Dr. Senyei György Barna

DR. SENYEI GYÖRGY BARNA, az Országos Bírósági Hivatal elnöke: Tisztelettel köszönöm a felvetéseket, a hozzászólásokat. Köszönöm valamennyi kollégám, bírótársam és igazságügyi alkalmazott munkatársam nevében az elismerő szavakat. Nyilván a munkánkat folytatni fogjuk, és engedelmükkel néhány gondolatot megosztok a felvetett kérdésekkel összefüggésben.

Előre kell bocsátanom azt, hogy konkrét esetre a központi igazgatás felelőseként válaszolni nem áll módomban, hiszen a központi igazgatás előtt állnak olyan feladatok, amelyek az eseti ítélkezésre kihatással nincsenek és nem is lehetnek.

Felmerültek kérdések a bírói létszámról, jövedelemről és egyebekről. Sajátos helyzetben vannak Magyarország bíróságai, ha el kell helyeznünk őket az EU-s, mondjuk így, koordináta-rendszerben. Az időszerűségről beszéltünk, hogy például a civilisztikai ügyszakban az EU-s táblázaton az első az időszerűség körében a magyar bírói kar.

A létszámot tekintve felmerült kérdés, hogy mi a bírói kar létszáma: a létszám az ügyérkezéssel és a leterheltséggel arányos. Tehát, ha most plusz bírói létszámért kiáltanánk, akkor az egyfajta brezsnyevi extenzív létszámgazdálkodást mutatna. Nem indokolt a bírói létszám emelése jelenleg. A bírói kar létszámban ‑ létszámban! ‑ arányos az ügyérkezéssel, és azt képes feldolgozni. Hogy belső aránytalanságok vannak‑e, felmerül ez a kérdés, és erre az a válasz, hogy igen, vannak belső aránytalanságok, amelyek a gazdasági helyzetből, földrajzi fekvésből következnek. Ezekben az esetekben a belső átcsoportosítás, a kirendelések intézménye adhat választ. Mondok egy egyszerű példát.

Adott esetben a kisbíróságok helyzete. Ha egy bíróságon dolgozik, mondjuk, két bíró ‑ előfordul ilyen, egy ügyszakon belül két bíró ‑, és ez esetben az egyik bíró, mondjuk, szülési szabadságon van, akkor ott be lehet‑e tölteni azt a helyet, hiszen a szülési szabadságot töltő bírótársunk előbb-utóbb visszatér. Amennyiben azt betöltjük, azzal megemeljük, mondjuk, 50 százalékkal az adott ügyszak helyzetét. Ezért szükséges a kirendelés intézményének a fenntartása.

(19.10)

Konkrét helyzetértékeléssel válaszolva még a kérdésre: Magyarországon a százezer lakosra jutó bírói létszám az Európai Unióban a nyolcadik legmagasabb.

Simicskó képviselő úr kérdésére a választ egyébként az EU Scoreboard adja meg, amely szerint Magyarország a civilisztikai beérkező ügyszám tekintetében az EU-s táblázatban a tizenharmadik. Tehát azért mondom, hogy sajátos szórásban vagyunk, 1-től 13-ig. Én úgy gondolom, hogy EU-s összehasonlításban nincs okunk nemhogy a szégyenkezésre, hanem egyenesen a legtöbb uniós tagállamot a bírák, bíróságok munkája meghaladja.

Én minden bírói béremelésre való indítványt és elképzelést támogatok, de azért egy megnyugtató szót hadd mondjak. Természetesen minden bírói béremelésnek helye van, teljes mértékben osztom azt, hogy a bírói felelőség és a bírói ‑ idézőjelbe tett ‑ hatalom mint önálló államhatalmi ág a maga szintjén mindenhol kiemelt jelentőségű. Teljesen mindegy, hogy milyen szinten teljesít szolgálatot a bíró, akár első, akár másodfokon, bármely fokon, mindenkor az adott ügyben az ítélet vagy az eseti döntés életeket befolyásol a gyermekelhelyezéstől az emberi szabadságig, tehát ezzel nyilvánvalóan a felelősségnek is arányban kell állnia.

Magyarországon természetesen a bírák és az igazságügyi alkalmazott munkatársak tevékenysége korrupciós kockázatot nem hordoz, hiszen tisztességgel és becsülettel végzik a munkájukat, függetlenül a béremelés szükségességétől, hiszen annak a létjogosultsága nem vitatható. Azonban különösen az igazságügyi alkalmazotti béremelés mértéke az elmúlt évben és években jelentősnek mondható, például jövő évtől újabb 35 százalékos emelésre nyílik lehetőség.

Egyébként a jegyzőhiány a központi régiót egyértelműen terheli, ezt több fórumon is elmondtam, következésképpen távol álljon tőlem, hogy én azt állítsam, hogy ez minden világok legjobbika. Hiszen a bíróságok munkája, a bíróságok tevékenysége természetesen minden szinten kritizálható, mint minden, én azonban úgy gondolom, hogy a színvonala a tevékenységünknek mindenben megfelel az európai sztenderdeknek.

Ezt meghaladóan a további felvetésekre válaszolnék. Felmerültek a kizárások. A kizárások elbírálása mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. Minden panasz, minden bíróságra bejelentett panasz ‑ attól függően, hogy milyen jellegű a panasz ‑ igazgatási vagy eljárásjogi keretek között elbírálásra kerül. Az elbírálás eredménye nyilvánvalóan ügyféli szubjektív érzetet sérthet, azonban az esetleges kizárási indítványok előterjesztésének az elbírálási folyamata mindenkor megfelel az eseti döntések során a jogszabályoknak.

Apáti képviselő úr további olyan kérdéseket vetett fel, amelyekben kevesellte a távmeghallgatások számát. Tehát: egymillió fölötti ügyszámról, ügyérkezésről van szó, azonban ne feledjük, hogy ez a nemperes eljárásokat is magában foglalja. A meghallgatás intézménye nemperes eljárás során sem zárható ki, de főszabályként nem jellemző, hiszen a nemperes eljárások elbírálása tárgyaláson kívül történik.

Következésképpen azzal a felvetéssel teljes mértékben egyetértek, hogy a távmeghallgatások száma növelendő és növelhető, hiszen például a büntetőeljárások során egyszerűen az időtényező és a költségtényező egyaránt ügydöntő jelentőségű, és ebben a távmeghallgatás intézménye nagybani segítséget nyújt. Ennek a számát nyilvánvalóan maximalizálni kell és lehet, ne feledjük azonban, emlékezzünk vissza, hogy a Covid idején kritikák is érték a távmeghallgatás intézményét; álláspontom szerint nem alapos kritikák, de igenis ezzel összefüggésben felvetődtek kérdések. Jelesül a közvetlenség elvét boncolgató kérdések vetődtek fel, amennyiben a bv.-intézetben fogva tartott terhelt meghallgatása távmeghallgatás útján történik. Ezzel kapcsolatban elhangzottak kritikák, ezeket a kritikákat egyébként az idő és az EU-s gyakorlat megválaszolta.

Felmerült még a polgári perrendtartás kérdése. Köszönöm képviselő úr elismerését a bíróságok működésével összefüggésben. Valóban, még mindig úgy hívjuk, hogy új Pp., új polgári perrendtartás, azonban most már mondhatjuk, hogy ez a név meghaladott, hiszen ez immár több mint nyolc éve hatályba lépett; ennek a következményeinek a levonása is elkerülhetetlen. Az új polgári perrendtartásnak vannak érdemei és vannak esetlegesen a bírói gyakorlat által már feltárt hiányosságai. Ezeknek a kiküszöbölése nyilvánvalóan jogalkotás útján lehetséges, és természetesen a bírói szervezet az ezzel kapcsolatos indítványait az Országos Bírósági Hivatalon keresztül be fogja nyújtani a jogalkotási javaslatnak megfelelő normatív úton és alapok szerint.

Kétségtelen tény, de ezt minden fórumon el kell mondani, hogy az elhúzódó egyes esetek úgymond alanyait nem vigasztalja az EU-s táblázatban elfoglalt helyünk. Ezek kétségtelen tények, ezzel nem lehet vitatkozni, azonban a bíróságok tevékenysége ebben a keretben a központi igazgatás vizsgálata során trendszerűen vizsgálandó, és ezek a trendek az európai normáknak maradéktalanul megfelelnek.

Z. Kárpát képviselő úr felvetésére általánosságban lehet válaszolni, hiszen eseti döntésekre nem. Nyilvánvalóan, ha egy jogszabály elbírálásra határidőt szab, és azt a bíróság elmulasztja, akkor ebben az esetben a fél nincs elzárva attól, hogy kártérítési igénnyel éljen. Ahogyan említettem is a beszámolóban, a beszámoló tartalmazza, számos per van a bíróságok ellen folyamatban, egyebek mellett ezen a jogcímen is, kártérítési perek is előfordulnak. Tehát az, hogy a bíróságok működnek, nem zárja ki, hogy eseti hiányosságok ne léptek volna fel, ez azonban a rendszer egészének megítélését, én úgy gondolom, negatívan nem befolyásolhatja.

Röviden ennyit szerettem volna válaszként a felvetett kérdésekre elmondani. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)