karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Barkóczi Balázs (DK)

2026-02-25 · 189. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 13:00 · jegyző

napirendi pont: Általános vita lefolytatása T/13639 A Béketanács Alapokmányának kihirdetéséről

Szöveg11 396 karakter · 16 bekezdés · JSON

BARKÓCZI BALÁZS, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Elnök Úr! Hát, elég nehéz megszólalni akkor, amikor egy délelőttön keresztül hallgatjuk a legaljább fideszes háborús pszichózist és uszítást, és aztán végre áttérnénk egy másik vitára, aminek a nevében is benne van az, hogy béke, és az első mondatban már sikerül megérkezni a legócskább kommunistázáshoz. Mondjuk, nem annyira meglepő, csak egy kicsit nyomasztó. Azért mondom, hogy nem annyira meglepő, mert önök közül sokan nyilvánvalóan ebből építettek politikai karriert, hogy aztán egy elég kalandos politikai ívet leírva végül megérkezzenek oda, hogy a kommunizmus áldozatainak emléknapján még azt sem merik kimondani, hogy szovjetek vagy Szovjetunió.

Na de nézzük az előttünk fekvő előterjesztést! Bár Bánki Erik képviselőtársunk azzal zárta a mondandóját, hogy aki nem támogatja a kormány előterjesztéseit és békeelképzeléseit, az nemes egyszerűséggel Magyarország ellensége, remélem, hogy én nem fogom kiérdemelni ezt a titulust, már csak azért sem, mert szent meggyőződésem, hogy Magyarországnak elsősorban egy stabil és erős Európai Unió lenne az érdeke, nem az a folyamatos pótcselekvés, amit önök csinálnak. Érteni érteni vélem, mert nyilvánvalóan kampány van, és önök az egész kampányukat ‑ csakúgy, mint négy éve ‑ erre a háborús pszichózisra és uszításra építik föl. Egészen addig, hogy arról fantáziálnak, hogy oroszok fognak édesapákat az ukrán fronton tarkón lőni, hogyha az édesanyák nem a Fideszre szavaznak. De én azt hiszem, hogy itt azért egy kicsit komolyabb kérdésről lenne szó.

És hogy most már tényleg rátérjek az előterjesztésre, itt nem egy technikai kérdésről vitatkozunk az előterjesztés kapcsán, nem arról, hogy Magyarország csatlakozik‑e ehhez a Béketanácsnak nevezett nemzetközi homokozóhoz, hanem egy olyan szervezetről, ami a szerkezete, a legitimitása és a politikai háttere alapján egész egyszerűen inkább egy személyre szabott politikai projekt, mondjuk ki, hogy tulajdonképpen Donald Trump amerikai elnök és többek között Orbán Viktor politikai játszótere, nekik, kettejüknek. Ez érthető, és ezt már mondtam is, hogy a béke egyrészt marketingfogás, másrészt pedig most, a kampányidőszakban politikai brand. Egyébként Donald Trump is azzal kampányolt, hogy ha majd ő jön, és Orbán Viktor is azzal kampányolt neki, hogy ha ő jön, akkor véget ér az ukrán háború. Hát, nem ért véget azóta sem, és ennek a két politikusnak, illetve több politikus személyes ambícióinak a díszlete. Pedig mi úgy gondoljuk itt a Demokratikus Koalícióban, hogy a béke nem ilyen politikai játszóterekből épül fel, hanem pontosan intézményekből, bizalomból, átláthatóságból, jogból és kollektív felelősségből. Ezek pedig ebben a határozati javaslatban nincsenek meg, ezek ebből egyértelműen hiányoznak.

Mi a baj? Menjünk sorban! Elsősorban az intézményi kereteket tekintve azt mondja az alapokmány, hogy ez nem egy klasszikus, multilaterális szervezet, mint több olyan szervezet, mint az ENSZ, a NATO, az Európai Unió, nem tagállamvezérelt, nem a kollektív döntéshozatalra épül, tehát nem kiegyensúlyozott intézményi struktúrával bíró, hanem tulajdonképpen az elnök kizárólagos hatásköre köré épül. Elég érdekes, hogy önök most egy ilyenhez akarnak csatlakozni, amikor az Európai Bizottságon a kollektív állásponttal szemben a többségi álláspontot mindig kikérik maguknak.

Hogy megváltoztassák a döntéshozatali mechanizmust, most egy olyan nemzetközi szervezethez csatlakoznának, ahol az elnök kénye-kedve szerint történnek dolgok. Itt az elnök az alapokmány szerint módosíthat, megszüntethet szervezeti egységeket, vétójoga van a döntésekkel szemben, sőt, ha méltatlanná válik az elnökségre és leváltják, akkor az általa kinevezett politikai megbízott örökli az elnöki posztot, ami már önmagában politikai ellentmondás. Tehát ha valaki méltatlanná válik egy szervezet vezetői szerepének a betöltésére, akkor miért várják el, hogy az általa kinevezett megbízott majd méltó lesz rá? Itt szerintem a kapkodás vagy a minél nagyobb hatalomkoncentráció volt a lényeg, nyilvánvalóan messze nem a béke. A békéről még szó sincsen! Ez egy önreprodukáló hatalmi struktúra, szembemegy azokkal a szervezetekkel, amelyek mind kollektív alapon működnek, amiket itt el is mondtak. Néhányról már esett szó, például az ENSZ vagy a NATO.

Beszéljünk a pénzügyi hozzájárulásról, bár azt mondta Szijjártó külügyminiszter úr, hogy ez semmilyen pénzügyi felelősséggel nem jár Magyarország részére. Sajtóhírek szerint már 1 milliárd forintjába fáj ez a magyar adófizetőknek, ami különösen érdekes annak fényében, hogy önöktől folyamatosan azt hallgatjuk, hogy az Európai Unió az európai adófizetők pénzét Ukrajnára akarja költeni, miközben önök a magyar adófizetők pénzét ömlesztik bele egy ilyen Trump-féle homokozóba csak azért, hogy a választási kampányban többször el tudják mondani azt, hogy háború, háború, háború, háború, mintegy orwelli módon ismételgetve ezt a fogalmat.

(12.40)

Az még hagyján, hogy ez a sajtóhírek szerint ‑ ahogy már elmondtam ‑ eddig is egymilliárd forintjába került az adófizetőknek, de lehet, hogy egymilliárd dollárba fog kerülni, mert van egy fedezet: ha nem hároméves, hanem örök életre szóló tagságot akarunk váltani ebben az úgynevezett Béketanácsban, akkor ennek az az ára. Itt az alapokmány szerint sincs részletes, kötelező és független auditmechanizmus ebben a szervezetben, tehát nincs egyértelmű szabály arra, hogy mi történik a befizetett forrásokkal, mondjuk, feloszlatás esetén; mi történik akkor, ha valaki később csatlakozik; mi történik akkor, ha valaki ki akar lépni. Olyan, mintha itt sebtében összetákoltak volna valamit, hogy lehessen mutogatni, ki lehessen tenni a politikai kirakatba, hogy nézd csak, itt van egy Béketanács.

És az is megerősít, hogy egy magát Béketanácsnak nevező szervezetet ‑ amelyben többek között olyan országok szerepelnek, mint Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Bulgária, Jordánia, Koszovó és a többi ‑ létrehoznak olyan szereplőkkel, amelyek közül többen a közelmúltban, de van úgy, hogy napjainkban is, jelen pillanatban valamifajta háborús vagy fegyveres konfliktusnak a részei. Most hagyjuk azt, hogy Benjamin Netanjahu ellen érvényben van még a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa háborús bűnök miatt, de ott van Törökország. Erdoğan éppen Észak-Szíriában és Észak-Irakban gyilkolja halomra a kurdokat, és szerves része tud lenni a Béketanácsnak ez a Törökország? Egy olyan állam, amely szerves része egy fegyveres konfliktusnak, résztvevője egy háborús konfliktusnak, a Béketanács része? Én azt hiszem, hogy ez még viccnek is rossz.

És akkor menjünk tovább a politikai problémákkal! Azt már mondtam, hogy nyilvánvalóan mi ezt Donald Trump játszóterének tekintjük, és az is nyilvánvaló, hogy az amerikai elnök egy, a meglévő multilaterális nemzetközi szervezetekkel szembeni párhuzamos struktúrát akar létrehozni a globális rend mellett. Igaz az, hogy lehet megfogalmazni kritikákat az ENSZ-szel szemben, az is igaz, hogy a vétójog valóban blokkolhat döntéseket ‑ az érdekes lenne, ha pont maguk kritizálnák a vétójogot, akik rendszeresen élnek ezzel az Európai Unióban ‑, de a válasz nem lehet az, hogy létrehozunk egy személyközpontú alternatív klubot. Itt elmondja a külügyminiszter úr is, azt hiszem, ő mondta el, hogy nem alternatívát keresnek az Európai Unióval szemben. Hát akkor micsodát? Mit keresnek önök? Hát dehogynem! Az önök érdeke megegyezik Putyin érdekével, Putyin érdeke pedig az Európai Unió, az európai intézményrendszer folyamatos gyengítése. Hozzáteszem, ez Donald Trump érdeke is, tehát a két nemzetközi vezető érdekei itt találkoznak. Csak hogy Orbán Viktor legyen az összekötő kapocs, én az önök helyében inkább szégyellném magam emiatt, és nem lennék rá büszke. Illés képviselőtársam, ez a történelmi szégyen; nem az, amit ön kihallani vélt Dobrev Klára elnök asszony beszédéből, hanem pontosan ez. Ezt mondtuk el az előző vitában is.

Egy olyan békefórum, amelyből az Európai Unió egy az egyben kimarad, strukturálisan korlátozott. Márpedig nekünk, magyaroknak is az lenne az elemi érdekünk, hogy erősítse minden ilyen kezdeményezés az európai együttműködést, és nem kellene egy EU-n kívüli, politikailag erősen polarizáló struktúra mellé állni.

A hitelességről már nem is beszélve. Ezzel kezdtem a vezérszónoki hozzászólásomat, hogy nyilvánvalóan ennek a Béketanácsnak az alapító elnöke a saját politikai narratívájának a részeként pozicionálja magát egyfajta globális béketeremtővé, úgy akarja megjeleníteni magát a nemzetközi közvéleményben. Mindannyian tudjuk azt, hogy reszket a Nobel-békedíjért, és ha ez nem jön össze, akkor különböző ilyen alternatív, csak neki gründolt díjakat és elismeréseket vesz át, vagy azt csinálja, hogy másnak a Nobel-békedíját veszi át, ami egészen abszurd.

Ugyanakkor, tisztelt képviselőtársaim, mondom megint: érteni vélem, hogy ez kampányeszköz, de remélem, mindannyian tudjuk, ha máshol nem, legalább itt, a Házban, hogy a béke nem önmagától jön el, nem attól jön el, hogy valaki ismételgeti ezt a szót. Teszem hozzá, a háború sem attól fog eljönni, hogy maguk folyamatosan háborús pszichózist keltenek Magyarországon. A béke akkor fog eljönni, ha egy konfliktusban az érintett felek bíznak a közvetítőben. De hogy lehetne megbízni abban a Donald Trumpban, aki az Európai Unió vezetőit hülyéknek nevezte, az Európai Unió tagországait ellenségeknek nevezte, aki mindenkit, aki nem vesz részt ebben a köldöknéző klubban, amit ő gründolt, különböző importvámokkal fenyeget meg? De ez az ember a saját népe előtt elvesztette a hitelességét. Pont pár napja az amerikai legfelsőbb bíróság kaszálta el az ő importvám-elképzeléseit, tehát még a saját nemzetében, a saját országán belül sincs meg a támogatottsága.

Ha az intézmény stabil lenne, kiszámítható és jogilag megalapozott, akkor mondhatnánk azt, hogy valóban béketeremtő szándékkal jött létre. De egy olyan szervezet, amely központosított, amelyet az elnök bármikor feloszlathat, amelynek döntése elnöki jóváhagyással lép hatályba, nem egy nemzetközi szervezet, nem a béketeremtés céljából jött létre. Ez azért jött létre, hogy Donald Trump, Orbán Viktor és a többi tagállam, Törökország, Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Bulgária ‑ hadd ne soroljam végig! ‑ vezetői mutogathassák magukat, és mint a miniszterelnök TikTok-videójából kiderült, az argentin miniszterelnökkel jót szambázhasson szavazás vagy felszólalás közben. Nem tudom, hogy ott éppen mi történt, de borzasztó jól érezték magukat a nagy háborúk közepette.

Nekünk az lenne az érdekünk, hogy az európai fellépés egységes és erős legyen ‑ Magyarországnak ez lenne az érdeke, hogy az európai fellépés egységes és erős legyen ‑, ez a Béketanács pedig jelenlegi formájában, de meggyőződésem, hogy semmilyen formájában sem ad intézményi garanciákat, nem biztosít valódi kollektív kontrollt, nem rendelkezik széles nemzetközi legitimációval, és ami a legfontosabb és egyben a legszomorúbb: nem erősíti, hanem pont, hogy gyengíti Magyarország geopolitikai és európai pozícióit.

Ezért gondolom, nem meglepő, ha azt mondom, hogy ezt a törvényjavaslatot a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja nem tudja és nem fogja támogatni. Magyarországnak nem egy centralizált, személyhez kötött globális klubban van a helye, amelyet egy nárcisztikus félőrült irányít, hanem egy átlátható, jogállami, valódi multilaterális együttműködésben. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Barkóczi Balázs — 2026-02-25, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-48.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-189-48,
  title = {Barkóczi Balázs — 2026-02-25, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/189-48.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}