Dr. Nagy Gábor Bálint

DR. NAGY GÁBOR BÁLINT legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen a szót. Sajátos helyzetben vagyok és vagyunk, ugyanis most a tisztelt Országgyűlés előtt a hivatali elődöm, dr. Polt Péter volt legfőbb ügyész által vezetett ügyészi szervezet 2024. évi tevékenységéről kell beszámolnom. A korábbi legfőbb ügyész úr az Alaptörvényben rögzített kötelezettségének eleget téve elkészítette az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló beszámolót, majd azt a hivatalba lépésemet követően ’25. augusztus 27-én benyújtottuk az Országgyűlésnek.

A dokumentum részletesen, statisztikai adatokkal alátámasztva mutatja be az ügyészség büntetőjogi és büntetőjogon kívüli tevékenységét, szakmai eredményeit. A beszámoló nyilvánosan elérhető az Országgyűlés és az ügyészség honlapján is, annak tartalmát mindenki megismerhette, megismerheti. Az írásban elkészített beszámoló valamennyi tisztelt képviselőnek is a rendelkezésére áll, ezért abból most csak néhány részletet szeretnék kiemelni, illetve sokkal inkább röviden elemezni, megvilágítani a beszámoló néhány általam fontosnak tartott részletének a hátterét.

Az igazságszolgáltatás részeként működő ügyészség társadalmi jelenségekre reagál, fő szabályként azt nem alakítja, csak kisebb részben képes a társadalmi jelenségeket alakítani azáltal, hogy reagálunk ezekre a jelenségekre, és reméljük, hogy a visszacsatolásnak eredménye lesz. A szervezet működését meghatározó folyamatok azonosítása nélkülözhetetlen ugyanakkor az egyes statisztikai mutatók, eredmények megértéséhez.

Ennek részeként érdemes kitérni röviden arra is, hogy meglátásunk szerint a bűnözés struktúrája miként alakult az elmúlt néhány esztendőben. Az utóbbi években a változást alapvetően két tényező befolyásolta, és feltételezhetően ugyanezek fogják befolyásolni a közeljövőben is. Egyrészt az informatika rohamos fejlődése, másrészt az egyes országok közötti államhatárok mind inkább akadálymentes átjárhatósága. A klasszikus ‑ például a vagyon elleni ‑ bűncselekmények esetében az elkövetési formák jelentős átalakuláson mentek keresztül. Ezek megvalósításában egyre nagyobb szerepe van az online térnek. Mindez egyrészt azt jelenti, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak minél szélesebb szakmai ismeretekkel kell rendelkezniük e területen, másrészt fel kell térképezni, hogy melyek azok az új elkövetési formák, amelyekkel szemben a jelenlegi jogszabályok mellett nem lehet hatékonyan fellépni.

Szeretném megjegyezni, hogy itt érhető tetten a kapcsolat az igazságszolgáltatás szereplői mint hatalmi ág és a végrehajtó hatalom, illetve a törvényhozás között, kellenek ugyanis a visszacsatolások, hogy a törvényhozás időben tudjon reagálni az új társadalmi jelenségekre, azokra a jelenségekre, amelyeket jogalkalmazóként mi tapasztalhatunk a mindennapi munkánk során.

Ahhoz, hogy az ügyészi szervezet a változásokhoz hatékonyan alkalmazkodni tudjon, egyrészt az ügyészségi alkalmazottak folyamatos, nem csupán jogi, hanem más tudományterületeket is érintő képzésére van szükség, másrészt kiemelt figyelmet kell fordítani a nemzetközi kapcsolatokra, az együttműködés legkülönbözőbb formáira. Szeretnék itt kitérni egy pillanatra, hogy éppen a képzési rendszerünk megújításán dolgozunk, magam pedig igyekszem intenzív nemzetközi kapcsolatokat ápolni elsősorban nyilván az európai országok, de akár más államok ügyészi szervezeteivel is.

Néhány szót szeretnék elmondani az ügyiratforgalmunk alakulásáról. Az ügyészség ügyiratforgalma a 2023-as évhez képest a tárgyévben 3,1 százalékkal, ezen belül a büntetőjogi szakág ügyiratforgalma 4,2 százalékkal nőtt. A növekedés immáron harmadik éve tart, így nem csupán egyszeri jelenségről, hanem tendenciáról van szó. Fontos kiemelni, hogy ügyiratforgalmi és nem bűnözési adatokról beszélünk. A kettő között természetesen lehet összefüggés, de a két jelenség közé nem lehet egyenlőségjelet tenni.

A hatékonyság és az eredményesség érdekében ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy a növekedés elsősorban mely típusú ügyeknél figyelhető meg, illetve melyek a változással leginkább érintett szervezeti egységek. Különböző munkateher-felmérési módszereket dolgoztunk és dolgozunk ki. Ezek alapján igyekszünk meghatározni, hogy a humán erőforrást mely szempontok alapján érdemes átcsoportosítani.

Néhány gondolatot a bűnözés alakulásáról. A 2024. évről készült országgyűlési beszámoló ‑ hasonlóan a korábbi évekhez ‑ részletes kimutatást tartalmaz a bűnözés volumenének alakulásával összefüggésben. Ezeknek az adatoknak elsősorban azért van jelentőségük, mert támpontot nyújtanak abban, hogy az ügyészi szervezet tisztában legyen az egyes bűncselekmény-kategóriák mutatóinak alakulásával.

A korábbi évekhez hasonlóan fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az ügyészségnek csak közvetve van ráhatása a bűnözés alakulására. Ez leginkább abban nyilvánul meg, hogy érvényesítjük az állam büntetőigényét, elkerülhetetlenné téve a bűncselekményt megvalósító személyek számára a joghátrány elszenvedését. Az ügyészség mindazonáltal klasszikus értelemben vett bűnmegelőzési tevékenységet nem folytat, éppen ebből következően a bűnözési adatok alakulása csak közvetve és nagyon összetett módon mutatja az ügyészség működésének eredményességét.

Nézzük, hogy mi a helyzet a regisztrált bűncselekményekkel! A regisztrált bűncselekmények számának 2013 óta tartó szinte folyamatos visszaesése a 2021. évet követően megállt, és 2023-ban az előző évhez képest 6,2 százalékos növekedés, míg 2024-ben 31 százalékos növekedés következett be. A regisztrált bűncselekmények emelkedő mennyisége az ügyészi szervezet számára mindenképpen munkateher-növekedéssel járt. A bűnözés struktúrájának már említett változását jól szemlélteti, hogy a csalások száma továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Ez a megállapítás vonatkozik a regisztrált bűncselekményekre ‑ itt 34 százalékos volt az emelkedés ‑, illetve a kezdeményezett eljárások számának alakulására is, itt 7 százalékos volt a növekedés.

Fontos tényező ezzel összefüggésben az is, hogy a csalások elkövetési módszerei az utóbbi évtizedben ‑ és különösen az elmúlt néhány évben ‑ megváltoztak. Egyre nagyobb szerepe lett a bűncselekmények vonatkozásában is az online térnek, amely a csalások jelentős százalékában az elkövetés közegévé vált. Fontos kiemelni azt is, hogy az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának számában ‑ ez egy bűncselekmény megnevezése, és lényegében az úgynevezett adathalász-bűncselekményre vonatkozik ‑ 2023-ban kiugróan magas, több mint harmincszoros növekedés mutatkozott, 2024-ben ehhez jött további 62 százalékos növekedés. A kiberbűncselekmények eredményes felderítése és bizonyítása az informatikai ismeretek folyamatos bővítését igényli a kollégák körében. Ez az egyik olyan terület, amelyet érintően a folyamatos szakmai képzésre a legnagyobb hangsúlyt kell fektetnünk.

Néhány gondolat a költségvetési csalásokról. A regisztrált költségvetési csalások száma 4 százalékkal, és az e bűncselekményt érintő kezdeményezett eljárások mennyisége 10 százalékkal csökkent a 2023-as évhez képest a tárgyévben. Ugyanakkor a kedvezőbb statisztikai adatok nem jelentik azt, hogy a költségvetést károsító bűncselekmény miatti büntetőügyekkel kapcsolatos feladatok teljesítése az előző évekhez képest a tárgyévben kisebb munkaterhet rótt volna az ügyészi szervezetre. Ez már csak azért is így van, mert egy törvényi egységet magába foglaló bűncselekményről beszélünk, tehát sokféle magatartás kapcsolódhat egy adott elkövetőhöz és egy adott bűncselekményhez.

(19.30)

A több tagállamot érintő, jellemzően bűnszervezetben megvalósított, esetenként milliárdos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalások bizonyítása rendszerint összetett és többféle, önmagában is időigényes eljárási cselekmények végrehajtását teszi szükségessé. Ezek között említhető a leplezett eszközök kombinált, kreatív alkalmazása, a nemzetközi igazságügyi együttműködés eszköztárának széles körű használata, de ugyanígy a bűncselekményből eredő gazdagodás felderítésére és elvonására irányuló számos intézkedés is.

Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési csalásokhoz, illetve általában a vagyongeneráló bűncselekményekhez kapcsolódóan kell megemlíteni, hogy a bűnözéssel szembeni fellépés akkor lehet igazán eredményes, ha a bűncselekmény elkövetéséből származó vagyont az elkövetőktől el lehet vonni. Az ügyészség e cél elérésére kiemelt figyelmet fordít. Ennek fontosságára az irányítási jogkör keretében következetesen felhívjuk a nyomozó hatóság figyelmét is. Vagyonelkobzás alkalmazására minden olyan esetben indítványt teszünk a bíróság előtt, amikor ennek a törvényi feltételei fennállnak.

Részben a vagyongeneráló bűncselekményekkel függ össze a pénzmosás alakulása is. A regisztrált pénzmosások száma továbbra is meredeken növekvő pályán van. Az utóbbi három évben e bűncselekmények száma évről évre emelkedést mutat. 2024-ben 67 százalékos növekedés volt tapasztalható, a kezdeményezett eljárások száma pedig megduplázódott.

A természeti értékek megóvása egyre komolyabb feladatot jelent nemzetközi viszonylatban, illetve az egyes országok számára egyaránt. Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra is, hogy tipikusan olyan területről van szó, amely a jogsértések komplex kezelését igényli. Ennek megfelelően az ügyészség közjogi és büntetőjogi szakága között folyamatos az információcsere és az együttműködés, arra törekedve, hogy a jogsértések felszámolására minden esetben megtaláljuk a leghatékonyabb eszközt.

Szeretnék néhány gondolatot mondani a korrupcióról. Az ügyészség korrupcióellenes tevékenységének elemzése során abból kell kiindulni, hogy az ügyészség és általában az igazságszolgáltatás elsősorban nem megelőzi a büntetendő magatartások megvalósítását, hanem a bűncselekményeket elkövető személyek felelősségre vonását realizálja. Ebből következően az ügyészség tekintetében azt lehet vizsgálni, hogy mennyiben lépett fel eredményesen a megvalósult konkrét korrupciós bűncselekmények elkövetőivel szemben.

Számtalan statisztikai kimutatás létezik a korrupciót illetően. Fontos hangsúlyozni, hogy az ügyészség tevékenységének értékelésekor a ténylegesen megvalósított, a Btk.-ba ütköző korrupciós cselekményeket lehet alapul venni, nem pedig általában az ország korrupciós helyzetét, és különösen nem a szubjektív alapokon nyugvó korrupciós érzetről szóló felméréseket. A korrupciós helyzet mint fogalom, vagy akár a korrupciós érzet mint fogalom nem büntetőjogi kategóriák. Büntetőjogilag csak a konkrét, bizonyítható cselekményeket lehet értékelni, általános jelenségeket és szubjektív érzeteket nem. Érdemes e tekintetben figyelembe venni azt, hogy a korrupciós helyzettel vagy a szubjektív érzettel összefüggésben egy adott személy tanúként milyen konkrét tényekről tudna beszámolni a büntetőügyben eljáró hatóságoknak. Hasonló a helyzet, mint amikor a közlekedési helyzetről beszélünk: önmagában az a tény, hogy valaki azt állítja, hogy egy adott városban rossz a közlekedési morál, ez büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás lefolytatására nem adhat alapot. Ha tanúként valaki ennyit tud mondani, nincs helye eljárásnak, mert ahhoz konkrét tényekről kell konkrét személyekkel összefüggésben beszámolni.

Rendre idézzük az Eurobarometer felmérésének egyes eredményeit. Ezek továbbra is azt mutatják, hogy a korrupció általános érzékelésének magas szintjével szemben áll az a jelenség, hogy a magyarországi megkérdezettek egyéni tapasztalatai az általános érzületet valójában nem támasztják alá. Tehát amikor az a kérdés, hogy a megkérdezett személy személyesen tapasztalt‑e korrupciót, és ez az a tény, amiről tanúként is be tudna számolni, akkor jóval kedvezőbb az összkép.

A büntetőjogi értelemben vett korrupciós cselekmények statisztikai mutatóit szemlélve az a következtetés vonható le, hogy míg 2023-ban a regisztrált hivatali vesztegetések száma jelentősen visszaesett, addig 2024-ben ez a szám a duplájára emelkedett. A regisztrált gazdasági vesztegetések száma kiugró, négyszeres növekedést mutatott, tehát ebből következően a hatóságok és az ügyészség is hatékonyabban végezték a munkájukat.

Néhány gondolatot szeretnék mondani az eljárási szakaszokról. Az ügyészség jelen van a büntetőeljárás valamennyi szakaszában, bár eltérő minőségben: a nyomozás felderítési szakaszában törvényességi felügyeleti tevékenységet lát el, a vizsgálatot irányítja, a bíróság előtt képviseli a vádat, majd szintén felügyeli a büntetés végrehajtásának törvényességét. A nyomozó hatóságok határozatai és gyanúsításai elleni panaszok száma 2024-ben minimális mértékű csökkenést mutatott. Az elmúlt négy évben egyébként ezen adat tekintetében szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható.

Ha a vádemeléseket nézzük, a következő megállapításokat lehet tenni. A vádemelés típusait érintő adatok azt mutatják, hogy az ügyészség a vádemeléssel érintett ügyek túlnyomó többségében, több mint 33 ezer ügyben 2024-ben is büntetővégzés meghozatalára tett indítványt. Az említett jogintézmény a Covid okozta világjárvány idején került hirtelen előtérbe azáltal, hogy a büntetőeljárásokat a felek személyes jelenléte nélkül is eredményesen be lehetett fejezni. Később kiderült, hogy ennek a tömeges alkalmazása támogatandó, hiszen jelentősen hozzájárul az eljárások időszerűségének javításához. Ez az eljárásjogi megoldás amellett, hogy gyors, nem sérti a tisztességes eljárás elvét sem, hiszen az ügyészség mellett a terhelt és a védő is kérheti tárgyalás tartását, amennyiben a határozatban foglaltakkal nem ért egyet. A bíróság elé állítással érintett vádlottak számát figyelmen kívül hagyva a vádirattal megvádolt személyek 62,7 százaléka esetében hozott a bíróság büntetővégzést ‑ tehát ez egy kimagaslóan magas szám ‑, a terheltek 83,3 százaléka tekintetében pedig a büntetővégzés jogerőre is emelkedett, magyarán mindez a jogintézmény hatékonyságát igazolja.

Az eljárás gyors és tisztességes befejezését szolgálja az a jogszabályi lehetőség is, amely szerint az ügyészség indítványt tehet a joghátrány konkrét mértékére arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

A statisztikai adatok változatlanul és töretlenül az ügyészi munka és a jogintézmény sikerét igazolják. 2024-ben ugyanis az előző év adataihoz képest 2,4 százalékkal nőtt azon terheltek száma ‑ ami több mint 11 200 terhelt bűnösségét beismerő nyilatkozatát jelenti ‑, akikkel szemben a bíróság, a beismerő vallomásukat elfogadva, az előkészítő ülésen hozott ítéletet.

Néhány gondolatot szeretnék mondani a váderedményességről. A 2024. évben az ügyészség váderedményessége 99,1 százalék volt, ami az elmúlt 10 év második legjobb eredményének számít. Az ügyészség tevékenységének értékelése szempontjából legalább ekkora jelentősége van annak, hogy a bíróságok a vádlottak 88,2 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak.

Tisztelt Országgyűlés! Sokszor éri kritika az ügyészséget e mutatók miatt, leginkább azt állítva, hogy az ilyen magas eredmény túlzás, ez csak a vádszemléletű büntetőeljárás miatt lehetséges. Én ezt másképpen látom. Mint ahogy általában Európában, a kontinentális jogrendszerrel rendelkező országokban, így Magyarországon is a büntetőeljárás egyik legfontosabb alapelve, hogy a terhelt bűnösségét a vádlónak kell bizonyítania, mégpedig kétséget kizáróan. A vád, a vádirat ebből következően nem lehet hazárdjáték tárgya. Az ügyészség azon az alapon nem emelhet senkivel szemben vádat, hogy vagy bűnös vagy nem, próbáljuk meg. A terhelti pozíció már önmagában rengeteg joghátránnyal jár. Ilyen helyzetbe hozni valakit csak akkor lehet, ha az ügyészség a rendelkezésre álló és a törvényesen beszerzett, felhasználható bizonyítékok alapján teljes meggyőződéssel állítja, hogy az adott személy a terhére rótt bűncselekményt elkövette.

A vádemelést követően lényegében ugyanezt a tevékenységet végzi el a bíróság is. Annyi a különbség, hogy akkor már nemcsak a nyomozás során, hanem a bírósági tárgyaláson beszerzett bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Megjegyzendő: a bizonyítékok a bírósági eljárásra a gyakorlati tapasztalatok szerint inkább gyengülni és nem erősödni szoktak. A magas váderedményesség mindezekre figyelemmel nem kifogásolható, sőt azt gondolom, hogy az ügyészség részéről el is várható.

Szeretnék néhány gondolatot szólni a kiegészítő pótmagánvád jogintézményéről, amely 2023. január 1-jétől alkalmazandó, és amely részben összefüggésben áll a közélet tisztaságát érintő bűncselekményekkel, illetve a közvagyont érintő bűncselekményekkel. ’23 január 1-jétől alkalmazandó a büntetőeljárásitörvény-módosítás azon rendelkezése, amely bevezette ezt a bizonyos különeljárást. Az új jogintézmény segítségével a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetében az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentést elutasító, illetve eljárást megszüntető határozatát felülbírálati indítvány benyújtásával lényegében bárki megtámadhatja a Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírájánál. Amennyiben a nyomozási bíró a felülbírálati indítványnak helyt ad, a büntetőeljárás a törvény erejénél fogva megindul, illetve folytatódik.

A második év tapasztalatai ‑ ez a ’24-es év volt ‑ azt mutatják, hogy az ügyészség nem csupán a vádemeléseket, hanem a feljelentések elutasítását, illetve az eljárások megszüntetését illetően is megalapozott, szakszerű döntéseket hoz. 2024-ben összesen 80 felülbírálati indítvány érkezett a nyomozási bíróhoz, a bíróság ugyanakkor mindössze hat esetben adott helyt az első felülbírálati indítványnak. Fontos kiemelni, hogy a tárgyévben ismételt felülbírálati indítvány benyújtására egy esetben került sor ‑ ezt egyébként a bíróság elutasította ‑, kiegészítő pótmagánvádlói vádindítványt pedig egyetlen esetben sem nyújtottak be az arra jogosultak, ahogy egyébként azóta sem. Olyan tehát nem volt, nem fordult elő, hogy az ügyészség egy büntetőeljárást megszüntetett volna, vagy a feljelentést elutasította volna, és ezt követően a bíróság ‑ kiegészítő pótmagánvádlói vádindítvány folyományaképpen ‑ valakinek a bűnösségét jogerősen megállapította volna.

(19.40)

Néhány gondolatot szeretnék szólni az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységéről. E terület annak ellenére egyre fontosabb szerepet tölt be a társadalom életében, hogy a szakterület tevékenységéhez ügydöntő jogosultság jellemzően nem kapcsolódik, az ügyészség ezekben az esetekben sokkal inkább mellérendelt szereplőként képviseli az állam és a társadalom tagjainak érdekeit.

A közérdekvédelmi szakterületen belül kiemelésre érdemes az állampolgárok jelentős részét közvetlenül is érintő fogyasztóvédelem. Ennek kezelése komplex ügyészi szemléletet igényel, egyaránt szükségessé teszi közigazgatási, büntetőjogi, szabálysértési, cégjogi és polgári jogi ügyészi eszközök megfelelően differenciált alkalmazását.

A fogyasztóvédelmi törvény 2023. június 25-étől új jogvédelmi eszközként lehetővé teszi a fogyasztók kollektív érdekeit védő képviseleti kereset benyújtását. A képviseleti keresettel az ügyész tágabb körben érvényesítheti nagy számú fogyasztó jogait, akiknek a kára perbeli részvétel nélkül megtérülhet.

Néhány gondolatot szeretnék mondani a büntetés-végrehajtási szakterületről. Az ügyész alapfeladatai közé tartozik, hogy törvényességi felügyeletet lát el a büntetések, a mellékbüntetések, az intézkedések, a személyi szabadságot elvonó és az azt korlátozó eljárásjogi kényszerintézkedések és a központi, elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisainak kezeléséről szóló jogszabályi előírások megtartása felett, ezen túlmenően közreműködik a büntetés-végrehajtási bíró eljárásában is.

Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indult kártalanítási eljárások száma a tárgyévben csökkent, ami összefügg a bv-intézetek telítettségének stabilizálása érdekében tett intézkedésekkel. Növekedés volt tapasztalható, mégpedig 13 százalékos növekedés az ügyészségre érkezett panaszok számában, amely 11 százalékának adott helyt az ügyészség.

Néhány gondolat az ügyészség 2024. évi nemzetközi tevékenységéről. Az akkor hivatalban volt legfőbb ügyész a 2024. évi nemzetközi tevékenysége során a nemzetközi rendezvényeken való ügyészségi képviseletet és a magyar uniós elnökséghez kapcsolódó részvételt helyezte a középpontba, míg a kétoldalú kapcsolatokat Ausztriával erősítette. A magyar és osztrák ügyészi szervezetek között hagyományosan jó a kapcsolat, és ennek keretében a korábban hivatalban volt legfőbb ügyész látogatást tett Bécsben és Grazban 2024 tavaszán.

2024 májusában került megrendezésre az Európai Unió tagállamai legfelsőbb bíróságai mellett működő Legfőbb Ügyészek Hálózatának, az úgynevezett Nadal Networknek a 15. éves közgyűlése Luxembourgban. A magyar legfőbb ügyész a 2024. májusi közgyűlésen átvette a hálózat elnöki pozícióját a luxemburgi legfőbb ügyésztől egy évre, ennek lett egyébként eredménye az, hogy ’25 májusában a közgyűlést itt, Budapesten tartotta és rendezte meg a Magyar Legfőbb Ügyészség.

A legfőbb ügyész a magyar uniós elnökségi félév keretében megnyitóbeszédet mondott szeptember 24-én az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat, az EJTN online formában megrendezett közgyűlésén, majd november 7-én az Európai Igazságügyi Hálózat, az EJN budapesti konferenciáján.

Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF kezdeményezésére november 13-án az akkor hivatalban volt legfőbb ügyész fogadta Ville Itälä főigazgató urat. A találkozó középpontjában az eddigi együttműködés és a 2022 februárjában a két intézmény között megkötött munkamegállapodás áttekintése, valamint a kapcsolatok további erősítése állt. A találkozón a felek kiemelték, hogy az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezeteik közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is fontosnak tartják.

Szeretnék említést tenni a magyar ügyészség húsz éve tartó jelenlétéről a Eurojustban, amely az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége. A Eurojust 2024. évre vonatkozó ügyszáma megközelítőleg 13 ezer volt, amelyből 1100 ügyben volt valamilyen formában érintett Magyarország. Az 1100 ügyből kb. 600 ügyben a magyar kollégák kértek közreműködést külföldi kollégáktól, és 500 körüli ügyszámban pedig a külföldi hatóságok a magyar társhatóságoktól. Megjegyzendő, itt kitekintve egy picit a 2025. évre, hogy az első hivatalos utam egyébként Hágába vezetett, ahol találkoztam és kétoldalú megbeszélést folytattam Michael Schmid úrral, a Eurojust nemrég megválasztott elnökével.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében a 2024. évi beszámolóban olvasható tények álláspontom szerint azt mutatják, hogy Magyarország Ügyészsége a tárgyévben is teljesítette az alkotmányos kötelezettségét. A szervezet alkalmazkodott a felmerült változásokhoz, egyúttal a nemzetközi szakmai közösségen belül is méltó módon képviselte, képviseli Magyarországot.

A magyar ügyészség stabil, évtizedek óta működőképes közjogi alapokra építkezve, ahogy a múltban és a jelenben, a jövőben is képes lesz a törvényesség és az igazság érvényesítésére, én legalábbis valamennyi kollégámmal együtt minden erőmmel ezen fogok dolgozni, és erre fogok törekedni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)