Szabó Szabolcs (Momentum)

SZABÓ SZABOLCS (Momentum): Köszönöm szépen a szót. Elnök úr, én is röviden Nacsa Lőrincre reagálnék. Egyrészt nem ismétlem magam elnök úr kérésének megfelelően, csak javaslom, a jegyzőkönyvet képviselő úr nézze meg. Én azzal kezdtem, hogy a munkahelyteremtés meg a munkajövedelmek a legfontosabbak.

De amiért igazából hozzászóltam: itt valami félreértésben van, képviselő úr, ugyanis az, hogy az állam gondoskodik a rászorultakról, nem valami könyöradomány, úgynevezett segély. Itt biztosítási jogviszonyról beszélünk technikai értelemben. Azért fizetek adót, hogy rólam gondoskodjanak. Mert képzelje el valaki, mondjuk, képviselő úr, hogy köt egy biztosítást a lakására, valamiért, ne adj’ isten, leég, nem kívánom, de véletlenül leég, majd az ember odamegy a biztosítóhoz, és közli, hogy tessék kifizetni, mert biztosítási jogviszonyom van. Erre közli a biztosító, á, filozófiát váltottam időközben, használja föl a saját megtakarításait a felújításra, kérjen utána, ha nincs, a szüleitől, ha a szüleinek sincs, akkor menjen el valamelyik karitatív szervezethez, ha ott sincs, menjen az önkormányzathoz, és esetleg, ha egyik sem sikerül, majd megfontolom, hogy adok-e.

Nem így működik! Biztosítási jogviszony, fizettem, elvárom, kötelező. Ez nem könyöradomány, nem segély. Tehát itt valami nagyon nagy félreértésben vannak. Ez jár, ez a lényege az államnak, ezt várjuk el az adókért, járulékokért cserébe. Köszönöm a szót. (Taps a Momentum soraiban.)