Illés Boglárka (Fidesz)

ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a vita során is többször elhangzott, sajnálatos módon tegnap volt négy éve, hogy a szomszédunkban kitört egy háború. Sajnálatos módon, hiszen ennek a háborúnak ki sem kellett volna törnie, és valóban, ha Donald Trump lett volna a háború kitörésekor az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akkor valószínűleg ez a háború nem is tör ki.

A magyar kormány és a Fidesz álláspontja is már a háború kitörésétől kezdve következetes és világos: elítéljük Oroszország katonai agresszióját, elismerjük Ukrajna önvédelemhez való jogát, és következetesek vagyunk ezen álláspontunk vonatkozásában.

Ugyanakkor azt is fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy mi már a kezdetektől a magyar érdekeket tekintettük szem előtt, hiszen nekünk az a feladatunk, az a kötelességünk, hogy a magyar érdeket egy ilyen helyzetben is képviseljük, megjelenítsük. Márpedig teljesen egyértelmű, hogy a magyar érdek a béke. Ráadásul nemcsak Magyarország érdeke, hanem meggyőződésünk, hogy Európa érdeke is a béke. Mi elutasítjuk azt az embertelenséget, azt az igazságtalanságot, amelyet látunk a szomszédunkban dúló háború kitörése óta. Mi szolidárisak vagyunk azokkal az ukránokkal, akik elszenvedői ennek a háborúnak, és mi együtt érzünk valamennyi, a háború során minden életét vesztett gyászoló családjával és mindenkivel, aki hadirokkantként kell, hogy visszatérjen a háború borzalmaiból a szülőföldjére, szülővárosába.

Magyarország kiemelten támogatta mindazokat, akik a háború elől menekültek. Több mint másfél millióan lépték át úgy a magyar határt, hogy ők egyértelműen a háború sújtotta területekről menekültek el. Mi segítettük őket, segítjük őket közvetlenül és közvetetten, gondoljunk akár a gyermekek táboroztatására, vagy akár azokra a segítségnyújtásokra, amelyeket humanitárius akciók keretein belül hajtottunk végre.

Szeretnék reagálni a képviselőtársak hozzászólásaira, hiszen nagyon sokan voltak, az ellenzéki és a kormánypárti oldalról is nagyon sokan voltak, akik megfogalmazták a határozati javaslattal kapcsolatos álláspontjukat. S arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy ki volt vagy kik voltak azok, akik erről a vitáról hiányoztak, hiszen lehetőség volt arra, hogy az európai parlamenti képviselők is részt vehessenek ezen a vitán. Két európai parlamenti képviselő élt is ezzel, a DK részéről Dobrev Klára elnök asszony, képviselő asszony, a Fidesz részéről, a Patrióták részéről pedig Deutsch Tamás képviselőtársunk élt ezzel a jogával és lehetőséggel.

S ki az, aki ezzel nem élt? Hát, a TISZA Párt részéről senki sem vett részt a mai nap folyamán ezen a vitán. Mindezt tették úgy, hogy tudomásunk szerint az Európai Néppárt részéről felmentésre kerültek az alól a kötelezettségük alól, hogy nekik az Európai Parlamentben meg kelljen jelenniük az elkövetkezendő időszakban. Valószínűleg az Európai Néppárt ezáltal is támogatni kívánta őket, hogy a hazai kampányban részt tudjanak venni. Nem jelentek meg ezen a vitán, de ez végül is nem csoda, hiszen annak az Európai Néppártnak a tagjai, amely Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber lelki szemei előtt már azt látja, ahogy az európaiak, az európai katonák európai uniós zászlóval masíroznak a hadszíntéren; ő ezt már többször kifejezésre is juttatta.

(11.50)

Az Európai Néppárt vezetője az a Manfred Weber, aki már az Európai Néppárthoz való csatlakozáskor is előfeltételként megfogalmazta és támasztotta valamennyi csatlakozó párt felé, így a TISZA Párt irányába is, hogy Ukrajnát feltétel nélkül támogatniuk kell. És azért sem csoda, hogy a TISZA Párt részéről senki sem vett részt ezen a vitán, hiszen emlékezzünk vissza arra, hogy már a háború kitörésének első évfordulóján a kormánypártok részéről beterjesztésre került egy békepárti javaslat, egy békepárti határozat, és amikor azt a vitát lefolytattuk, már akkor is beszéltünk arról, hogy a Shell már a háború kitörésének első évében, tehát már 2023 februárjáig elérte 115 éves történetének legnagyobb nyereségét: a nyugati olajvállalatok 125 százalékos növekedéssel zártak már a háború kitörésének első évét követően. És pontosan tudjuk, hogy 2023-ban ki volt a Shell globális alelnöke: az, aki 2024-ben hagyta el vagy hagyta ott ezt a céget, és most Magyarországon különböző politikai babérokra tör, mi több, már gazdasági miniszterjelöltként próbálja bemutatni magát a TISZA Párt színeiben. Valószínűleg szintén nincsenek véletlenek akkor, ha a TISZA Párt fővárosi frakcióvezetőjére gondolunk, akinek a megtakarításai jelentős részét szintén Shell-részvényekben látjuk. Tehát az, hogy a TISZA Párt a mai nap folyamán nem jelent meg, szerintem egy egyértelmű és világos állásfoglalás azzal kapcsolatban, hogy ők nem a békét támogatják, ők nem Magyarország békepárti kiállását és a magyar kormány békepárti kiállását támogatják, hanem a Manfred Weber által meghirdetett háborús uszítás logikáját követik.

Akik részt vettek ezen a vitán, azok részéről mi hangzott el? Fel szeretném hívni arra a figyelmet, és köszönetet is szeretnék mondani Deutsch Tamás képviselőtársunknak, hiszen ő a vitába a mai nap folyamán azt is behozta, hogy egyedül egy magyar közvélemény-kutató intézet, tudásközpont, a Századvég az, amely az európai polgárokat, valamennyi európai polgárt megkérdezett arról, hogy mi a véleményük a fegyverek küldésével kapcsolatban a szomszédunkban dúló háborúba, és a megkérdezett európai polgárok 51 százaléka egyértelműen nyilatkozott: ők nem akarnak a szomszédunkban dúló háborúba fegyvert küldeni. És felhívta a figyelmet Deutsch Tamás képviselő úr arra is, hogy a TISZA Párt képviselői különböző szavazások során az Európai Parlamentben hogyan nyilvánulnak meg, hogyan járnak el. Hiszen valóban egy képviselői magatartás, egy képviselői tett a szavakon túl egyértelműen a szavazásokban mutatkozik meg.

A TISZA Párt volt az és a TISZA Párt az, amely feltétel nélküli, teljes mértékű támogatásáról biztosította Ukrajnát az Európai Parlamentben történő szavazások során. A TISZA Párt volt az és a TISZA Párt az, akik üdvözlik, hogy egységes módon működjenek együtt Ukrajna vezetésével annak érdekében, hogy az ukrán védelmi szükségleteket kielégítsék, ki tudják elégíteni. Itt is szeretném azt hangsúlyozni: ahogy a magyar parlamentben, úgy az Európai Parlamentben is a Fidesz egyértelmű álláspontja, hogy mi nem vagyunk hajlandók, nem fogunk küldeni fegyvert a szomszédunkban dúló háborúba, és nem fogunk olyan típusú finanszírozáshoz hozzájárulni, ami a fegyverek küldését próbálná elősegíteni.

Ahogy említettem, Dobrev Klára is felszólalt a mai ülés folyamán. Többen reagáltak arra, hogy négy fiúgyermeket nevelt fel. Minden elismerésem valamennyi édesanya vonatkozásában, akik akár egy gyermeket is felnevelnek, különösen ha négy vagy több gyermekről van szó. Én két dologra szeretnék az ő felszólalásával kapcsolatban reagálni. Az egyik az, hogy ő kijelentette: a fiúgyermekeit nem Brüsszeltől félti. Én pedig arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy Szijjártó Péter miniszter úr a hétfői nap folyamán részt vett Brüsszelben a külügyminiszterek tanácsülésén, és ő már többször elmondta, de ezek szerint akkor Dobrev Klára képviselő asszony ezt még nem hallotta, hogy Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, hogy miért nem küldenek a szlovákok és a magyarok katonákat Ukrajnába. Mindezt azt követően tette, miután a luxemburgi külügyminiszter arra próbálta felhívni az ukrán külügyminiszter-kolléga figyelmét, hogy ha a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban valóban nincsenek technikai vagy műszaki problémák, akkor erről hadd győződhessenek meg magyar vagy szlovák szakértők. És miután az ukrán külügyminiszter ezzel kapcsolatban hosszas gondolkodás után nem mondott nyílt és egyértelmű igenlő választ, ezt követően Kaja Kallas odáig merészkedett, hogy ő már egyenesen arra próbálta felszólítani a szlovákokat és a magyarokat, hogy küldjenek katonákat Ukrajnába.

Mi már a háború kezdetén is ezt mondtuk, hogy ez a típusú háborúpárti brüsszeli logika és politika odáig fog vezetni, hogy valóban lehet, hogy az elején még sisakok küldéséről beszéltek, de a végén ők úgy gondolják, hogy európai polgároknak kellene ott menetelniük a hadszíntéren? Mi erre határozottan nemet mondunk, és mi vagyunk azok, akik a magyar embereket ettől meg fogjuk óvni és ettől meg kívánjuk védeni.

De például Dobrev Klára azt is mondta ezzel a határozati javaslattal kapcsolatban, hogy ez történelmi szégyen. Dobrev Klára szerint történelmi szégyen az ‑ és hadd idézzek a határozati javaslatból ‑, tehát történelmi szégyen Dobrev Klára szerint az, hogy Magyarország ellenzi Ukrajna európai uniós tagságát, mert Ukrajna háborúban áll, és felvétele az Európai Uniót is a háború részesévé tenné. Álláspontunk szerint ez egy ténymegállapítás, és ahogy Hidvéghi Balázs képviselőtársam is fogalmazott: a jelenlegi helyzetben Ukrajna Európai Unióba történő felvétele nem a békét hozná el Ukrajnába, hanem Európát, az Európai Uniót sodorná bele a háborúba. De történelmi szégyen Dobrev Klára szerint az is, ha az Országgyűlés megállapítja, hogy Magyarország és Európa érdeke, hogy kimaradjon a háborúból és mindent megtegyen a békéért. Vagy Dobrev Klára szerint akkor történelmi szégyen az is, ha az Országgyűlés felszólítja a kormányt, hogy lépjen fel az Európai Unió katonai szövetséggé alakítására irányuló kezdeményezésekkel szemben.

Én most csak egypár pontot olvastam fel a határozati javaslatból, szerintem mindenki el tudja dönteni, hogy a történelmi szégyen az, ha ezt a határozati javaslatot megszavazza a magyar parlament, vagy az a történelmi szégyen, ha az e határozati javaslatban foglaltakat a magyar parlament elutasítja. Szerintem fogják látni a választópolgárok a magyar parlamenti pártok egyértelmű kiállását a béke mellett vagy a háborúval szemben.

A Jobbik részéről is volt felszólaló. Én csak azt szeretném ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy egy olyan felszólalót hallhattunk, aki 2022 szeptemberében vehette át a mandátumát és tehette le az esküjét. Emlékszünk rá, hogy 2022 nyarától kezdve már Gyöngyösi Márton volt a Jobbik elnöke ‑ igen, az a Gyöngyösi Márton, aki még 2014-ben választási megfigyelőként ment el a donyecki és luhanszki területekre, és ez a Gyöngyösi Márton volt az, akit ki is tiltottak emiatt Ukrajnából, hiszen ő helyeselte a Krím annexióját. Tehát egy olyan jobbikos képviselőnek, aki tulajdonképpen ennek az elnöknek köszönheti azt, hogy ő ülhetett be a Jobbik részéről a magyar parlamentbe, én úgy gondolom, nem biztos, hogy oroszpártisággal kellene bárkit is vádolnia ebben az épületben.

További felszólaló volt még független képviselőként Kanász-Nagy Máté. Én örülök annak, hogy több ponton is egyet tud érteni a határozati javaslatban foglaltakkal, bár azt sajnálom, hogy el kellett jutnia odáig, hogy független képviselőként tehesse meg, de én úgy gondolom, hogy ez is érték, hiszen számunkra ez egy nemzeti érdek kell hogy legyen, hogy a béke mellett kiálljunk, és én bízom benne, hogy minél többen vannak vagy minél többen lesznek az ellenzék padsoraiból, akik ezt a szempontot is végiggondolják. Azonban voltak meglátásom szerint pontatlan állításai, de talán úgy is fogalmazhatnék, hogy téves állításai Magyarország energiadiverzifikációjával szemben.

(12.00)

Hiszen valóban van egy kőolajvezeték, amelyet Druzsba kőolajvezetéknek hívnak, de nem ez az egyetlen. Ezt miniszter úr is kihangsúlyozta, hogy az Adria-kőolajvezeték az egy kiegészítő vezeték, és éppen most jutottunk el arra a pontra, amikor a fővezeték mellett a kiegészítő vezetékre is szükség van, vagy szükség lehet.

De azért fontosnak tartom azt is elmondani, hogy mind a kőolaj-, mind a földgázellátásunk több lábon áll, és az elmúlt években, évtizedekben a magyar kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az energiadiverzifikációt a lehető legnagyobb mértékben ki tudjuk szélesíteni. Csak pár példát szeretnék mondani: a megbízható orosz szállítások mellett így már a világpiaci LNG-szállítmányokból is érkezik hazánkba például földgáz.

Azt is meg szeretném említeni, hogy 2024-ben hazánk lett az első olyan, vele nem szomszédos ország, ahová Törökország is például földgázt exportált, de például az azerbajdzsáni földgázforrások is potenciális földgázellátási portfóliónk részét képezik. Mondhatnám itt akár azokat a szerződéseket is, LNG-beszerzési szerződéseket, amelyeket alá tudtunk írni az elmúlt években, és amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a diverzifikációs törekvéseinket meg tudjuk valósítani. De vannak a földrajzi elhelyezkedésünkből, geopolitikai adottságainkból fakadóan olyan korlátok, amelyekkel szembe kell néznünk, és azzal együtt vagy akkor is, ha egyértelmű Magyarország vonatkozásában a diverzifikációs stratégia, ezekkel a realitásokkal minden kormányzó pártnak szembe kell Magyarországon néznie.

De engedje meg, hogy még a hazai energiatermelés vonatkozásában a megújuló energiákra is felhívjam a figyelmét, hiszen ezt a hozzászólásában külön és kiemelten említette. A megújulóenergia-felhasználásban élen jár Magyarország, globális összevetésben 2024-ben, 2025-ben Magyarország Chilét és Görögországot is megelőzve világelső volt a napenergia-hasznosításban. A naperőművek a hazai áramtermelés negyedét adták. Szerintem erre mindannyian büszkék lehetünk. Már több mint 320 ezer háztartási kiserőmű üzemel országszerte, amelyek az ipari létesítményekkel együtt több mint 8300 megawatt naperőművi teljesítményt biztosítanak.

A hazai diverzifikációs törekvésekhez természetesen Paks II.-vel is hozzá kívánunk járulni, és ezúton szeretném kérni, hogy ha önnek is fontos Magyarország vonatkozásában a diverzifikáció és az energiaszuverenitásunknak a kialakítása, megőrzése, akkor bízom benne, hogy ezt is adott ponton végig fogja vagy végig tudja gondolni, ha érdemesnek tudja ezt találni.

A Mi Hazánk részéről Toroczkai László képviselő úr is felszólalt, tekintettel arra, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja képviselőtársam, ezért többször hivatkozott is az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésére, valamint az ott elhangzottakra, és a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban bírálta, kritikát fogalmazott meg a kormányzó párttal szemben.

Én arra szeretném felhívni nemcsak képviselőtársam, nemcsak Toroczkai László képviselőtársam, hanem valamennyi képviselőtársam figyelmét, hogy mind a magyar kormány, mind az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében felszólaló fideszes képviselők nagyon sokat tettek és tesznek a kárpátaljai magyarságért. Itt egy konkrétumra fel szeretném hívni a figyelmet, hiszen Németh Zsolt elnök úr is részt vesz az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében delegációvezetőként, és az ő hathatós munkájának köszönhetően az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés monitoring bizottsága magyar-román kezdeményezésre egyhangú döntést hozott, hogy ebben a ciklusban a Velencei Bizottság véleményt készítsen az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvényről. Ezen keresztül is lehet látni, hogy mi mind a kormányzat részéről, mind a parlamenti képviselők mind a hazai, mind nemzetközi téren valamennyi eszközt felhasználva igyekszünk kiállni a Kárpátalján élő magyarokért és a Kárpátalján élő magyarság jogaiért.

Tordai Bence képviselőtársunk is felszólalt a mai vitában. Nagyon érdekes volt hallgatni, hogy szinte szó szerint ugyanazt mondta el Tordai Bence képviselőtársam, mint amit Dobrev Klára képviselő asszony. Persze nem teljes terjedelemben, de volt egy olyan része, olyan szakasza a vitának, ahol arra hivatkozott, hogy Magyarország szálka a köröm alatt, és ezt ki kell onnan húzni. És ők ezt úgy értelmezik, hogy az Európai Unió ezt úgy szeretné kihúzni, hogyha Magyarországot kint találhatnák, vagy vétójog nélkül találhatnák az Európai Unióban. Nagyon érdekes, hogy ők ezzel egyetértenek vagy egyet tudnak érteni.

Mi határozottan kiállunk amellett, hogy az Európai Uniónak megbízható tagjai kívánunk maradni, és az Európai Unió alapszerződéseihez hűen, az alapítók, alapító atyák gondolatához hűen kívánjuk az Európai Unió érdekeit érvényesíteni és az Európai Unió egységét ezen keresztül megőrizni. Márpedig az egyhangúság követelménye ezen a területen nélkülözhetetlen, és én úgy gondolom, fontos arra is gondolnunk, hogy nem Magyarország a legkisebb állama az Európai Uniónak. Vannak hozzánk hasonló méretű, akár hasonló lakosságszámmal rendelkező államok, és valamennyi európai uniós tagállam vonatkozásában fontos, hogy meg tudjuk őrizni ezt a jogot, hiszen itt minden tagállami érdeket a legfontosabb döntések során figyelembe kell venni, és fontos, hogy azt érvényesíteni tudjuk.

A vita során még felszólalt Arató Gergely képviselőtársunk is. Itt csak arra szeretném felhívni a figyelmét, amikor azt mondta, hogy mi idéztük elő a Barátság kőolajvezetéket. Nem is nagyon tudtam hova tenni ezt a hozzászólását, hiszen a Barátság kőolajvezetéket 1964-ben adták át. Bár a Fidesz egy rendszerváltó párt, ez vitathatatlan, és jómagam is a rendszerváltás idején születtem, de az, hogy egy 1964-ben elkészült kőolajvezetékhez pontosan mi köze lenne, ezt kevésbé tudom értelmezni. Ha ezen keresztül arra akart gondolni, amire Kanász-Nagy Máté képviselőtársam is felhívta a figyelmet, hogy az energiadiverzifikáció kérdésével foglalkoznunk kell, igen, ezzel foglalkoznunk kell. Eddig is foglalkoztunk vele, ez a munka nem áll meg. Mi az energiadiverzifikációval a továbbiakban is foglalkozni kívánunk.

Összességében azon ‑ úgy gondolom ‑ kevésbé lepődhetünk meg, hogy az ellenzéki padsorokból ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokat hallhattunk. Hiszen, ha megnézzük, hogy a korábbi békepárti határozatokat kik, milyen mértékben támogatták vagy nem támogatták, akkor viszonylag egyértelmű ez a lista, hiszen ahogy említettem, a háború kitörését követő egy évben is a kormánypártok képviselői részéről benyújtásra került egy határozati javaslat, amelyben szintén a békét szorgalmaztuk, és azt a határozati javaslatot az ellenzék egyértelműen elutasította. Bár hozzáteszem, hogy az ellenzék azon tagjai utasították el, akik egyáltalán vették a fáradságot, és a szavazáson megjelentek, mindenesetre már azt sem támogatták.

Tehát, ahogy a zárszó elején is elmondtam, a magyar álláspont következetes, Magyarország, a Fidesz-KDNP és a magyar kormány egyértelműen a békét sürgette már a háború kitörésétől kezdve. Mi minden olyan kezdeményezéshez igyekeztünk csatlakozni, és minden olyan kezdeményezést igyekeztünk a támogatásunkról biztosítani, amely a béke irányába tett lépéseket vagy erőfeszítéseket szorgalmazta. Éppen ezért támogatjuk az Amerikai Egyesült Államok elnökének, elnöki adminisztrációjának békepárti politikáját és ezeket a törekvéseit.

De emlékezzünk vissza arra, hogy amikor az ENSZ-en belül megalakult egy békepárti, egy békét támogató csoport, akkor Magyarország az elsők között volt, amely ehhez a csoporthoz csatlakozott. De emlékezzünk vissza arra is, bár a következő napirendi pont része lesz a Béketanács, de ahogy a Béketanácson is Orbán Viktor miniszterelnök úr volt az, aki már legelőször jelezte és személyes részvételével meg is erősítette Magyarország csatlakozását és támogatását, úgy az Ábrahám-egyezmények aláírásakor is Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere volt az egyedüli Washingtonban, aki részt vett személyesen az Ábrahám-egyezmények aláírásán, ezáltal is a személyes jelenlétével és a személyes jelenlétünkkel támogatva minden olyan erőfeszítést, amely a béke irányába mutat.

(12.10)

Én köszönetet szeretnék mondani mindenkinek, aki a békepárti erőfeszítést támogatja, valamint mindazoknak, akik felismerik, hogy valóban Ukrajnában magyarok is élnek, a magyarok jogait, érdekeit képviselni kell, és nagyon sokan vannak, akik a háború elől menekülnek.

Amikor a szomszédunkban dúló háborúról beszélünk, akkor látnunk kell, hogy vannak olyan kárpátaljai magyarok, akik kényszersorozás eredményeként a hadszíntérre kell hogy menjenek, és ott az életüket vesztik. Már 95 magyar származású vagy magyar kötődésű katona esett el a fronton. Mi a családjaikat igyekszünk támogatni, a támogatás összege 1000 euró, hiszen a legkevesebb az, ha pénzügyi támogatással a gyászoló családok mellé tudunk állni.

De nekünk az a célunk, hogy egyetlenegy katona se essen el a fronton. Nekünk az a célunk, hogy a béke minél hamarabb bekövetkezzen, és ne legyenek se elesett katonák, se gyászoló családok, se hadirokkantak, akik a harctéren válnak hadirokkanttá, hiszen szembesülnünk kell a valósággal, szembesülnünk kell a számokkal, és látnunk kell, hogy több ezren vannak, akik hetente a hadszíntéren elesnek vagy hadirokkantakká válnak. Úgy gondolom, hogy ez nem lehet senkinek sem az érdeke, ez nem lehet sem Magyarország, sem Európa érdeke.

Minél későbbre tolódik a béke, minél későbbre tolódik a béketárgyalások eredménye, annál nagyobbak lesznek a veszteségek. Mi ezt mondtuk már a szomszédunkban dúló háború kitörésekor, és ezt az álláspontot képviseljük most is. Sajnáljuk, hogy már négy éve tart a háború, és hogy négy éve ezt mindennap el kell mondanunk.

Ahogy említettem, a kezdetben még csak sisakok küldéséről beszéltek. Én arra is emlékszem, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a Leopard tankokkal kapcsolatban próbáltak a németekre nyomást gyakorolni, és látjuk, hogy azóta nemcsak a Leopard tankok érkeztek meg, de már voltak, akik vadászgépek szállításával is támogatták ennek a háborúnak az elhúzódását.

Valóban az európai vezetőknek ezzel előbb vagy utóbb szembe kell nézniük, előbb vagy utóbb szembe kell nézniük a hibás döntéseikkel, amelyek sisakok küldésével kezdődtek. Ezzel kapcsolatban már vannak olyan európai államok, amelyek az európai polgárok, európai katonák küldéséig jutottak a szomszédunkban dúló háborúba.

Mi ezért úgy gondoljuk, hogy ennek a szembenézésnek minél előbb kellene bekövetkeznie, és nem azért, mert úgy gondoljuk, hogy már így is nagyon sok kárt okoztak ezek az európai vezetők Európa számára, hanem sokkal inkább azért, mert úgy gondoljuk, hogy minden egyes emberélet egy óriási és pótolhatatlan veszteség, és minél előbb tudják a békepárti folyamatokat támogatni, annál hamarabb tudunk ennek a háborúnak véget vetni.

Utolsó utáni percben vagyunk, érezzük, hogy már nagyon vékony a jég, és Magyarország az, amely minden lehetőséget igyekszik kihasználni annak érdekében, hogy ez a jég ne szakadjon át alattunk, ez a jég ne szakadjon át Európa alatt, hiszen amit az európai vezetők művelnek, az már egyértelműen kockáztatja a harmadik világháború kitörésének veszélyét. Azt, hogy ők ezt felmérik‑e, vagy sem, sajnálatos módon, ha a harmadik világháborúra sor kerülne vagy az kitörne, akkor az már egy objektív felelősségi alakzatot von maga után.

A politikai nyomásgyakorlást a magyar kormány nap mint nap érzi, a politikai nyomásgyakorlást mi magyar képviselők is nap mint nap érezzük a háborúpárti vezetők részéről, és sajnálatos módon itt a Házban is megvannak a brüsszeli vezetésnek azok a szövetségesei, akik nem a béke mellett állnak ki, nem a béke pártján állnak, hanem, ahogy a mai nap folyamán is hallhattuk, ők a háborúpárti, brüsszeli elit döntéseit próbálják a magyar parlamenti kereteken belül is érvényesíteni.

Én tehát köszönetet szeretnék mondani mindazon képviselőtársaimnak, akik a javaslat támogatásáról biztosítottak minket. Az ellenzéki képviselőket arra szeretném kérni, hogy fontolják meg, hogy a határozati javaslat elfogadásáig elolvassák ezt a határozati javaslatot, hiszen hallhattuk, hogy voltak olyan ellenzéki képviselők, akik még erre sem vették a fáradságot, és azt követően ők is fogják támogatni, hiszen ez egyértelműen Magyarország és a magyar emberek érdeke. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokban.)