Bencze János (Jobbik)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ki fizeti meg az árát? Nem lesz bonyolult a téma. Vállalkozók kerestek meg, és az egyik a rendelkezésemre bocsátotta azt a dokumentációt, azt a levelezést, ami ebben az ügyben keletkezett.

Szennyvízről lesz szó, a szennyvízszállítás egy speciális fajtájáról. Ez a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz, ami a csatornázatlan kisfalvakra, kistelepülésekre jellemző. Itt egy módon lehet megoldani ennek a szennyvíznek az elszállítását, úgy, hogy rábízzák egy helyi kisvállalkozóra, aki ezt megoldja és beszállítja ártalmatlanításra.

Hol van ebben a probléma? Önök feltalálták a rezsicsökkentést, hogy a lakosság olcsóbban kapjon mindent, ámde a vállalkozók nem kapnak olcsóbban semmit, se energiát, se vizet, se szennyvizet, mindenért vastagon fizetniük kell. S valahol itt kell keresnünk ennek a problémának a gyökerét. Hogy működik ez a gyakorlatban? Ezt a szennyvizet kötelező elszállítani, és ez teljesen normális és jó. Jelen esetben a nagy közműszolgáltató jelezte, hogy fölteszi a kezét, neki nincs rá kapacitása, bízzák ezt másra.

Mi történik ilyenkor? Néminemű tárgyalgatás után a katasztrófavédelem kijelöl erre egy szolgáltatót, aki valamilyen úton-módon ezt elvállalja. Ez általában egy kisvállalkozó egy vagy két autóval, aki megköti a megfelelő szerződéseket és 2013-as rezsicsökkentett áron elvégzi a szolgáltatást. Ez az oldal jó a lakosságnak, jó annak, akitől elviszik, ezt senki sem vitatja. Ámde keletkezik egy olyan különbség, ami a bevezetőben említettekből adódik, hogy a vállalkozó piaci áron veszi az eszközöket, a gépeket, az üzemanyagot, az energiát, piaci áron alkalmazza azokat az embereket vagy önmagát, hogy meglegyen a bére, akikkel dolgozik. És itt keletkezik egy jelentős árkülönbség.

Hál’ istennek, van erre egy támogatási szerződés mindenütt, ezt megkötik, és a vállalkozó, aki egy éven keresztül megelőlegezi ‑ nevezzük úgy, hogy az állam számára ‑ ezt a teljes összeget, kap először egy előleget, majd a teljes összeget. Hol van itt a probléma? Ott van a probléma, hogy abban az ügyben, amit elém tártak, a vállalkozó már többedszerre körülbelül 20 százalékkal kisebb összeget kapott, mint a megigényelt, és semmiféle indoklás nincs hozzá, hogy miért kapott 20 százalékkal kevesebbet. Ez egy vidéken élő magyar kisvállalkozónak lényegében az életéről szól. Elvégzi a szolgáltatást tisztességgel, becsülettel, előlegez egy évre, és 20 százalékkal kevesebbet kap.

Végignéztem a levelezést. Nem tudom, önök látták‑e, van egy nagyon kedvenc rajzfilmfigurám, az Asterix. Neki van egy epizódja, az Asterix tizenkét próbája, ahol a bürokrácia tengerében az A38-as nyomtatványt kell megszerezni. Nos, ez a levelezés erre emlékeztet engem. Ez a szerencsétlen vállalkozó írt már fűnek-fának, írt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak, az adott önkormányzatnak, és körbe-körbe küldözgetik, jogszabályokat küldenek neki vissza és mutogatnak egymásra.

Mi ebből a kérdés? A kollégái is jártak így, s egyetlenegy kérdésük van: kihez forduljanak, hogy a pénzükhöz jussanak. Kihez forduljanak azok a magyar kisvállalkozók, akik, nevezzük így, meg lettek károsítva, hogy megkapják azt az összeget, amit jogosan igényelnek ‑ hiszen ez a vállalkozásuk működéséhez kell, ők számlával igazoltan elköltötték ‑, és random módon cirka 20 százalékot semmiféle hivatal ne vonogasson le tőlük, vagy aki az utalást végzi, ne ennyivel kevesebbet utaljon. Köszönöm szépen és várom a választ.