Németh Zsolt (Fidesz)

NÉMETH ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Bekapcsolom a mikrofonomat, és folytatom. Egy izgalmas vitán vagyunk túl a ma délelőtt során. Dobrev Klára könnycseppet is látott a szememben, amikor felszólalt (Derültség a kormánypárti sorokból.), én pedig azzal szeretném kezdeni, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapja van, és én nem láttam könnycseppet Dobrev Klára szemében, pedig ha valakinek, akkor azt hiszem, hogy neki illett volna megkövetni a kommunizmus áldozatait a mai napon, hiszen a kommunizmus végső soron a történelem legnagyobb háborús projektje, egyfajta háború az emberiség ellen. A Béketanács pedig egy olyan intézmény, amelyik szembeszegül ezzel, tehát egy kitűnő időzítés, hogy a mai nap kerül sor erre a vitára.

Először is az ENSZ-hez való viszonyát szeretném tisztázni a Béketanácsnak. A nemzetközi rendszer olyan átalakulási szakaszban van, amelyben a második világháború után létrehozott intézményi keretek egyre kevésbé képesek lekövetni a valós hatalmi viszonyokat. Új szereplők, új konfliktusok és új biztonsági kihívások jelentek meg, amelyekre a meglévő struktúrák sok esetben lassan vagy egyáltalán nem reagálnak. Ebben a helyzetben természetes igényként jelenik meg olyan új együttműködési formák létrehozása, amelyek rugalmasabban, gyorsabban és a politikai realitásokhoz igazodva képesek kezelni a nemzetközi békét, biztonságot fenyegető válságokat, és valóban ilyen a Béketanács mellett az Ábrahám-megállapodások egyezményes rendszere is.

A Béketanács nem az ENSZ alternatívája ‑ ezt szögezzük le ‑, és nem is annak leváltására jött létre, éppen ellenkezőleg: abból a felismerésből indul ki, hogy az ENSZ jelenlegi működése megbénult, számos konfliktus esetében nem tudott hatékony béketeremtő szerepet betölteni. Döntő szerepe van ebben annak, hogy az ENSZ BT állandó tagja, Oroszország agressziót követ el egy szomszédja, Ukrajna ellen, amivel negligálja az ENSZ legfőbb alapelvét, a konfliktusok békés rendezésének a követelményét. A Béketanács célja tehát a kiegészítés, egy olyan fórum biztosítása, ahol az érintett felek politikai, ideológiai és katonai szembenállástól függetlenül képesek párbeszédet folytatni a konfliktusok rendezéséről az ENSZ Alapokmánya szellemében.

A Béketanács létrejötte annak a felismerésnek a következménye, hogy a nemzetközi rendszerben nem lehet kizárólag régi eszközökkel az új problémákat kezelni. Az új intézmények nem gyengítik a meglévő világrendet, hanem alkalmazkodási képességét erősítik. A Béketanács nem a nemzetközi rend megbontását, hanem annak helyreállítását és korszerűsítését szolgálja. Nem a régi intézmények felszámolása a cél, hanem arra van szükség, hogy új, más logika mentén jöjjenek létre olyan együttműködések, amelyek konkrét anyagi, rendészeti, katonai felajánlásokat tesznek, és önként vállalnak szerepet a problémák megoldásában.

Néhány szó a közel-keleti békéről. A Béketanács gondolata eredetileg a közel keleti gázai rendezési törekvésekből nőtt ki ‑ az ENSZ BT felhatalmazása alapján ‑ abból a felismerésből, hogy a térség instabilitása globális következményekkel jár. A közel-keleti konfliktusok nem lokális ügyek, hatással vannak az energiabiztonságra, a migrációra, a nemzetközi bűnözésre, a terrorfenyegetettségre és a nagyhatalmi viszonyokra egyaránt. A térség stabilizálása ezért nemcsak regionális érdek, hanem a nemzetközi biztonság egyik kulcskérdése immáron évtizedek óta. Az izraeli-palesztin tűzszüneti és békemegállapodás eredményeiért maximális elismerést érdemel az amerikai Trump-kormányzat. Sokkal több és nagyobb támogatást érdemelne a nemzetközi közösség részéről, így az Európai Unió részéről e tekintetben az Egyesült Államok diplomáciája.

Magyarország számára a közel-keleti béke kérdése nem csupán geopolitikai probléma, hanem konkrét nemzeti ügy. A Hamász terrortámadásai során magyar állampolgárok és magyar kötődésű áldozatok is voltak, köztük zsidó honfitársaink. A magyarországi zsidóság és az izraeli magyar ajkú közösség sorsa számunkra nemzeti sorskérdés. Ez különösen felelősséget ró Magyarországra: a béke melletti következetes kiállás nem pusztán diplomáciai pozíció, hanem erkölcsi, történelmi kötelesség is azokkal szemben, akik közvetlenül elszenvedik a konfliktus mindennapi következményeit.

Végül, de nem utolsósorban a Közel-Kelet stabilizálása európai érdek is. A térségben fennálló bizonytalanság közvetlen hatással van Európa biztonságára, jövőjére, legyen szó terrorizmusról, szervezett bűnözésről, migrációs nyomásról vagy gazdasági kiszámíthatatlanságról.

(12.30)

Néhány szó a magyar tagságról. Magyarország első pillantásra nem szorosan kapcsolódik a Gázai övezethez, de elég, ha visszaidézzük a 2015-ös migrációs válságot, látjuk, hogy ebből a közel-keleti válságövezetből érkeztek a legtöbben.

A Keleti pályaudvari történések óta minden magyar pontosan tudja, hogy a Közel-Kelet nincs olyan messze, mint ahogy a térkép alapján látszik. Az összefüggés egyszerű: ha a Közel-Keleten béke van, akkor a magyar határt könnyebb megvédeni; ha a Közel-Keleten nincs béke, akkor nehéz megvédeni a magyar határt, mert nő az illegális migráció nagyságrendje.

Azt se feledjük, hogy a térség nem ismeretlen nekünk, mert Magyarország elég régóta jelen van a terepen, a tágabb Közel-Keleten, és rendkívüli elkötelezettséggel segít a Hungary Helps program keretében palesztin közösségeken is. Magyarország az elmúlt években következetesen képviselte a békepárti álláspontot, akkor is, amikor ez Európában nem volt népszerű. Egy időben csak a Vatikán volt az egyetlen partnerünk.

Egy éve ez a béketábor kiegészült az Egyesült Államokkal, élén Donald Trump elnökkel. A diplomáciai csatornák nyitva tartása, a párbeszéd fenntartása és az eszkaláció elutasítása hosszú távon hitelességet teremt. Ezt igazolta vissza az Egyesült Államok az elmúlt év során, ami tükröződik egyébként a béketanácsi tagsági felkérésben is.

Ez a következetesség az oka annak, hogy Magyarország ma nemcsak beszél, megszólal a békéről, hanem akár tényleges, hiteles platformot is tud biztosítani a békét kereső felek számára.

Az európai részvétellel kapcsolatban, tisztelt Ház, el szeretném mondani, hogy bár számos európai ország felismerte az érintettségét Trump elnök miatt, ideológiai megfontolásból egyelőre kifejezetten távolságot tart a kezdeményezéstől, ez azonban, meggyőződésem, hogy csak átmeneti. Nem tartható, hogy van egy Európa számára is fontos válsággóc kezelésére létrejött nemzetközi intézmény, amelyből Európa kimarad.

Az már viszont ígéretes, hogy Ṧuica európai bizottsági biztos asszony és a román elnök, Nicușor Dan részt vettek a washingtoni alakuló ülésen, még akkor is, ha csupán megfigyelőként tették ezt. Magyarországnak azon országok között van a helye, amelyek békét akarnak, ezért indokolt és természetes, hogy alapító tagként kezdettől fogva részt vesz a Béketanács tevékenységében.

Ma a világpolitika valóban két részre oszlik. Az éles választóvonalat az jelenti az országok között, hogy vannak, amelyek békét akarnak, és be akarják fejezni a Magyarország szomszédságában zajló háborút, és vannak olyanok, amelyek bármit mondanak, tetteikkel a háború meghosszabbításához járulnak hozzá. Valójában nem másképp, hanem ilyen egyszerűen állapítható meg, hogy ki is van a történelem jó és rossz oldalán, ha már ilyen népszerű ez a megfogalmazás.

A Béketanács üzenete világos: a béke nem naivitás, hanem stratégiai érdek; a tárgyalás nem gyengeség, hanem politikai felelősség. Egy olyan korszakban, amikor a háborús logika sok helyen újra legitimációt nyer, a Béketanács létezése önmagában is állásfoglalás amellett, hogy a konfliktusok rendezése nem a fegyverek, hanem a politikai megállapodások útján vezethet eredményre.

Ehhez pedig olyan új és hatékony intézményes keretek kellenek, mint az éppen tárgyalás alatt lévő Béketanács. A magyar Országgyűlés nevében sok sikert kívánok a Béketanács működéséhez! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)