Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm képviselő úrnak, hogy még további öt percben folytathatjuk ezt a témát, azok után, hogy már tegnap is beszéltünk róla, meg már sokszor beszéltünk róla.

Tisztelt Képviselő Úr! Önöknek valószínűleg vannak olyan választóik, akik forinthitelt vettek fel. Úgy értem, akkor, amikor mások devizahitelt vettek fel, azok forinthitelt vettek fel (Z. Kárpát Dániel: Valóban vannak ilyenek.), és azok megfizették a forinthitelek kamatait. Ön azt igazságosnak tartja, hogy az ön követelése vagy az önök követelése az, hogy most a devizások csak a tőkeösszeggel tartozzanak, és minden kamat visszajár? (Z. Kárpát Dániel: Igen, igazságosnak tartom!) Tehát igazságosnak tartja azt, hogy míg a forinthitelesek kifizették a kamatokat, a devizahitelesek ne fizessenek kamatokat.

Na látja, itt jönnek a csodadoktorok. Ezért mondtam, hogy vannak olyan csodadoktorok, akik azt állítják, hogy ez következik az Európai Bíróság ítéletéből, hogy a forinthitelesek rosszabbul jártak, mint a devizahitelesek. Nem, nem, nem következik ez az Európai Bíróság ítéletéből.

Először is ott kezdődik, hogy csak az a devizahitel-szerződés érvénytelen, ahol a bank nem tudja bizonyítani, hogy az adóst vagy a hitel-kölcsönfelvevőt megfelelően tájékoztatta az árfolyamkockázatról. Csak az az érvénytelen, ahol az árfolyamkockázatról való tájékoztatás elmaradt. Ahol a bank bizonyította, hogy tisztában volt a kölcsönfelvevő azzal, hogy ez egy devizahitel, és a devizahitelnek változhat a kamata, ott nem sikerült érvényteleníteni ezeket a szerződéseket. A bíróság nem érvénytelenítette egyetlen perben sem, elutasította ezeket a keresetet.

Ezért mondtam ‑ az adatok nem tőlem származnak, hanem az Országos Bírósági Hivataltól ‑, hogy néhány száz úgynevezett devizahiteles per van még folyamatban, néhány száz, azért, mert a többi devizahiteles perben már elutasították a kölcsönfelvevők kereseteit, mert azt mondta a bíróság, hogy megfelelő tájékoztatást kaptak.

(9.30)

De akkor térjünk vissza oda, hogy ön azt mondta, hogy 2015-ben valamilyen kényszerített árfolyamon kellett átváltani; majd utána azt is mondta, hogy bezzeg akik végtörlesztettek, azok nem voltak kötelesek ilyen árfolyamon, hanem az eredeti árfolyamon. Tehát a kormány felajánlotta azt a lehetőséget, hogy vagy egy összegben végtörlesztik az eredeti kölcsönt az eredeti feltételekkel az adósok, vagy pedig átválthatják forintra.

Ezt ajánlotta fel a kormány, és ezzel, ahogyan mondtam, több százezer ember élt. Nagyon kevesen maradtak csak a devizahitelben, például azok, akiknek devizában volt a jövedelmük. És ne felejtsük már el, képviselő úr, mindig úgy beszéltünk a devizahitelesekről, mintha ez egy homogén csoport lenne. Vannak, akik lakást vásároltak ebből, és vannak, akik gépkocsit vásároltak ‑ gépkocsit. Önök azokért is küzdenek, akik gépkocsikat vettek devizahitelre? (Z. Kárpát Dániel: Szintén.) Hát, ne haragudjon, én úgy gondolom, hogy a kormány egy dolgot tehetett meg, hogy akinek a háza, a lakása veszélyben volt, azoknak segít és segített is, tehát a jelzáloghiteleseknek segített. És a mai napig is, amikor a kamatstop-intézkedést a kormány bevezette, a kamatstop a jelzáloghitelekre, a lakáshitelekre vonatkozik, nem a gépkocsihitelekre. Ez igaz.

Tehát sajnos aki gépkocsit vásárolt devizahitelre, az vagy visszatörlesztette úgy, ahogyan erre lehetőség volt, vagy pedig kifizette a devizahitel magasabb költségeit. Tehát én azt tudom mondani önnek, képviselő úr, és ezt ön is tudja, hogy 2010-15 között legalább tíz olyan intézkedést hozott a kormány, amivel a devizahiteleseket kimentette ebből az adósságcsapdából, a devizahitel-csapdából.

Több mint egymillió ember került ebbe a csapdába. Miért is került ebbe? Már az előbb elhangzott a Magyar Nemzeti Bank. Igen, 2010 előtt a Magyar Nemzeti Bank, illetőleg a Bankfelügyelet nem állította meg a devizahitelezést. Nem írta elő a bankoknak, hogy milyen magas kockázatúak ezek a devizahitelek, és nem írta elő, hogy erről hogyan kell tájékoztatni az ügyfeleket. Azóta ez megváltozott, azóta most már világos. Egyrészt kivezettük 2015-től a devizahiteleket, másrészt pedig most már sokkal szigorúbb a bankok tájékoztatási kötelezettsége. Ezt a mi kormányunk vezette be, és a Nemzeti Bank szigorította ezeket a feltételeket. Ezért nincsen ma már ez a devizahitelezés csapdája.

Tehát arra kérem, képviselő úr, hogy a tényekből induljunk ki, és ne a csodadoktorok és kuruzslók álságos javaslataiból, hogy milyen egyszerű dolog ez: a bankok fizessék meg a kamatokat, az emberek meg ingyen használták a bankok pénzét 15 vagy 20 évig. Ne haragudjon, de ez egy nevetséges állítás. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)