Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy azzal kezdjem, hogy a napirendi pont témája a Magyar Nemzeti Bank 2024-es beszámolója, és a beszámoló kapcsán kétségtelenül én magam is fontosnak tartottam, hogy ne csak a lezárt ’24-es évről szóljak, amely a napirendi pont konkrét témája, hanem arról is, hogy az új vezetés hivatalba lépése óta milyen lépések történtek.

Köszönöm szépen, hogy a legtöbb hozzászóló az új vezetés lépései kapcsán kritikát kevésbé fogalmazott meg, hallottam a kritikai észrevételeket is, de mégis, talán, ha valamiben konszenzus lehet, akkor az az, hogy a jegybanknak fókuszálni kell az alapfeladatára. Mindnyájunk érdeke a tartós, stabil és alacsony infláció szintje, és mindannyiunk érdeke az, hogy egy komoly nemzeti intézmény bizalma minden szempontból, mind az infláció elleni lépések szempontjából, mind a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából, mind a felügyeleti tevékenység szempontjából, mind a gazdálkodása szempontjából helyreálljon ott, ahol az említett bizalom csorbát szenvedhetett.

Éppen ezért én is arra fókuszáltam, arról szóltam először, ami a jegybanknak törvényben rögzített alapvető feladata. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 3. §-a kimondja, hogy mi az alapvető feladat: az árstabilitás fenntartható elérése és fenntartása. E tekintetben, engedjék meg, hogy az első tartalmi észrevételem arra vonatkozzon, hogy a többször szóba került inflációs szint, illetőleg a jegybank eredménye és a mérleg struktúrája hogyan függ össze.

Többen mondták, hogy az inflációban sajátos hullámok voltak. Volt időszak, amikor az Európai Unión belül Magyarországon volt a legmagasabb az infláció. Tényszerűen hadd mondjam el önöknek, hogy 2020-ban azért az összes európai intézmény a Covid miatti gazdasági visszaesésre válaszul azt javasolta a kormányoknak és a jegybankoknak, hogy keresletélénkítő lépésekkel, úgynevezett anticiklikus gazdaságpolitikával segítsék a gazdaságot, segítsék a munkahelyek megőrzését. Ezt tette a világon minden kormányzat fiskális lépésekkel, és ezt tette minden jegybank jegybanki lépésekkel. Ennek a következménye, ha úgy tetszik, az egyik mellékhatása volt, hogy az Európai Unióban 2021-ben az infláció rátája több mint a háromszorosa volt a 2020-asnak. Ez ennek a politikának volt a mellékhatása. Majd 2022-ben a szomszédos háború kitörése után az Európai Unióban még megháromszorozódott, tehát a ’21-es szinthez képest is több mint a háromszorosára növekedett az infláció szintje.

Miért beszélek erről? Azért, mert mindenütt kihívás volt az infláció letörése. És azt gondolom, ha már nemcsak a tavalyi évről, hanem az idei évről is beszélek, hadd mondjam el önöknek a legfrissebb számokat. Ezek alapján, igen, míg korábban volt olyan időszak, amíg a magyar infláció ‑ hasonlóan egyébként a kelet-közép-európai országokhoz ‑ az európai uniós átlag fölött volt érdemben, addig a 2025. novemberi legfrissebb adatok alapján a magyar 3,8 százalékos inflációs rátához képest volt hat uniós ország, ahol magasabb volt az infláció szintje. Ezek között van öt eurózónaország, ahol az inflációs cél 2 százalék, és látunk itt azért érdemben 4 százalék fölötti szinteket.

Természetesen az infláció egy makacs dolog, tehát a letörése, az alacsonyan tartása komoly intézkedéseket tesz szükségessé, és az általam említett 3,8 százalékos mértékben valóban a jegybank lépései is benne vannak, és ahogy Hollik képviselő úr mondta, az árrésstop-intézkedés hatása is. Abban bízunk, hogy amikor normalizálódik az infláció szintje és az árrésstop is kivezetésre kerül, akkor egy tartósan fenntartható, alacsony inflációs szint lesz. De amíg nem ez a helyzet, addig a jegybankoknak minden lehetséges eszközzel fel kell lépniük az infláció csökkentése érdekében. Az egyik ilyen eszköz az alapkamat magasan tartása, ezért beszélünk arról, hogy szerte Európában pozitív reálkamatok vannak. Ezt pedig azért említem meg, mert az inflációval szoros összefüggést mutat az, hogy egy adott jegybanknak hogy néz ki az eredménye.

Többen mondták, hogy a 2024-es év végén látott több mint 1600 milliárd forintos negatív saját tőke az intézmény gazdálkodásából ered. Itt el kell mondjam tényszerűen, hogy ez döntően nem ennek köszönhető, hanem a magasabb kamatszinteknek. Az önök előtt lévő beszámoló mutatja, hogy a kamateredmény hogyan alakult. Igen, a saját tőke még mindig negatív. De hadd mondjak példát Európából és Európán kívülről is. Épp azért, mert az infláció csökkentése érdekében számos jegybank emelte a kamatrátát, ez az eredményükre érdemi befolyással bírt, ez a saját tőkét negatív tartományba vitte el. A szomszédos cseh nemzeti bank saját tőkéje hosszú idő óta negatív tartományban van; GDP-arányosan sokkal nagyobb ez a negatív szint, mint a magyar mérték. De ha megnézzük, mondjuk, a Bank of England, a brit jegybank saját tőkéjét, vagy megnézzük, mondjuk, az elmúlt években egyes évek eredményét Svájc tekintetében vagy néhány más európai ország tekintetében, akkor látni fogunk negatív értékeket. Csak hogy az európai határokon kívülről két országot említsek, a FED-nek vagy az ausztrál jegybanknak is komoly negatív saját tőkéje van. Ismétlem, ez alapvetően az infláció elleni lépésekből fakad.

Ezzel együtt egyetértek azzal a véleménnyel, hogy egy ilyen helyzetben különösen figyelni kell arra, hogy a jegybank mint intézmény hogyan gazdálkodik, és a számok alapján a 2025-ös eredetileg elfogadott pénzügyi tervhez képest, ismétlem, az idei évben a pénzügyi terv módosításának keretében már több mint tízmilliárd forintos intézményi működési megtakarítással számolunk.

Ezzel arról is szólnék, hogy a jegybank mint intézmény hogyan gazdálkodik, milyen lépéseket tett annak érdekében, hogy minden egyes forint közpénz felhasználása szabályos legyen, és minden egyes forint elszámolása a jegybankot ellenőrző szervezetek szerint is rendben lévő legyen.

(1.10)

Szabadi képviselő úrral egyetértek, egyetlen forint közpénz sem tűnhet el.

A jegybank új vezetése mit tudott tenni? Hiszen az a kérdés, hogy a gazdálkodást tekintve mit láttunk, milyen folyamatok jellemezték a jegybankot, illetőleg a jegybank által anno létrehozott alapítványt. Sok kritika hangzott el. Akkor vegyük sorra, hogy mit tett az új vezetés.

Először is az alapítvány élére új kuratóriumi vezetést jelölt ki. Azért rögzítem ezt a lépést, mert az alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány jogilag a jegybanktól mint intézménytől teljesen független. Az új alapítványi vezetés döntött arról, hogy egyrészről lecseréli az alapítvány tulajdonában lévő Optima Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. vezetőjét, új vezetés lett, amely más szellemiséggel működik, mint a megelőző vezetés, és az alapítvány új kuratóriumi vezetése büntetőfeljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen csalás, hűtlen kezelés, hamis okirat felhasználása, a számvitel rendjének megsértése és tartozás fedezetének elvonása bűncselekmények gyanúja miatt. Ezt követően a jegybank vezetésének semmilyen felelőssége nincs, nem is lehet a tekintetben, hogy mi történik az alapítványban.

Varga Mihály elnök úr többször elmondta, hogy alapelv a jegybank működésében a felelősségi körök tiszteletben tartása. Bízom benne, hogy az ügyészség végzi a dolgát, és az ügyészség eljárásának a végén pont kerülhet a történet végére.

Az alapítvány tekintetében még egy nagyon lényeges dolgot tartok fontosnak kiemelni, nevezetesen, hogy elnök úr kezdeményezte a jegybanktörvény olyan módosítását, mely értelmében a bank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, és az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket. Ezt a kezdeményezést az Országgyűlés többsége felkarolta, ezúton is köszönöm mindenkinek, aki támogatta ezt a javaslatot. Az Országgyűlés június 11-én fogadta el ezt a törvénymódosítást.

Azt gondolom tehát, hogy nem abban kell keresni a hibát, hogy anno az Országgyűlés milyen döntést hozott, hanem azt kell megnézni, hogy mi történt. Ott a konkrét feljelentést, ismétlem, az alapítvány új vezetése megtette, és jogszabályi korlátja van annak, hogy a jövőben hasonló vagyonkezelési tevékenységet, befektetési tevékenységet egy alapítvány ne tehessen.

Ami pedig magának a jegybanknak mint intézménynek a gazdálkodását illeti, azon túl, hogy a takarékossági lépésekről igyekeztem részletesen beszámolni, megismétlem, hogy októberben a jegybank új vezetése, az intézmény vezetése szintén feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Szabadság téri székház felújításával összefüggésben felmerült hűtlen kezelés, hanyag kezelés, csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt. Ismétlem: az ügyészség feladata az, hogy az eljárást lefolytassa, és hogy ennek az ügynek a végére is majd ő, illetőleg az illetékes szervek pontot tudjanak tenni.

Ami a további fölvetéseket illeti, nagyon röviden azt szeretném kiemelni, hogy igen, a jegybanknak mint intézménynek a technológiai kihívásokkal is szembe kell nézni. Nem tehetünk úgy, mintha egy zárt világban élnénk, és ne vennénk tudomást arról, hogy az egész világ milyen technológiai forradalom alatt áll. Zárójelben jegyzem meg, hogy sok közgazdász azt gondolja, hogy mondjuk, a gőzgép feltalálásához hasonló forradalmat indíthat el a mesterséges intelligencia. Ezt használnunk kell. Erről szóltam például a központi visszaélésszűrő rendszer bevezetése és alkalmazása tekintetében, ahol igen, alkalmaznunk kell ezt a technológiát annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a visszaélés, de emellett természetesen a jegybank mint jogkövető szervezet az összes fizetési mód lehetővé tételét is kell hogy biztosítsa. Tehát a digitális eszközök, az informatikai eszközök alkalmazása mellett arra is figyelnünk kell, hogy aki készpénzzel szeretne fizetni, az ezt megtehesse. Például a jegybanknak abban is van felelőssége, hogy az Országgyűlés által eldöntött ATM-telepítési kötelezettség végrehajtását ellenőrizze, és adott esetben bankokat bírságoljon, ha az derül ki, hogy a készpénzfelvételi lehetőséget a bankok nem biztosították.

A lényeg tehát az, hogy ha számba vesszük a jegybank feladatait, akkor első helyen mindig az infláció elleni lépéseket kell említsem; második helyen a pénzügyi rendszer stabilitását, a hatékony felügyeleti tevékenységet; harmadrészt meg kell erősítsem azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank szellemi kapacitásának, a gazdaság növekedésének szolgálatába is érdemes állnia, az együttműködések erről szóltak; negyedrészt mindezt úgy kell megtegye ‑ akár infláció elleni lépésekről, akár együttműködésekről van szó ‑, hogy felelős gazdálkodást folytatunk, és végül, de nem utolsósorban látnunk kell, hogy mi történik a világban. Ilyen szempontból például a digitális jegybankpénz egy lehetőség a fogyasztók, az állampolgárok számára, olcsóbb bankolási lehetőséget jelenthet, mint más eszközök, természetesen a más eszközök, így például a készpénzhasználat biztosításának a lehetősége mellett.

Mindezek mellett igyekszünk a legjobb tudásunk szerint szolgálni, és abban bízom, hogy a 2025. év eredményeiről a jövő év folyamán be fogunk tudni számolni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)