Dr. Hankó Balázs

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kultúráért és innovációért felelős miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Történelmi jelentőségű, hogy Magyarország Kormánya és az Egyesült Nemzetek Szövetsége egy ENSZ Egyetem létrehozását kezdeményezi Magyarországon, egy ENSZ Egyetem létrehozását kezdeményezi Kőszegen.

A másik példaértékű dolog magának az ENSZ Egyetemnek a témája és tematikája, amelyre a kutatások és az oktatás kiemelt elemei irányulni fognak: ez pedig nem más, mint a béke, a biztonság és a jövő technológiáit kutató intézet. Miért is fontos ez nekünk? Mert hiszen mi nemcsak a jelenért folytatott versenyt, hanem a jövőért folytatott versenyt is meg kívánjuk nyerni. Meg kívánjuk nyerni azzal a megújult egyetemi struktúrával, amelyet a szenátusi tagok jelentős része, 87 százaléka támogatott. Meg kívánjuk nyerni azzal a felsőoktatással, amelynek a finanszírozása a GDP 2 százalékát jelenti. Meg kívánjuk nyerni azzal a felsőoktatással, amelyre az elmúlt évek során 650 milliárd forint fejlesztés jutott, és az elkövetkezendő években az egyetemi kollégiumok, kutatóhelyek, campusok fejlesztésére 1300 milliárd forint áll rendelkezésre. Meg kívánjuk nyerni azzal a felsőoktatással, amelynek Pannónia-programja keretében egy év alatt 8115 diák jutott el a világ vezető egyetemeire. És meg kívánjuk nyerni azzal a felsőoktatással, amelyben a Horizont-program keretében 30 konzorciumban úgy konzorciumvezető a magyar egyetem, hogy a Yale, a Harvard, a Stanford, az MIT, a Szingapúri Egyetem, és sorolhatnám tovább azokat a nagy külföldi, neves egyetemeket, amelyek az adott kutatásban részt véve Nyugatot és Keletet kötik össze a magyar egyetemek vonatkozásában.

(12.20)

Meg akarjuk nyerni azzal a felsőoktatással, amelynek része az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk és további négy Nobel-díjas professzor asszony és úr vezetésével, és amely egy olyan alapítvány, amely a világon máshol nem létezik, hiszen az élő és élettelen természettudományoknál a csúcskutatást és a tehetséggondozást kapcsolja össze. Ezáltal egyetemeink a nemzetközi rangsorokban lépnek előre.

Három számot említek: 35., 59., 61. A 35. például a US Global News ranglistáján a Semmelweis Egyetem kardiológiai területe, 59. az Állatorvostudományi Egyetem a Shanghai Ranking vonatkozásában az állatorvostudományi képzésnél, és hogy a saját területemet is idehozzam: a Semmelweis Egyetem gyógyszerész-tudományi területe a világ 61. helyét foglalja el, de mi arra törekszünk, hogy a nagy egyetemi rangsorokban is az összegyetemi rangsorszámaink is a legjobb 100 közé tudjanak kerülni. Ehhez szükséges a nemzetközi együttműködés.

Tudjuk jól, sokat beszéltünk itt arról, hogy milyen jogtalan módszerrel és milyen igazságtalan módszerrel zárják ki a magyar egyetemeket az együttműködésekből, legyen szó akár az Erasmus kérdéséről vagy akár a Horizont kérdéséről is; európai uniós oktatási alapjogot sért az Európai Bizottság ezekben az esetekben. Viszont jól látjuk, hogy az Európai Bizottság ezt a jogsértő modellt nem adja fel, még akkor sem, amikor hat magyar egyetem perli be őket, és két és fél év után a tárgyaláson látható az, hogy maguk a bírák sem értik, mit, miért és hogyan tett az Európai Bizottság előzetes hatásvizsgálat és az egyetemek megkérdezése nélkül.

Ebben a helyzetben még inkább fontos, hogy a nemzetközi együttműködéseket erősítsük. Erősítsük úgy, ahogy több mint egy hónappal ezelőtt Washingtonban: egy, a magyar és az amerikai kormány közötti felsőoktatási és tudományos együttműködés jött létre, amely előtte sosem volt, Fulbright- és Pannónia-ösztöndíj közös programokkal, valamint egyetemek összekapcsolásával, folytatva ezt a néhány nappal ezelőtti vatikáni látogatással, ahol pedig az alapvető és az életvédő értékek mellett történő egyetemi és kutatási együttműködések formálódtak. Valamint néhány héttel ezelőtt meghatározó kínai és szingapúri egyetemekkel történt szövetségre lépés a magyar egyetemek vonatkozásában. Nem beszélve arról, hogy a türk világ vonatkozásában is már olyan ösztöndíjak állnak rendelkezésre, amelyek közösen teszik meg a fejlődő türk világ kutatási együttműködését a magyar egyetemekkel. A minap zártuk a török-magyar innovációs évadot, ahol 11 kiváló kutatási innovációs projekt nyert közösen, melyre mind a török, mind a magyar fél végül is két-két millió dolláros támogatást biztosított.

Ebbe a sorba illeszkedik az ENSZ Egyetem, az ENSZ Egyetem, amely innentől a 14. ENSZ Egyetem a világon, és mi magyarok a szerencsés 13. ország vagyunk, akik az országok rangsorába léphetünk az ENSZ Egyetem vonatkozásában.

Ennek alapját az a kőszegi fejlesztés tette lehetővé, amely Kőszeg városában, a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében egy olyan helyet teremtett, amely az ENSZ Egyetemmel való együttműködésben a béke, biztonság és jövő technológiáit tudja majd a jövőben mindannyiunk részére, az egész világ részére kutatni úgy, hogy azt az alapvető magyarországi békeelköteleződést támogatja, amely mindannyiunk közös érdeke. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot! Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)