Csárdi Antal (független)

CSÁRDI ANTAL (független): Köszönöm szépen a szót. Látja, elnök úr ‑ viccből mondom, de van benne egy kis komoly rész is ‑, megérte provokálni az államtitkárokat.

Latorcai Államtitkár Úr! Köszönöm, hogy elindultunk a vita irányába, ugyanakkor engedje meg, hogy kijavítsam, mert ‑ nem találok jó alternatív kifejezést a csúsztatásra, de nem akarok bántóan fogalmazni ‑, rosszul emlékszik, hogy mi hangzott el a vitában, mert azt mondtam, hogy igenis van alapja a szolidaritási hozzájárulásnak, annak a mértékével és az elosztásával van baj. Nézze majd vissza a jegyzőkönyvet, és meg fogja találni a vonatkozó mondatokat.

Ugyanakkor ön azt mondja, hogy a közszolgáltatásokat biztosítani kell. Na, én ebben teljesen egyetértek önnel, de a helyzet az, hogy az, hogy Nagybakónakon, Szentendrén, Budapesten vagy Kisújszálláson működik‑e a közvilágítás, működik‑e a településüzemeltetés, az útfenntartás vagy amelyik önkormányzatnál ottmaradt a víziközmű-fejlesztés, az az önök feladata. Mert ne felejtse el, hogy egy dologra nem reagált: az Alaptörvény 32. cikkére, mely szerint az önkormányzat jogosult a feladatai ellátásával arányos támogatásra a központi költségvetésből. Szeretném, hogy erre reagáljon.

Egyébként abban nincs vita, hogy ezeknek működnie kell. De mondok egy példát: ha önök a központi költségvetésből, ahogy az alkotmány előírja, tisztességesen finanszíroznák a kötelező feladatokat, akkor Debrecen, Szeged, Békéscsaba, Miskolc és ezek agglomerációi csak azzal, hogy a közösségi közlekedést elkezdenék fejleszteni, hihetetlen fejlődésnek tudnának indulni.

(19.50)

Mert nemcsak Budapestnek van agglomerációja, van agglomerációja minden nagyvárosnak Székesfehérvártól Miskolcig.

És pont arról beszélek, hogy itt kettős problémával nézünk szembe: a szolidaritási hozzájárulás nagyságával, illetve azzal, hogy az Országgyűlésen keresztül a magyar kormány a saját feladatát, amit az Alaptörvény rögzít, ráhárítja a nagyvárosi önkormányzatokra. Tehát önnek igaza van, hogy a kistelepüléseknek is működniük kell, csak ezt nem a nagyvárosoknak kell biztosítani, hanem a magyar kormánynak a költségvetésből. Előfordulhat az, hogy ebben az esetben kevesebb jutna, mondjuk úgy, látványberuházásokra, meg kevesebb olyan beruházás lenne, ahol a haverok olyan marha jól járnak, de a helyzet az, hogy ki lehet gazdálkodni a központi költségvetésből azt az összeget, hogy önök az Alaptörvényben rögzített feladataikat maradéktalanul ellássák.

Tehát a helyzet az, hogy senki nem állítja, hogy a szolidaritási hozzájárulást el kell törölni, azt mondjuk, hogy igazságossá kell tenni és annak az újraelosztását pedig transzparenssé. És én azt gondolom, ha ezt a két feltételt teljesíti a szolidaritási hozzájárulás kapcsán a kormányzat, akkor már sokkal előrébb vagyunk; ha meghozzák azokat a döntéseket, amelyek megszüntetik az alkotmányellenes helyzetet, akkor már sokkal előrébb vagyunk.

És, jut eszembe, államtitkár úr, legyen szíves tájékoztasson arról, hogy mikor és milyen eredménnyel zárult az az egyeztetés, amit az előző hozzászólásában elmondott Budapesttel összefüggésben. És ha készült róla jegyzőkönyv, akkor szeretném kérni, biztosítsa nekem, hogy én azt megismerhessem, mert belváros országgyűlési képviselőjeként nagyon érdekel, hogy milyen egyeztetést tudott folytatni a kormányzat a fővárossal például az önkormányzatifeladat-finanszírozási kérdésben. Köszönöm szépen.