Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Képviselő Úr! (Dr. Mellár Tamás: Figyelek!) Az ön múltja és személye iránti tiszteletem, bevallom, korlátok közé szorítja válaszomat, ezért ha megengedi, én önnek elsősorban nem közgazdászként ‑ lévén, hogy nem vagyok az ‑, hanem gyakorló gazdaságvezetőként, nemcsak gazdaságpolitikusként, gazdaságvezetőként válaszolok. Vezettem 15 évig mezőgazdasági üzemet, vezettem ipari üzemet, tulajdonoltam és vezettem válságkezelő szervezeteket, tehát van annyi rátekintésem a magyar gazdaságra, mint az ön által említett, vélhetően évtizedekkel ezelőtt korábban megírt tankönyvekből kiolvasható tudományok.

(9.20)

Ha csak a mai helyzetet nézzük: ön az ötperces hozzászólásában a magyar gazdaság működési körülményei között nem említette meg például azt, hogy háború van. Harmadik-negyedik éve háború van, ennek minden környezeti, minden gazdaságpolitikai, minden geopolitikai hatásával együtt. Nem említette meg ‑ csak hogy az elmúlt napok eseményeit említsem ‑, hogy például a három legnagyobb hitelminősítő intézet Magyarországot továbbra is befektetésre alkalmasnak ajánlotta. Tudom egyébként, hogy változtatták a korábbi irányt, de a jelen gazdasági körülmények között az, hogy a korábbi pozíciónk maradt egy kedvezőtlen kommentárral, úgy gondolom, ez egy elfogadható eredmény.

Tisztelt Képviselő Úr! A magyar gazdaság elmúlt három évi teljesítménye egyrészt a háborús körülmények miatt, másrészt az Európai Unió szankciós politikája miatt, és nem utolsósorban ‑ s ebben önnek igaza van ‑ bizonyos tradicionális okok miatt az elvártnál gyengébb. Magyarország évszázada ‑ nem négy éve, nem tíz éve, nem tizenöt éve: évszázada ‑ a német gazdasághoz kötött, mi a német gazdasági érdekszférába tartozunk, ha tetszik, ha nem. Ugyanakkor ugyancsak az elmúlt évtizedek tradicionális következményeként az energiaellátásunk alapvetően csőrendszeren keresztül történik, ez pedig az orosz energiára alapozott. Nem titok, nem egy megoldhatatlan rébusz, hogy Magyarország az egyik oldalon, a fejlesztés szempontjából a német gazdasághoz kötött, ugyanakkor az energiaellátása ma egy háborús konfliktusokkal terhelt orosz bázison nyugszik, orosz bázison alapszik a korábbi tradicionális kapcsolatok alapján.

Zárójel: 1. az orosz szállítók az elmúlt évtizedekben mindig pontosan teljesítették mind a gáz-, mind az olajszállításokat; 2. a műszaki feltételeink oda kötnek minket; 3. ön által is ismert, hogy nem vagyunk tengeri ország, tehát gyakorlatilag ennek a változtatása is egy rendkívül nehéz feladat. Ezzel együtt a gazdasági alapjaink stabilak, a foglalkoztatási szint rekordmagas, a reálkeresetek növekednek, a nyugdíjak mértékét tartjuk, reálértékét növeltük, a jövedelmi színvonal évről évre növekszik.

Képviselő Úr! Az üzletek tele vannak áruval, az üzletek tele vannak vevőkkel, és összességében nézve a magyar gazdaság az elmúlt évek fejlesztései alapján várhatóan a közeljövőben beindul. Tudom, előbbre várták, mi is előbbre vártuk, nem titok, van ilyen, de nyilvánvaló, hogy az elkövetkezendő hónapokban, illetve egy-két évben belépő új kapacitások a magyar GDP-t ‑ amit én önmagában nagyon fontos mérőszámnak, de nem egy csodaszernek tartok ‑ javítani fogják. Úgyhogy kérem, a reményt ön se adja fel. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)