. Akkor Debrecenben a Nagyerdő tölgyesei nem pusztultak még. Azóta eltelt két évtized, a tavak eltűntek, a debreceni Erdőspuszták gyakorlatilag gazzal felvert prérik, és hozzá kell tegyem, hogy pusztulnak a Nagyerdő kocsányos tölgyesei, mert a talajvízszint mélyen a 2001-es talajvízszint alatt van, majdnem négy métert süllyedt azóta.

De mondok egy másikat, ez hátha ismerősebb. Papp László, Debrecen város polgármestere, egy egészen közeli dátum: 2022. III. 29., nincs egy éve. Mit is mondott akkor Debrecen Debrecen-ellenes polgármestere? Mit gondolnak? Kapaszkodjanak meg: „Debrecen 34 százaléka erdő, melynek fenntartása egy víz nélküli városban nagyon nehéz.” Eltelt három hónap, négy, öt, és Papp László 2022 augusztusában érdekes módon megvilágosodott. Hirtelen rájött, hogy Debrecenben hatalmas vízkészletek vannak, amiket nyugodtan lehet használni, és nyugodtan lehet ide kínai akkumulátorgyárat oktrojálni.

Miért történt ez a pálfordulás? Azért, mert az ő főnöke a Karmelita-kolostorban odaállította a szőnyeg szélére, és azt mondta neki, hogy márpedig Debrecenben akkumulátorgyár épül, ha a fene fenét eszik is. Debrecen város polgármestere megvilágosodott, és azt mondta, hogy Debrecenben minden oké.

S hadd mondjak még egypár adatot a városról, ha már ott élek: Debrecenben hosszú-hosszú hónapok óta ‑ most is ‑ a levegő a veszélyes szennyezés mértékét mutatja. Veszélyes most is! Egészségre ártalmas, mégpedig azért, mert egy katlanban fekszik.

Arról beszéltünk, hogy zöldfordulat. Igen, a CATL is azt mondja, hogy zöldfordulat. Csak azt az egyet felejtik el, a CATL ehhez hozzátette, ez úgy néz ki, hogy míg az átállás az ő részükről globálisan zöld, addig lokálisan mérhetetlenül környezetterhelő. Ezt maga a gyár vezetői ismerik el: lokálisan környezetterhelő. Persze ezt lehet fokozni: környezetpusztító, veszélyes, egészségre ártalmas, és a többi, és a többi.

Önök azt mondják, hogy valójában nem kell aggódni, mert minden a határérték alatt van ‑ lehet. A papír mindent elbír, ezt látjuk, hiszen a novemberi első dokumentumok leadása óta például a CATL-gyár vízfelhasználása éppen hatszor változott papíron is és a kommunikációban is. De nézzük, hogy miről beszélünk! A CATL környezetvédelmi dokumentumaiban évente 507 ezer tonna üvegházhatású gáz kibocsátását vállalta. 507 ezer tonna! Évente mindennap, naponta 350 húsztonnás nyergesvontatóval fogják a gyár területére beszállítani a mérgező löttyöt és az alapanyagokat. Mindennap! Karácsonykor, szilveszterkor, újévkor, sőt még Orbán Viktor szülinapján is, mindennap napi 350 teherautóval.

A CATL kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójával sajnos fel kellett hogy vegyem a kapcsolatot, mert reménytelenül hazudik a kormányzat és hazudik Debrecen város önkormányzatának fideszes vezetése, bármilyen adatot is kérdezünk. Ezért levélben fordultam a CATL vezetőihez, hogy vajon igaz‑e az, amit ők nyilatkoztak, mégpedig hogy világszerte a jó szomszéd filozófiáját követik a gyárakat körülvevő közösségekkel, és mindig a helyi lakosok jólétét tekintik elsődleges szempontnak. Ezért megkérdeztem tőlük egypár dolgot, amikre eddig nem kaptunk sehonnan sem érdemi választ. Nem kaptunk választ a vízfelhasználás tekintetében, hiszen először azt mondták, hogy napi 24 ezer köbméter, aztán napi 3600 köbméter, majd aztán egy, a város által megrendelt tanulmányban már megjelent napi 40-60 ezer köbméter is, amit a város polgármestere, Papp László nagyjából szűk fél nap alatt töröltetett a honlapról, és most megint visszaállt a 3600 köbméter.

De miről is van szó? Most az a kormányzati narratíva, amit Papp László is rendszeresen alkalmaz, hogy szürkevizet fognak használni. Rendben van, legyen szürkevíz, de a szürkevíznek ki kell építeni oda a hálózatát. Ki fogja kiépíteni? Honnan hova fog menni? Megkezdődtek‑e már a kisajátítások azokon az ingatlanokon, ahol ez a szürkevízhálózat oda fog menni? Ki fogja kifizetni? Megkérdeztem a polgármestert, nem tudta. Megkérdeztem a kormányzatot, nem akarták megmondani. Megkérdeztem a CATL-t, azt mondta, neki semmi köze hozzá, kérdezzek meg valaki mást. Megkérdeztem a Debreceni Vízmű igazgatóját, mi a véleménye. Azt mondta, ő szakember, ő nem tudja, kérdezzek valami politikust. Kérem szépen, itt tartunk. Szürkevízről beszélnek, de szürkevíz sehol nincs, csak a mesében. Tudják, hol volt, hol nem volt, szürkevíz nem volt, mert senki nem vállalja fel a nevére, hogy a szürkevíz hogy kerül a gyárba. A gyár azt mondta, gondolkoznak rajta, lehet, hogy majd fogják használni, meglátják.

S ami a legérdekesebb: megkérdeztem a gyár képviselőjét egy levélben, árulják már el, hogy ez a napi 350 teherautó honnan hova fog menni, milyen útvonalon fogják ezt a mérgező alapanyagot szállítani, egyáltalán hol fogják az alapanyagot behozni az országba, hol fogják ezt a nyersanyagot alapanyaggá összekeverni, teherautókra rakni, hol lesz a logisztika, hol lesz deponálva. A gyár vezetői azt mondták, hogy valószínűleg vagy a németektől, vagy Lengyelországból fogják hozni, de ‑ s itt most kapaszkodjanak meg, mert ez egy új információ lesz ‑ építeni akarnak Debrecen déli határában egy olyan gyárat, amely az alapanyagokat fogja előállítani. Még egyszer mondom, építeni fognak egy új, akkumulátorgyárat kiszolgáló gyárat, amely sokkal-sokkal veszélyesebb lesz, mint maga az anyagyár. Csak erről mélyen hallgat a politika, és mélyen hallgat mindenki.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Rengeteg mindenről beszélhetnék még. Arról, hogy a CATL-gyár Németországban, Türingiában valójában csak 20 százalékban termel, 80 százalékban pedig kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. Beszélhetnék arról, hogy ott azt vállalta a kínai partner, hogy az energiát önmaga fogja biztosítani, és egyetlenegy kilowattórát sem kap kívülről. Beszélhetnék arról, hogy Türingia egy vízzel jól ellátott terület, miközben Debrecennek meg se vize nincs, se energiája nincs, se levegője nincs. Önök ide akarnak egy gyárat a nyakunkra rakni. Szégyelljék magukat, én csak annyit tudok mondani. Szégyelljék magukat, de nagyon! Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)