Komjáthi Imre (MSZP)

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselőtársammal indítottunk miniszterelnök úr beszéde alatt egy bullshit-bingót: 17-szer hangzott el az, hogy Brüsszel és 32-szer az, hogy Ukrajna. Egyetlenegyszer sem hangzott el, hogy mi a helyzet Samsung vármegyében.

Tudják, képviselőtársaim, hogy én valamifajta szent őrültként mindig a dolgozó emberek ügyeivel jövök ide, engem nem a balhé, nem a botrány érdekel, és nagyon rossz szemmel nézem azokat az ellenzéki képviselőtársaimat is, akik pontosan addig foglalkoznak az üggyel, amíg azt megírja a sajtó, és utána elfelejtik. Én azért vagyok itt és azért szólalok fel minden alkalommal, hogy rendszerszintű változás legyen. De akkor tegyük helyre ezt a gödi kérdést, és hogy ki miről tudott és nem tudott!

Miniszterelnök Úr! Tudom, hogy azt ígértem, hogy a politika emberi hangján szólok, de ha a dolgozókról van szó, akkor nem tudok finomkodni. Vagy ön hazudott, vagy önnek hazudtak, vagy eltitkolták ön elől a tényeket. 2021-ben volt az első sajtótájékoztatóm a gödi Samsung-gyár előtt, amikor meghalt ott egy dolgozó, és a cég megpróbálta eltitkolni a körülményeket. Akkor még nem voltam parlamenti képviselő, de az MSZP-frakció benyújtott egy határozati javaslatot, hogy azt a céget, amelyik súlyosan veszélyezteti a dolgozót, megszegi a magyar munkavédelmi és munkaügyi szabályokat, két évre lehessen eltiltani minden uniós és magyar támogatástól. Természetesen, önök ezt akkor is leszavazták.

Aztán 2022-ben volt olyan eset, amikor megégett egy munkás, mert egy koreai művezető rákapcsolta a 6900 voltos áramot. Akkor is hangot adtam ugyanennek, akkor is ugyanúgy bekerült ez a határozati javaslat önök elé, de ugyanígy leszavazták. Tavaly nyáron azzal foglalatoskodott az ellenzék java része ‑ parlamenten kívüli és belüli ellenzék ‑, hogy egymásnak üzengessen. Volt, aki a csónak végében táncikált, vagy éppen puncsfagyit díszített virágokkal, én meg azzal voltam elfoglalva, hogy akkor is felemeljem a hangomat a magyar dolgozókért.

Feljelentést tettem. Itt van a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnál tett feljelentés a kezemben: a gödi Samsungnál 66 embert gyakorlatilag megmérgeztek, és szerettem volna tudni, hogy mik az eset hátterében lévő dolgok, ki a felelős. Tettem ezt azért, mert tudtam, hogy igaz, hogy 400 millió forintos büntetést kapott a gödi Samsung, de egy tőkeerős cégnek az semmi, azt (ujjával csettintve) így kicsengetik. Egy ilyen cégnél nagyjából ennyi pénzt a kávéra meg a rágcsálókra (Moraj és közbeszólások a kormánypárti padsorokban.) vagy rágcsálnivalókra írnak le a könyvelésükben. De nem kaptam választ. Gondolom, hogy folyik a nyomozás.

Utána, aznap, mikor ezt a feljelentést tettem, akkor írtam Lantos Lajos energiaügyi miniszternek, és megkérdeztem… (Derültség és közbeszólások a kormánypárti padsorokban. ‑ Az elnök csenget.) Lantos Lajos Csabának írtam egy írásbeli kérdést, hogy mi okozza az eltérést az adatigénylés során kiadott és az információs rendszerbe feltöltött kibocsátási adatok között a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban. Válaszolt is nekem Czepek Gábor államtitkár. Azt írta, hogy adatszinkronizációs és technikai hiba, és köszönettel vette a jelzést. Tehát egy államtitkár is tudott arról, hogy ott komoly problémák vannak.

Aztán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél kezdeményeztem egy beszélgetést azzal kapcsolatban, hogy elkészítettünk egy méltányos munkahelyprogramot, amiben munkavédelmi, munkaügyi kérdéseket is feszegettünk, és konkrétan a gödi Samsunggal is foglalkoztunk benne, a Dunaferr ügyével is foglalkoztunk, illetve a gyöngyöstarjáni asszonyok ügyével, amikor egy olasz cégtulajdonos kirúgta az asszonyokat Messenger-üzenetben, és hónapokon keresztül nem fizette ki őket.

Miniszter úr, nagyon megtisztelő módon, két államtitkárral ültetett le: Fónagy Jánossal és Czomba Sándorral. Én ott tájékoztattam államtitkár urakat arról, hogy egyrészt feljelentést tettem a gödi Samsung ügyében, másrészt Btk.-módosítást kezdeményezek, és az őszi ülésszakon a parlament elé fogom hozni a javaslatot. Tettem ezt azért, mert nem szerettem volna, hogy az önök jó szokásához híven, akár tartózkodásokkal szavazzák le a bizottságokban a javaslatot, ezért azt gondoltam, hogy egy ilyen előkészítő munka talán meghozza a sikert. Hát, nem hozta meg a sikert: ugyanúgy leszavazták novemberben a bizottságokban ‑ az egyikben nemekkel, a másikban tartózkodásokkal ‑ azt a javaslatot, ami megoldás lehetett volna ilyen kérdésekben, mind a gödi ügyben, mind egyéb ügyekben. Aztán természetesen ezeket a javaslatokat benyújtottuk újra és újra, és megint leszavazták. És akkor ezek szerint önök még mindig nem tudtak róla, hogy mi történt, és ön, miniszterelnök úr, nem tudott róla, hogy mi történt.

Információim szerint másnap, amikor Horváth képviselő úrral, az önök politikustársával együtt ott álltunk a gyöngyöstarjáni asszonyok mellett a gyárkapuban, hogy követeljük a jogos jussukat, és kezet fogtunk képviselő úrral arra, hogy együtt fogunk segíteni nekik a megoldásban, másnap voltam bent a minisztériumban, és utána két napra rá, ha jók az információim, volt egy kormányülés, amikor ön állítólag azt mondta Nagy Mártonnak, hogy addig nem mehet el szabadságra, amíg meg nem oldja a gyöngyöstarjáni asszonyok ügyét, merthogy ez komoly politikai kockázat. Hát ha az komoly politikai kockázat ‑ és az valóban ‑, hogy 165 embert, akinek a kétharmada családanya, kirúgnak a cégtől és nem kapják meg a fizetést, akkor szerintem a gödi Samsung ügye is komoly politikai kockázat. Tehát önnek tudnia kellett róla. Ha nem, akkor eltitkolták ön elől.

És akkor megérkeztünk a néhány héttel ezelőtti eseményekhez. Itt, a parlamentben, a rendkívüli ülésen feltartottam ezt a feliratot. (Felmutat egy A4-es lapot, melyen egy koreai nyelven írt mondat látható.) Ezen koreai nyelven van rajta az, hogy a gyárkapun belül már Korea van.

Miniszterelnök úr, ön nem először hallja ezt tőlem. Ugyanis tavaly ősszel azonnali kérdést tettem fel önnek: A gyárkapun belül tényleg Korea van? Merthogy ezt egy koreai vezérigazgató mondta, és ezt komolyan is gondolja. És tényleg komolyan gondolják, hogy egyébként, ha Koreában megengedett a testi fenyítés, akkor Magyarországon is! És tényleg komolyan gondolják, hogy minden magyar jogszabályt át lehet hágni azért, mert a magyar kormány mögöttük van.

És akkor már annyi időm nincs, hogy végigsoroljam, hogy mi történt egyébként Szigetszentmiklóson, de nézzen utána, miniszterelnök úr, amikor hosszan sorolnak ‑ 19 oldalon keresztül, 24 pontban ‑ olyan alapvető dolgokat, hogy mit kellene a munkavállalók érdekében megtenni, és tényleg nekem ég az arcom, pedig nem nekem kellene, hogy mit meg nem engednek maguknak ezek a munkáltatók.

Értem én, hogy Brüsszel, meg értem, hogy Ukrajna, de itt magyar dolgozók életéről van szó. Nem akarunk Samsung vármegyét, meg CATL cityt sem. Azt szeretnénk, hogy Magyarországon egészségben, biztonságban élhessenek a magyar dolgozók, a magyar emberek, magyar vízben, magyar levegőben, magyar szívvel. Köszönöm. (Taps az MSZP és a DK padsoraiban.)