Dr. Hankó Balázs

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Tud, akar és fog ‑ ez lenne a rövid válaszom. Még mielőtt arra a két területre kitérnék, tisztelt Ház, amelyekre gondoltam, hogy a bizottsági módosítók és a TAB-módosítók kapcsán érdemes kitérni, akkor engedje meg, Hiller miniszter úr, hogy a két feltett kérdésére válaszoljak.

Az egyik a Nemzeti Kulturális Alap kérdése. Az, hogy az államháztartási szabályoknak megfelelő módon törvényben mondjuk ki, hogy a következő évre kötelezettséget lehet vállalni, azt jelenti, hogy többéves szerződéseket tudunk kötni, és ezáltal a kulturális támogatások kérdésénél ‑ amit mindannyian tudunk, hogy fontos, hiszen nem pénzügyi évben, nem félévben és nem keresztfélévben kell szervezni kulturális eseményeket, hanem egyes kulturális események esetében több évre előre kell tudni ezeknek a lekötését és felhasználhatóságát ‑ éppen a vonatkozó jogszabály-módosítás ezt a több évre való szerződési lehetőséget teremti meg, mint ahogy amúgy a közös működtetésű színházak esetében vagy a klasszikus minősítésű zenei intézetek esetében is megtettük ezt.

(12.10)

A másik kérdésre való válasz pedig, hogy a diplomák, a digitális diplomák vonatkozásában mi az, ami garanciát jelent, nem más, mint hogy ez az adott intézmények digitális rendszerének a felsőoktatási információs rendszerrel való összeköttetése, és hogy a felsőoktatási informatikai rendszer, amit röviden csak FIR-nek szoktunk hívni, az Oktatási Hivatalnál a megfelelő védelmet megkapja, ami ezeknek az adatoknak a meghamisíthatatlanságát és feltörés elleni védelmét a felsőoktatás vonatkozásában garantálja. Így egyszerre kell tudnunk digitálisnak lenni, és egyszerre meg kell tudnunk hagyni a diplomáknak azt a szép formáját is, amit az ember aztán hazavisz, és otthon még a gyermekeinek és az unokáinak is meg tud majd mutatni.

Mindezek után engedjék meg, hogy a bizottsági és a TAB-módosítás kapcsán a kultúra és az örökbefogadás területére térjek ki! Egyrészt, ha mi a kultúrát és a magyar kultúrát definiáljuk, akkor ez az a kovász, ez az az összetartó erő, amely több mint 1100 éve határon átívelő módon meghatároz bennünket itt, a Kárpát-medencében. Éppen ezért is vagyunk elkötelezettek a kultúra finanszírozásában. Ne felejtsük el, hogy az elmúlt években 650 milliárdnyi kulturális fejlesztés valósult meg, az Európai Unió átlagos finanszírozásának dupláját költjük rá és ezzel támogatjuk a magyar kultúrát.

Mi több, ha megnézzük a 2024-es évet, az 50 millió kulturális látogatás vonatkozásában átlagosan 5 ezer forinttal járult hozzá a kormányzat és az állami finanszírozás, ami például az 5 millió múzeumi látogatásnál 8400 forintot jelentett, de a 7 milliós színházi látogatásnál ‑ amivel amúgy Európában bronzérmesek vagyunk ‑ ez már 15 ezer forintot jelent.

Ugyanígy a Kárpát-medencei és a vidéki dimenzió is fontos számunkra, hiszen ha a nagyobb programjainkat nézzük, ott a budapesti finanszírozás, a teljes finanszírozás 30, a vidéki finanszírozás 60 és a Kárpát-medencei külhoni finanszírozás pedig 10 százalékot tesz ki. Miért mondom ezt? Azért, mert a kultúrstratégiai intézmények között csak budapesti kultúrstratégiai intézmény volt. Éppen ezért tartom fontosnak és szimbolikusnak azt, hogy a kultúrstratégiai intézmények vonatkozásában először egy külhonival, a Kolozsvári Magyar Operával bővül a kultúrstratégiai intézmények sora, valamint ugyancsak az elmúlt években megújításra került és a közös működtetésben szereplő debreceni Csokonai Színház is a kultúrstratégiai intézmények közé emelkedik.

Tartalmazza még a módosító a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ rugalmasabb működési modelljét, ami lehetővé teszi mindazokat a kulturális fejlesztéseket és azoknak a kiemelkedő kiállításoknak a bemutatását, mint amilyen például a magyar kultúra napján, január 22-én induló Attila-kiállítás lesz, vagy akár a megújuló palástterem, vagy akár a jövő évben érkező, Rákóczi 350. évforduló kapcsán a Magyar Nemzeti Múzeum törökországi, rodostói helyszínének a megújítása.

Fontosnak ítélem még a filmtámogatások vonatkozásában annak a szabályozásnak a továbbvitelét, ami azt jelenti, hogy 30 százalékos kedvezményt adunk az itt készülő filmeknek. Ezzel Európa második helyén vagyunk, versenyben a legnagyobb filmgyártókkal. Itt egy olyan kiszámítható felülvizsgálati szempontrendszert tudunk garantálni, amely hosszú távon biztosíthatja a nemzetközi filmiparban betöltött szerepünket.

Engedjék meg, hogy az örökbefogadás kérdéséről is beszéljek! Az elmúlt évben volt a legnagyobb az örökbefogadások száma, 1291. Mi több, tavaly jól döntött az Országgyűlés akkor, amikor az úgynevezett hathetes szabályt bevezette, hiszen ezen hathetes szabálynak köszönhetően 140 örökbefogadás valósult meg, és 212 gyermek, csecsemő vált örökbefogadhatóvá. Az elmúlt hónapokban számos olyan kérdés volt, ami azt mutatta, hogy a jogszabályok mellett a jogszabályok adott élethelyzetekhez való illesztése is szükséges, és ezen illesztéseket szolgálja a civil szervezetekkel és az örökbefogadó szülőkkel folytatott egyeztetések eredménye alapján született négy módosítás.

Az egyik az, hogy abban az élethelyzetben, amikor van egy súlyosan egészségkárosodott gyermek, és van egy olyan szülői pár, amelyik megszerette a gyermeket, megfelelő, kontrollált körülmények között lehetőséget kell tudnunk teremteni az örökbefogadásra. Ezt is tartalmazza a módosítás.

Kettő. Abban az esetben, ha valakik nevelőszülőként szerettek meg egy olyan gyermeket, akinek az örökbefogadása több mint két éve nem sikerült, annak a jogszabályi lehetőségét is meg kell teremteni, hogy a nevelőszülő örökbefogadó szülővé válva kezdeményezze az adott gyermek örökbefogadását. És fontosnak tartom azt is, hiszen az örökbefogadások nagy része titkos örökbefogadás, hogy ezekben az esetekben az egészségügyi adatok megfelelő kezelése megtörténjen, azaz titkos örökbefogadás esetében a gyermek előzetes egészségügyi adatai a jövőben így elérhetővé válnak, valamint a nemzetközi listára kerülés vonatkozásában is egy olyan kontrollmechanizmus tud életbe lépni, ami lehetővé teszi a civil szervezetek bevonását a nemzetközi örökbefogadást megelőző módon, ezáltal is segítve az örökbefogadás eredményességét.

Így egészült ki a vonatkozó törvényjavaslat, amely egyszerre segíti a felsőoktatásunkat azon cél elérésében, hogy 2030-ra legyen „világ 100-as” egyetemünk, segíti a szakképzésünket azon cél elérésében, hogy 2030-ra Európa vezető szakképzési nagyhatalma legyünk, segíti a célunkat az innovációban, hogy Európa legjobb 10 innovatív országa közé kerüljünk, és megerősíti helyünket Európa legcsaládbarátabb országaként, Európa és a világ legszebb kultúrájával rendelkező országaként. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)