Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Gazdasági Bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem nagyon röviden megtenni, hiszen előrehaladott az idő, hajnali negyed kettő van.

Egy gyors kiegészítés, részben Banai alelnök úr már megválaszolta Szabadi István képviselőtársam felvetését. Nekem is meggyőződésem, szerintem képviselő úr álláspontja helytelen, amikor arról beszél, hogy a kormány elhibázott Covid-válságkezelése miatt lett ilyen magas az infláció. Ahogy alelnök úr megerősítette, ez kifejezetten az Európai Bizottság ajánlása volt. Valamennyi tagországnak azt ajánlották, hogy avatkozzanak be, minél nagyobb összeget pumpáljanak a gazdaságba annak érdekében, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket.

Tisztelt Képviselőtársaim! Inkább büszkének kellene lennünk arra, hogy egyetlenegy munkahelyet sem vesztettünk el abban az időszakban, amikor gyakorlatilag megállt a világgazdaság, tehát nem működött az export, nem működött az import, be kellett zárni az üzemeket, gyárakat. Nagyon sok vállalkozás ment volna tönkre akkor, ha nincs a kormány segélyprogramja. Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy Magyarország az európai uniós tagországok közül a harmadik legnagyobb mentőcsomagot indította azzal a 11 000 milliárd forinttal. Nálunk nagyobb programot csak Csehország és Németország tudott elindítani. Tehát én azt gondolom, hogy ezt képviselő úr nem értelmezi helyesen.

A valódi inflációnövekedés, ahogy államtitkár úr is említette: ugyan indult egyfajta inflációnövekedés, de ennek a még nagyobb lendületét az orosz-ukrán háború robbantotta ki, elsősorban a fosszilis energiahordozók árának egekbe való emelkedése és a háború miatti bizonytalanság.

A másik, akire reagálni szerettem volna, Csárdi Antal képviselő úr, aki már nem meglepő módon foglalkozik ezzel a témával a teljes tudatlanság szintjén. Most nem tudom már megítélni ennyi idő távlatában, hogy a tudatlanság vagy a tájékozatlanság, vagy szándékosság vezérli a képviselő urat, amikor állandóan azzal foglalkozik, hogy az általam benyújtott törvényjavaslat milyen szinten volt elhibázott, és milyen felelősség terhel engem.

Szeretném képviselőtársam figyelmét felhívni arra, hogy ez nem egyedüli gyakorlat, tehát nem a Magyar Nemzeti Bank találta ki azt, hogy alapítványba teszi a nyereségét, és azon keresztül egyébként gazdaságpolitikai intézkedéseket foganatosít, tehát magyarul a gazdaság stabilitását vagy növekedését segíti elő. Ilyen működik Svájcban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Japánban, Dél-Koreában, hogy csak néhány országot említsek a világon. Ezek közül az országok közül nagyon sok helyen egyébként az is bevett gyakorlat, hogy a jegybanki források elkülönült jogi személyeken keresztül, illetve befektetett vagyonként szolgálják a gazdaság hosszú távú stabilitását.

(1.20)

Tehát egyáltalán nem egy olyan modellről van szó, ami a világon ismeretlen lenne, számos jegybanknál ez bevett gyakorlat. Az, hogy ezzel milyen módon éltek vagy milyen módon éltek vissza, az már egyébként azoknak a felelőssége, akik ezeket a döntéseket meghozták.

Az pedig nagyon helyes, amit alelnök úr említett, hogy mind az alapítvány kuratóriuma büntetőfeljelentéseket tett, mind maga a jegybank vezetése büntetőfeljelentéseket tett: az alapítvány kuratóriuma értelemszerűen az alapítvány tevékenységei kapcsán, a jegybank vezetése pedig a jegybank Köztársaság téri épületének felújítása kapcsán. Tehát azt gondolom, hogy minden felelős vezető meghozta azokat a döntéseket, amelyeket el lehet várni tőlük, felelős döntéseket hoztak, büntetőfeljelentéseket tettek, és ezekben a büntetőfeljelentésekben folyik a nyomozás.

Az, hogy képviselő úr, mint egy üveggömbben, látja a jövőt, és ilyeneket mond ‑ ezt föl is írtam, mert akkora marhaság volt, hogy ezt szerettem volna magamnak megőrizni az utókor számára is -: évek múltán majd valamikor ide-oda futkosó ember kap 3 millió forintos büntetést. Nem tudom, hogy ilyeneket egyáltalán honnan vesz. Láthatóan nemcsak a jegybank működéséhez, de a jogi területhez sincs semmiféle affinitása vagy tudása a képviselő úrnak, de hát a tudatlanságtól még a bátorság megmaradhat az emberben. A választók majd nyilván meghozzák a szükséges döntést e tekintetben. Azt gondolom, hogy az utolsó felszólalását hallottuk ebben a parlamentben, és ez nem is biztos, hogy baj.

Összességében tehát köszönöm mindenkinek, aki érdemi véleményt formált ebben a vitában. Azt gondolom, hogy a jegybank 2024. évi működéséről szóló határozati javaslat, amelyet beterjesztettünk, támogatható, és arra is kérem önöket, hogy ezt támogassák. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)