Szijjártó Péter (Fidesz)

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos a XXI. század első negyede sem telhetett el anélkül, hogy a világ számos pontján fegyveres konfliktusok, véres háborúk folyjanak. Az elmúlt évtizedekben sajnos a nemzetközi szervezetek egészen egyszerűen kudarcot vallottak ezen a területen. A nemzetközi szervezetek nem tudták beteljesíteni mindazokat a célokat, amelyeket az alapításkor kitűztek maguk elé, a nemzetközi intézmények a nemzetközi jog talaján állva egészen egyszerűen képtelenek voltak hozzájárulni ahhoz, hogy a világban zajló fegyveres konfliktusokat a béke irányába vigyék.

Ezek után azt gondolom, hogy nem véletlen, hogy egy új világrend van kialakulóban a szemünk előtt. Egy új nemzetközi rendszer jön létre, amelyben semmi sem lesz olyan, mint volt korábban. Egészen egyszerűen a régi működési szempontok megszűnnek.

Korábban a nemzetközi politikai rendszer, a világrend alapját és a szervezőerejét a nemzetközi szervezetek jelentették, nemzetközi intézmények, amelyek a nemzetközi jogot próbálták érvényesíteni, és a nemzetközi sztenderdeknek próbáltak érvényt szerezni. Mostanra azonban világossá vált, hogy az új világrend más szervezőszempontok alapján működik, megnő a jelentősége a kormányközi együttműködéseknek, a kétoldalú kapcsolatoknak, a személyes kapcsolatoknak és az országok vezetői között szövődő barátságoknak.

Én azt gondolom, hogy ebben a környezetben helyénvaló Donald Trump elnök úr Béketanács létrehozására vonatkozó kezdeményezése, ezért a magyar kormány a Béketanács létrehozására vonatkozó kezdeményezést üdvözölte. Azt gondoljuk, hogy a Béketanács jelenti a legjobb reményt arra, hogy a béke vissza tudjon térni a közel-keleti térségbe.

A Béketanács nem teljesen előkép vagy előzmény nélküli kezdeményezés, hiszen emlékezhetünk a 2020-as Ábrahám-megállapodásokra. Annyiban hasonló is a helyzet, hogy az Ábrahám-megállapodások is egy kifejezetten innovatív kezdeményezésnek minősültek. Az Ábrahám-megállapodásokat is az a helyzet szülte, hogy hosszú évtizedek kudarcot vallott kísérletei képtelenek voltak arra, hogy a közel-keleti térségben élők számára visszahozzák a békés, nyugodt, terrortámadásoktól, rakétatámadásoktól mentes életet. Ekkor az Ábrahám-megállapodások komoly kritika tárgyát képezték. 2020-ban én magam voltam az egyetlen külügyminiszter az egész világról, aki elfogadva az amerikai adminisztráció meghívását, ott voltam a Fehér Ház kertjében, amikor az Egyesült Államok, Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emirátusok aláírták az Ábrahám-megállapodásokról szóló egyezményt. Akkor is ez jelentette a legjobb reményt a hosszú évtizedek kudarcai után arra, hogy a béke vissza tudjon térni a közel-keleti térségbe.

(12.20)

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A közel-keleti térség biztonsága rendkívül szorosan összefügg Európa és azon belül Közép-Európa biztonságával is. Hogyha a helyzet nyugodt a Közel-Keleten, akkor az mindig a biztonsági helyzet javulását hozza magával a mi térségünkben is, és itt az összekötő kapocs a migráció. Ha béke és nyugalom van a Közel-Keleten, akkor az Európába irányuló migráció is jóval alacsonyabb intenzitású, mint ha ennek ellentéte valósul meg.

Hogyha a Közel-Keleten nem sikerül békét és nyugalmat teremteni, akkor a migrációs hullámok ebből a térségből ismételten nagymértékben indulnak meg Európa irányába, és ezeknek a migrációs folyamatoknak, hullámoknak egy része bizony a szárazföldi útvonalon, a Nyugat-Balkánon érkezik el Európa kapujába, ami jelen esetben a mi déli határunk. Tehát egy állandósuló konfliktushelyzet a Közel-Keleten a déli határunkon megnyilvánuló migrációs nyomás drámai emelkedését hozhatja magával. A közel-keleti biztonsági helyzet dönti el nagymértékben, hogy Magyarországon a déli határ védelme könnyebb vagy éppen nehezebb feladat. Márpedig mi abból a célkitűzésünkből nem vagyunk hajlandók leadni, hogy Magyarország továbbra is egy migránsmentes ország legyen. Ezért a Béketanácshoz való csatlakozásunknak nemcsak elvi, morális alapja volt, hanem Magyarország nemzetbiztonsági érdekei is ezt a lépést diktálták.

Tegnap volt negyedik éve, hogy Magyarország egy háború szomszédságában él, és ezen négy esztendő alatt Európában kizárólag Magyarország szorgalmazta a békét, Magyarország szorgalmazta ennek a háborúnak a gyors lezárását. Ezért persze mindenfajta durva támadásokat kellett, kell elviselnünk. Ugyanakkor úgy látjuk, hogy Donald Trump elnöki hivatalba történő visszatérésével jó esély kínálkozik arra, hogy a béke-erőfeszítéseket meg lehet sokszorozni Gázában és Ukrajnában is.

Az Európai Unióban egy nagy vita alakult ki a Béketanács kapcsán. Egyesek, Brüsszelből alapvetően az intézmények és néhány nyugat-európai tagország is azt szorgalmazta, hogy legyen közös álláspont ebben a kérdésben. Mi ezt mindvégig elleneztük. Mi úgy látjuk, hogy ez egy szuverén nemzeti hatáskör. Minden ország eldöntheti, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről, csatlakozik‑e hozzá, vagy más álláspontot alakít ki.

Ugyanakkor azt a kérdést érdemes volt felvetni ennek a vitának a során is, hogy mi az alternatíva, mi az az európai javaslat, amely a közel-keleti béke reményét legalább oly mértékben elhozza, mint Trump elnök kezdeményezése, a Béketanács. Erre a kérdésre válasz nincs, mert az európaiak nem álltak, nem tudnak előállni olyan javaslattal, amely a Béketanácshoz hasonló reményekkel kecsegtetne. Ez még egy ok volt arra, hogy a kormány úgy döntsön, hogy részt vesz a Béketanács kezdeményezésében. A magyar miniszterelnök részt vett az alakuló ülésen Washingtonban múlt héten. Korábban Davosban aláírta a csatlakozásról szóló dokumentumot. A csatlakozás pénzügyi teherrel Magyarország számára nem jár.

Mindezek alapján azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy tárgyalja meg a kormány előterjesztését, és döntsön úgy, hogy ratifikálja a Béketanácshoz való csatlakozását Magyarországnak. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)