Dr. Vejkey Imre (KDNP)

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Engedjék meg, hogy mindenekelőtt megkülönböztetett tisztelettel köszöntsem itt, az Országgyűlés plenáris ülésén Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész urat, aki ezen minőségében első alkalommal számol be az Országgyűlés plénuma előtt. Köszöntöm továbbá Lajtár István legfőbbügyész-helyettes urat és munkatársaikat.

Magyarország Alaptörvényének 29. cikk (5) bekezdése alapján a legfőbb ügyész úr benyújtotta az Országgyűlésnek az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló B/11947. számú beszámolóját, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező Igazságügyi Bizottság, 2025. október 7-ei ülésén, kijelölt bizottságként megtárgyalt.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Alaptörvény szerint Magyarország Ügyészsége a magyar állam tekintetében a büntetőjogi igény kizárólagos érvényesítője, továbbá ellát más, törvény által hatáskörébe utalt feladatokat is.

Az ügyészi szervezet 2024-ben is az eddigi magas szakmai színvonalon, a törvényes keretek között és az időszerűség követelményeinek is megfelelve végezte munkáját. Ezúton is gratulálok legfőbb ügyész úrnak, a korábbi legfőbb ügyész úrnak, Polt Péter úrnak is, valamennyi ügyésznek, ügyészségi dolgozónak az elvégzett munkájukhoz.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság részletes tájékoztatást hallgatott meg az ügyészség 2024. évi munkájáról. Az ügyészség munkaterhét és annak emelkedését jól szimbolizálja, hogy immáron harmadik éve növekvő tendenciát mutat az ügyészség ügyiratforgalma, bár ez az emelkedés a 2024. évben még nem volt számottevő.

A bizottság sajnálattal vette tudomásul, hogy a bűnözés alakulásának mutatói közül a regisztrált bűncselekmények számának a 2013 óta tartó, szinte folyamatos csökkenése megállt, és a 2022. év óta enyhén, 2024-ben pedig jelentős, 31 százalékos emelkedő tendenciát mutat.

Az Igazságügyi Bizottság megállapította, hogy az ügyészségnek a 2024. évben is jelentős kihívásokkal kellett szembenéznie. A technológia rohamos fejlődése egyre inkább kihat a bűnözés struktúrájának alakulására is, jelentősen átformálva azt. Az információs technológia fejlődésével az államhatárok elmosódni látszanak, szinte akadálymentesen átjárhatóvá válnak. Ennek következtében a nemzetközi bűnözés is eltérő megvilágításba kerül, számottevően átalakul.

Ezzel összefüggésben mindinkább kihívásként jelentkezik mind a bűnüldöző szervek, mind az ügyészség, mind a bíróságok számára is a virtuális térben megjelenő bűncselekmények emelkedő tendenciája.

(19.50)

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk a csalás tényállására, ugyanis ez az a bűncselekménytípus, ahol határozott emelkedő tendencia mutatkozik. A tárgyalt évben a csalással kapcsolatos regisztrált bűncselekmények több mint harmadával, a kezdeményezett eljárások pedig 7 százalékkal emelkedtek.

Ugyanígy megkövetelik a kiemelt figyelmet az úgynevezett adathalász bűncselekmények, amelyeknek a száma továbbra is jelentős, mintegy 62 százalékos növekedést mutat. A gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy ezen emelkedés mögött elsősorban az online térben elkövetett bűncselekmények állnak, ami szintén igazolja a bűnözési struktúra folyamatos változását, újabb és újabb feladatokat eredményezve az ügyészség számára is. Erre figyelemmel a bizottság üdvözölte az ügyészségnek ezen új kihívásokhoz való alkalmazkodása érdekében kifejtett eredményes tevékenységét.

Tisztelt Ház! A bizottság üdvözölte, hogy az ügyészség eredményes munkájának is köszönhetően számos bűncselekménytípus esetében mind a regisztrált bűncselekmények száma, mind pedig a kezdeményezett eljárások mennyisége csökkent.

A vagyon elleni bűncselekmények esetében kiemelendő, hogy az ügyészség a tárgyévben is hatékony lépéseket tett annak érdekében, hogy a bűnös úton szerzett vagyont az elkövetőtől visszaszerezze és az a károsultak kártalanítására felhasználatóvá váljon.

Az ismertetett gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a bizottság elismerte az ügyészségi munka szakmaiságát a kiegészítő pótmagánvádas eljárások tekintetében is. A 2023. január 1-jétől alkalmazandó új jogintézmény segítségével a felülbírálati indítvány benyújtásával lényegében bárki megtámadhatja az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentést elutasító, illetve eljárást megszüntető határozatát a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetében.

A beszámoló alapján a bizottság megállapította, hogy a büntetővégzés jogintézménye továbbra is az ügyészségi eljárás egyik sarkpontja, amellyel meglehetősen nagy számú terhelt vonatkozásában is gyorsan és hatékonyan be lehet fejezni a büntetőeljárást. Ezt támasztják alá maguk a számok is. A 2024. évben a megvádolt személyek 62,7 százaléka esetében hozott a bíróság büntetővégzést, és ezen terheltek 83,3 százaléka tekintetében pedig a büntetővégzés jogerőre is emelkedett.

A bizottság tájékoztatást kapott az ügyészség váderedményességéről is. A 2024. évben az ügyészség váderedményességi mutatója 99,1 százalék volt, ami az elmúlt tíz év második legmagasabb mutatója. Még inkább kiemelkedik az a mutató, miszerint a vádlottak 88,2 százalékát érintően a bíróság az ügyészségi váddal minden tekintetben egyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság foglalkozott az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységével, illetve a törvényességi ellenőrzési eljárások tapasztalataival is. Ennek során az Igazságügyi Bizottság üdvözölte a természetvédelem, a környezetvédelem (Csárdi Antal nevet.) és az állatvédelem területén megtett intézkedéseket, a fogyasztóvédelmi kérdésekben, illetve a szabálysértési ügyeket érintő panaszok kivizsgálása során hozott döntéseket.

A bizottság elismeréssel adózott továbbá az ügyészség sikeres nemzetközi együttműködésének, valamint a hivatásrendekkel kialakított szoros szakmai kapcsolatrendszerének alakulása iránt, és támogatta az ügyészség munkáját az ügyészségi dolgozók és a nyilvánosság számára szervezett különböző képzési programokkal kapcsolatban.

A bizottság tagjai többek között a korrupciós bűncselekmények felderítésével és vádemelésével, a kiegészítő pótmagánvád jogintézményével, a szabálysértési eljárásokkal, az ügyészség váderedményességével, illetve az ügyészség nemzetközi kapcsolatainak alakulásával kapcsolatban fogalmaztak meg a legfőbb ügyész úrhoz kérdéseket.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Bizottság megállapította, hogy a beszámoló a jogszabályoknak megfelelő tartalommal és formában részletesen tájékoztatta az Országgyűlést az ügyészség 2024. évi, a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szerteágazó feladatairól, a közjogi tevékenységéről, a törvényességi ellenőrzési munkájáról, a nemzetközi tevékenységéről, valamint a büntetés-végrehajtási eljárásokkal összefüggő munkájáról is.

A fentiek alapján az Igazságügyi Bizottság többségi döntéssel úgy határozott, hogy az ügyészség 2024. évi tevékenységéről szóló B/11947. számú beszámolójának elfogadását támogatja. Az Igazságügyi Bizottság a házszabályi rendelkezések 84. § (2) bekezdése alapján benyújtott H/12745. számú határozati javaslatában a legfőbb ügyész úr beszámolóját a tisztelt Háznak elfogadásra ajánlja.

Mielőtt kérném, hogy támogassák a beszámolót és a határozati javaslatot, még egyszer szeretném megköszönni a legfőbb ügyész úrnak, a korábbi legfőbb ügyész úrnak, Polt Péter úrnak is a munkáját, az összes ügyésznek és ügyészségi alkalmazottnak a munkáját is. Kérem, támogassák a 2024. évi beszámolót és az Igazságügyi Bizottság határozati javaslatát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)