Bánki Erik (Fidesz)

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több mint 15 éve foglalkozunk azzal a helyzettel, ami ma is száz- és százezer magyar család életére van hatással. Az, hogy ma Magyarországon milyen hitelrendszer, milyen lakásfinanszírozási struktúra működik, nem a véletlen eredménye. Felelősen gondolkodó képviselőink, jól előkészített stratégia, Európa legerősebb családtámogatási rendszere, nos, ezek állnak a sikeres kormányzás hátterében.

A 2001-ben (sic!) hivatalba lépett első Orbán-kormány döntése volt az, amely 1990 után először teremtett kiszámítható, fix kamatozású, államilag támogatott lakásvásárlási hitelrendszert Magyarországon. Ez volt az a konstrukció, amelynek keretében akár 20 évre vehettek fel hitelt a magyarok lakáshoz, otthonhoz jutáshoz, garantált fix 4 százalékos kamattal. A kormány azt biztosította a magyar családok részére, hogy 4 százaléknál semmilyen körülmények között nem emelkedhet magasabbra a hitelkamat mértéke. Ennek megfelelően a magyar családok számára stabilitást, tervezhetőséget és lakhatási biztonságot teremtett a kormány azzal a döntésével. Ez a rendszer minden elemében a magyar emberek, a magyar családok érdekeit szolgálta. Nem volt benne árfolyamkockázat, nem voltak benne rejtett költségek, és nem volt benne kamatkockázat sem. A magyar családok védelme volt az elsődleges cél és egyben a legfontosabb szempont is.

És mit tett ezt követően a baloldali kormány? Arató Gergely képviselő úr beszéde alatt azt hittem, hogy a Parlament ránk fog szakadni (Varju László: Rátok könnyen, az biztos!), hiszen éppen ön beszélt arról, képviselő úr, aki annak a kormánynak is tagja volt, annak a kormánynak, amely 2003-ban megszüntette ezt az otthonteremtési támogatást. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Így van!) A világ szégyenére Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt megszüntették önök a fix kamatozású hitelt, ezáltal a forinthitelekből devizahitelekbe kényszerítették bele a magyarokat, hiszen amíg egy svájcifrank-alapú hitel kamatköltsége 2 százalék körül volt, addig egy forinthitel kamata 6-7 százalék volt. Fogalmuk sem volt a magyar választóknak arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat.

Persze abban az időben, amikor átterelték őket a svájcifrank-alapú hitelekre ‑ devizahitelekbe kényszerítették őket, hiszen nem volt államilag támogatott konstrukció, 6-7 százalékos hitel mellett pedig a magyar családok nem mertek hosszú távra hitelt felvenni és eladósodni ‑, akkor a svájci frank árfolyama viszonylag alacsonyan volt. Nyilván egyetlen magyar család sem számított arra, hogy a svájci jegybank majd hoz egy olyan döntést, hogy megszünteti az euróhoz kötött árfolyamát ‑ ami 1 svájci frank esetében 1 euró 20 cent volt ‑, és onnantól kezdve kilőtt a svájci frank árfolyama. A magyar családok pedig ott álltak kiszolgáltatott helyzetben; 99 százalékuk azt sem tudta, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, hiszen erről senki nem adott számukra felvilágosítást.

Tehát 2003-ban önök megszüntették a fix kamatozású, államilag támogatott lakáshitelezési modellt, és szélesre tárták a devizahitelezés kapuját. Egy apróságot felejtettek el közölni a devizahitelt felvevő magánszemélyekkel: az árfolyamkockázatokról nem tájékoztatták őket. Márpedig ezeknek a magánszemélyeknek nem voltak devizabevételei, nem voltak biztosítva a másik oldalról, hiszen forintban kapták a fizetésüket, de devizában adósodtak el, teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozták őket.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! 2010-re teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi és gazdasági válságát nem lehet felszámolni a devizahitelek megszüntetése nélkül. A második Orbán-kormány vállalta azt a felelősséget, amelyet a korábbi szocialista kormányok gyávaságból vagy érdekből nem mertek vállalni: szembeszálltunk a bankokkal (Arató Gergely: Marhára!) a magyar emberek és a magyar családok védelme érdekében. Nekünk ne magyarázza, képviselő úr, azt, hogy ez bankokat segítő törvény volt! Ez a magyar családokat segítő törvény volt. (Közbeszólás a DK soraiból: Persze! ‑ Varga Zoltán: Azt az öt családot soroljuk fel akkor név szerint!) 1 millió 200 ezer devizahitelt szüntettünk meg Magyarországon, ennyi családnak segítettünk. Ilyen otromba hazugságokat ne mondjon ebben a Házban, mert nem méltó a parlament tekintélyéhez! (Közbeszólások a DK soraiból: Jaj!) De önöket ez persze nem érdekli. Láthattuk a korábbi viták során is, hogy önöket a valóság teljes mértékben hidegen hagyja.

Nos, képviselőtársaim, nézzük, hogy miket tett az Orbán-kormány a magyar családok védelme érdekében! Először is: végtörlesztés kedvezményes árfolyamon. 170 ezer lakossági deviza-, illetve devizaalapú hitelt törleszthettek végtörlesztéssel azok, akik éltek ezzel a lehetőséggel, összesen 1355 milliárd forint összegben. Az adósok azzal, hogy végtörlesztettek, és nem kellett elszenvedniük a svájci frank árfolyamának a forinttal szembeni rettentő erősödését, 370 milliárd forintot nyertek. 370 milliárd forintot nem kellett kifizetniük annak köszönhetően, hogy a magyar kormány, ráadásul időben gondolkodva a devizakockázatok veszélyeiről, lehetőséget teremtett arra az embereknek, hogy éljenek a végtörlesztés lehetőségével. Ezáltal a végtörlesztéssel a devizajelzáloghitel-állomány Magyarországon 23,3 százalékkal csökkent.

A második a forintosítás, amely megvédte a családokat a 2015-ös svájcifrank-sokktól, amikor a svájci frank forinthoz viszonyított árfolyama, ahogy korábban említettem, 262 forintról 323 forintra emelkedett, ami 23 százalékos emelkedést jelentett volna a tőke összegét illetően, így a fizetendő kamatok akár 70 százalékkal is megemelkedhettek volna, a törlesztőrészletek 70 százalékkal magasabbak lehettek volna az emberek esetében.

Ahogy az előbb említettem, a devizahitelt felvevő magyar magánszemélyek 370 millió forintot buktak volna el néhány nap alatt, ha a kormány előre nem gondolkodott volna erről a kockázatról. Sőt, a forintosítással egy időben megvalósuló elszámolás során a bankok korábbi egyoldalú kamatemeléséből fakadó ügyfélkövetelések visszafizetésével, amit mi kényszerítettünk ki a bankokból ‑ a mi kormányunk kényszerítette ki a pontos és precíz elszámolást a bankokból ‑, ezzel további 764 milliárd forint fogyasztói követelést kellett visszafizetniük a bankoknak, ebből 733 milliárd forint megint csak a magyar családokhoz került. Tehát már itt ezermilliárd forint fölött vagyunk, 1100 milliárd forintnál, amelyet megtakarítottunk a magyar családoknak. S ha azt vesszük alapul, hogy több mint 1 millió 100 ezer hitelszerződést érintett a devizahitelek felszámolása, akkor ez családonként átlagosan legalább 1 millió forint megtakarítást jelentett minden magyar család számára. Tehát azt gondolom, hogy erre valamennyien jogosan lehetünk büszkék. A legsúlyosabb probléma azonban az, amit sikerült elkerülni, hogy innentől kezdve a törlesztőrészletek olyan szintre emelkedjenek, amelyet egyetlen magyar család sem tudott volna észszerűen kigazdálkodni.

A lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstoppal, amiről szintén beszélnünk kell, hiszen ezt most vezettük be, az orosz-ukrán háború után, 2022-2026 között ‑ hiszen ezt most jövő nyárig meghosszabbítottuk ‑, várhatóan 382 milliárd forintnyi meg nem fizetett kamattól mentesítette és mentesíti ma is a családokat a kormány. Amikor a miniszterelnök urat az azonnali kérdéseknél arról kérdezték, hogy a bankokkal szemben miért viselkedik barátságosan a kormány… ‑ a bankokkal szemben egyáltalán nem viselkedik barátságosan ez a kormány.

A bankárkormány, tisztelt képviselőtársaim, a Gyurcsány-kormány volt. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány volt az a bankárkormány (Közbeszólások a DK soraiból.), amely a bankok alá játszott jogszabályokkal, amely belekényszerítette a magyar vállalkozásokat és a magyar magánszemélyeket abba, hogy devizahiteleket vegyenek fel olyan esetben, amikor nem volt devizabevételük, és ezzel olyan árfolyamkockázatot fussanak, amelyre nem tudtak fedezeti ügyleteket kötni, hiszen azt sem tudták, hogy hogyan kellene ezeket a fedezeti ügyleteket megkötni, erről senki nem tájékoztatta őket.

(16.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Most a kamatstoppal 382 milliárd forint megfizetésétől védtük meg a családokat.

Összegzésképpen azt kell mondanom önöknek, a politika hitelessége azon mérhető, hogy egy válságban melyik kormány kinek az oldalára áll. (Arató Gergely: Ez igaz!) Jól láthatóan a baloldali kormányok minden esetben a külföldi magántőke, a külföldi bankok és egyáltalán a bankrendszer oldalára álltak (Arató Gergely: Ugyan már!), mi pedig patrióta kormányként mindig az emberek oldalára állunk, mert nekünk Magyarország és a magyar emberek a fontosak.

Nem kérdés, itt vannak a tények, itt vannak azok az eredmények, amelyeket jogszabályokkal, a magyar parlament döntéseivel, a magyar kormány javaslatára meghoztunk a magyar emberek védelmére. Azt gondolom, erre mind a fideszes, mind a KDNP-s képviselők büszkék lehetnek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)